Hatala-Orosz Csaba hatgyermekes, keresztény családban nőtt fel, ahol legidősebb testvérként korán tapasztalta meg, mit jelent felelősséget vállalni másokért. Tanárként dolgozott, és ezt a hivatást a szolgálat részének tekintette. Közéleti szerepvállalását is ebből a szemléletből közelíti meg: számára lehetőség, hogy szélesebb körben segíthessen az embereken. A 2026-os országgyűlési választáson a TISZA Párt színeiben indul a kazincbarcikai központú Borsod 4-es választókörzetben. Neki tettük fel kérdéseinket.
Ha egyetlen mondatban kellene bemutatnia magát a választóknak, mi lenne az?
Tanárból lett fejlesztő és tanácsadó vagyok, aki rendszerszemlélettel, emberséggel és helyismerettel dolgozik azért, hogy Borsodban és Abaújban helyben legyen munka, lakhatás, megélhetés és összetartó közösség.
Mi volt az az ok/pillanat, amiért úgy döntött, hogy elindul, mint képviselőjelölt?
2024. március 15-én – Magyar Péter zászlóbontásán – a feleségemmel eldöntöttük, hogy az országban maradunk, és kivesszük a részünket a rendszerváltásból. Előbb önkéntesek lettünk, majd közösséget szerveztünk, ahol egyre többen csatlakoztak hozzánk.
A közösség alapértékei, a tisztesség és az őszinteség összekovácsolt minket. Azóta együtt dolgozunk a három közös célunkért: a közösség fennmaradásáért, Borsodért – az itt élő emberekért – és Magyarországért. Sokan bíztattak, hogy ezt a munkát akár magasabb szinten is folytathatnám. Amikor pedig tavaly októberben Magyar Péter bejelentette, hogy milyen vezetőket, milyen képviselőket keres a TISZA, akkor úgy éreztem, hogy megfelelek a kritériumoknak. Beadtam a pályázatomat, és egy év alatt fokozatosan belenőttem a szerepbe, felkészültem a szolgálatra.
Az előválasztási sikerének mi lehetett a titka?
Egyértelműen az az összetartó TISZA közösség, amelynek az egyik pillérét mi építettük fel Sajószentpéteren, és amelyen belül a saját értékrendünk és víziónk lett a meghatározó. Számunkra minden ember érték, szerintünk az ember közösségben tud boldogulni, és a pénz, vagy a vagyon az csak következménye a jó közösségnek. Ha közösség van, minden van. Erre alapozva mondjuk azt, hogy Borsod és Abaúj helyzete egyáltalán nem olyan reménytelen, mint ahogy esetleg tűnik. Az derült ki, hogy ezzel a szemlélettel mind a TISZA Sziget tagok, mind a választópolgárok tudtak azonosulni.
Milyen szakterületen érzi a legjobban magát? Összefügg ez a civil foglalkozásával, a megélhetésével?
Abszolút összefügg. A rendszerek tervezésében és optimális működtetésében érzem otthon magam. A világ nagy cégeinek és kisebb magyar vállalkozásoknak is tudtunk segíteni, a magyar vidék pedig úgyanúgy megérdemli ezt a fajta szakértelmet. Szívemhez közel álló terület az oktatás és a nevelés is. Tisztában vagyok vele, hogy a térség jövője már középtávon is azon áll, vagy bukik, hogy milyen gyorsan tudunk érdemi pozitív változást eszközölni ezen a területen.
Ön szerint melyek a térség legnagyobb kihagyott lehetőségei az elmúlt évtizedekben évben?
Elsősorban a tehetségek elpazarlása. Mindenki tehetséges valamiben, de rengeteg gyerektől elvették az esélyt, hogy tehetségét felismerhesse vagy kibontakoztathassa. Másodikként a termőföld pazarló használatát említeném. Tudok róla, hogy már sok évvel ezelőtt már a kormány asztalán volt a javaslat, hogy miképp lehet modern technológiákkal, főként kis- és közepes birtokokon, feldolgozóiparral, értékesítési lánccal virágzó mezőgazdaságot építeni. A szerzőket eltávolították a szakmai vezetésből, és nagybirtokrendszert hoztak létre. Ennek a következményeit látjuk itt is: elszegényedés, elvándorlás.
Van-e egyáltalán ilyen és ha igen, mi lehet a kitörési lehetősége Kazincbarcikának és a hozzá kapcsolódó választókerületnek?
