A magyar állam 2021-ben és 2022-ben összesen 105 millió forintért vásárolt meg három ingatlant Bodrogkeresztúron, élve a világörökségi helyszínekre vonatkozó elővásárlási jogával. A megszerzett épületek – két családi ház és egy korábban sörözőként működő ingatlan – az adásvételt követően azonban éveken keresztül kihasználatlanul álltak, írja a HVG.
Az állam elővásárlási joga azt jelenti, hogy a világörökségi helyszíneken fekvő ingatlanok esetében az adásvételi szerződés aláírása után a tulajdonos köteles jelezni a megállapodást az államnak, amely a vevő helyébe lépve megvásárolhatja az ingatlant. Az eredeti szerződésben rögzített árat kell ilyenkor kifizetnie az államnak.
A három bodrogkeresztúri ingatlan mindegyikét eredetileg külföldiek érdekeltségébe tartozó vevők akarták megszerezni. A volt söröző épületét maga az önkormányzat is meg akarta vásárolni 2021-ben, de az akkori tulajdonos végül külföldiekkel állapodott meg. A két családi házat, amelyek szép kilátással bírnak a Bodrogra, szintén külföldi érdekeltségűek vették volna meg.
Rozgonyi István, a település függetlenként megválasztott, de kormánypárti polgármestere – aki egyébként Várkonyi Andreának is adományozott díszpolgári címet – szerint mindhárom ingatlan a falu szempontjából fontos, stratégiai területen áll. Nem tudja pontosan, hogy az állami döntéshozók miért döntöttek a vétel mellett, de biztos benne, hogy “meghallották a település akaratát”. Az azonban, hogy az épületek évekig üresen álltak, arra utal, hogy az államnak nem voltak konkrét tervei velük. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a HVG megkeresésére nem válaszolt.
Bodrogkeresztúr világszerte elsősorban arról ismert, hogy ott nyugszik a haszid zsidóság csodarabbija, Reb Steiner Saje, akinek sírjához és emlékházához minden évben tízezrek zarándokolnak el. A vallási turizmus jelentősége miatt sok vendégház és kóser étterem is nyílt a faluban. Vélhetően haszid zsidók voltak azok is, akik a három ingatlant megvették volna.
Rozgonyi István elismerte, hogy nem örül annak, hogy sok külföldi fordul meg és vesz ingatlant a településen. Állítása szerint a falu épületeinek 45-50 százaléka lehet külföldi kézben, és ha ez így megy tovább, akkor kihal a település. A polgármester szerint a külföldiek jelenléte miatt több a hangoskodás, és miután sok ingatlantulajdonos évente csak egyszer érkezik a településre, több épület elhanyagolt, szemetes és gazos.
Az elővásárláson kívül a kormány más módon is támogatta az önkormányzatot: egy egyedi kormánydöntés következtében a település további 524 millió forintnyi támogatást kapott, amelyet szintén ingatlanok felvásárlására költöttek. “Az volt a célunk, hogy a lakóházakat helyi fiataloknak adjuk ki, akik amúgy nem tudnának itt otthont teremteni, mert a külföldiek miatt egekbe szöktek a négyzetméterárak” – mondta a polgármester.
Rozgonyi István szerint gyakran rásütik, hogy antiszemita, de ezt alaptalannak tartja. “Nekem is vannak zsidó barátaim, rengeteg kapcsolat fűz hozzájuk, de fontos, hogy itt élő lakói legyenek a településnek” – fogalmazott. Hangsúlyozta, nem azért szorgalmazza az ingatlanok felvásárlását, hogy azok ne kerüljenek zsidók kezébe, hanem azért, hogy éljen a település.
A helyi képviselő-testület már dolgozik egy önazonosság védelmét célzó rendeleten, amely szerint az új tulajdonosoknak az ingatlan vételárának 1-5 százalékát kellene befizetniük Bodrogkeresztúr kasszájába. Ez a rendelet csak a külföldiekre vonatkozna, magyar állampolgárokra nem.
A három, elővásárlással megszerzett ingatlan helyzete tavaly decemberben rendeződött, amikor az állam – három másik ingatlannal együtt – átadta azokat az önkormányzatnak. A tervek szerint gazdasági célra használják majd az épületeket: a két családi házból vendégház lehet, a kocsmahelyiség pedig szolgáltató funkciót kap.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