Természetesen van. Kazincbarcika a térség szolgáltató központja lehetne. A kórházakat fejleszteni kell, hogy ne kelljen minden probléma miatt Miskolcra járni. Ez főként a távolabb lakók számára kritikus, de például a kazincbarcikai szülészet az egész környéken népszerű, ezért meg kell mentenünk. Sajószentpéter páratlan fekvése kiváló lehetőségeket nyújt. Viszont mindez csak akkor működik, ha a városok körül működő vidék van. Modern mezőgazdasággal, feldolgozóiparral, élő helyi közösségekkel. Ez egy csodálatos vidék, ahol minden adott egy tartalmas élethez. Együtt, közösen életre kell kelteni!
Az eddigi visszajelzések alapján, mely kihívásokat tartják a legégetőbbnek a helyi lakosok?
Egyértelműen a hiányzó munkahelyeket, illetve a jellemzően távoli munkahelyre való eljutást. Ez a téma szinte minden beszélgetésben előjön. Emellett a megélhetési és lakhatási nehézségek férnek fel a dobogóra, de szorosan követi ezeket a témákat az egészségügyi rendszer hiányosságai, és a közbiztonság problémái. Mindezeknek már csak következményei az elöregedő és kiürülő falvak, vagy a stagnáló városok.
Mi lesz a legfontosabb változás, amit a választókerületben élők érezni fognak, ha jövőre a TISZA alakíthat kormányt?
Rövidtávon az, hogy az egészséges élelmiszerek, a gyógyszerek és a tűzifa ára csökkenni fog. Gyermekszületéskor és iskolakezdéskor érdemi támogatást adunk azoknak a családoknak, ahol erre szükség van. Lépésről lépésre működővé válik az egészségügy, a közlekedés és az oktatás. Életre kel a vidék: közösségek, kis- és középvállalkozások fognak alakulni. Emberségesen, partnerként bánunk mindenkivel, és továbbra is nyitottak maradunk az itt élők problémáira, javaslataira. Az állam lesz a polgáraiért, és nem fordítva.
Mi volt az elmúlt év legmeghatározóbb pillanata/eseménye az ön számára?
Először a Sajószentpéteri Juniálist említeném, amit minimális költségvetésből, közösségi összefogással szerveztünk, és kiváló családi program lett belőle. Ilyen programból lesz sokkal több a környékén, amint a közösségek elkezdenek felépülni. Azonban az országjárás edelényi eseménye mindent vitt számomra. Jelölt-jelöltként itt beszéltem először nagyobb közönség előtt, és Dezső bácsi története – aki arról számolt be, hogy egy ledolgozott élet után rokkantan, nyomorban kell élnie – mélyen megérintett engem is. Érdemes visszanézni azt az adást a TISZA és Magyar Péter felületein!
Ha egyetlen dolgot kívánhatna a választókerület polgárainak és környékének 2026-ra, mi lenne az?
A bizalom. Bízzunk egymásban és önmagukban – adjunk egy új, valódi esélyt Borsodnak, Abaújnak és saját magunknak! Építsünk közösségeket és virágoztassuk fel a vidéket!
Mi az az érték, amit ön szeretne a közéletbe bevinni?
Kiszámíthatóság, partnerség és szakmaiság. Mindegyiknek híján voltunk az elmúlt időben. Én itt leszek a településeken egy, kettő és négy év múlva is. Egyenrangú félként bánok a hozzám fordulókkal, és emberség mellett a szakmaiság fog vezetni minden döntésemben.
Ön szerint érdemes hinni a változásban?
Egyetértek Magyar Péterrel abban, hogy a változás nem veszély, hanem esély. A változás mindig velünk van. Ha azt hisszük, hogy nincs változás, akkor biztos, hogy éppen lecsúszás, lemaradás van. Láthatjuk, hogy hova jutott ez a vidék az elmúlt 16 évben. Most könnyű a változás mellett dönteni, mert ez a helyzet látványosan tarthatatlan.
Végül pedig érdemes észben tartani, hogy a változásban nem hinni kell, hanem tenni érte. Mindenkinek.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
A tartalom elkészítését a Local Innovative Media in Europe Network (LIMENet) program támogatta.
Ez a cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült a LIMENet program keretében. A tartalomért kizárólag az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesület vállal felelősséget, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Local Innovation in Europe Network (LIMENet) álláspontját.
