Demeter vs. Hatala-Orosz – a ’26-os választás indulói a borsodi 4-es OEVK-ban

baz-2026-valasztas-04-oevk

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerületben, amelynek székhelye Kazincbarcika, hat párt jelöltje mérkőzik meg a 2026-os parlamenti választáson. A 82 települést magába foglaló körzetben, ahol a legnagyobb települések Kazincbarcika, Edelény és Sajószentpéter, a jelenlegi képviselő, Demeter Zoltán próbálja megvédeni mandátumát a TISZA Párt előválasztását megnyerő Hatala-Orosz Csabával és négy további kihívóval szemben.

A választókerület politikai térképe az elmúlt három ciklusban alapvető átalakuláson ment keresztül, ami a kormánypárt folyamatos erősödését mutatja egy hagyományosan megosztott politikai térségben. 2010 előtt a baloldali dominancia volt jellemző, több mandátumon át Gyárfás Ildikó MSZP-s képviselő képviselte a körzetet a parlamentben. 2010-ben azonban itt is tarolt a Fidesz. Az akkor még BAZ 7-es oevk-ban (később a körzethatárok és a nevek megváltoztak) a fideszes Tamás Barnabás szerzett mandátumot, aki 1994 óta Putnok polgármestere. 2014-ben már nem ő indult a kormánypárt jelöltjeként, hanem Demeter Zoltán.

2014-ben még széttagolt politikai mezőny jellemezte a körzetet: Demeter Zoltán akkor csupán a szavazatok 37,14 százalékát szerezte meg relatív többséggel, szemben az összefogás jelöltje, Klimon István 27,95 és a Jobbik képviselőjelöltje, Miklós Árpád 27,81 százalékával. A három legnagyobb párt között tehát mindössze tíz százalékpontnyi különbség volt, és az ellenzéki pártok együttesen közel kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a Fidesz jelöltje.

2018-ban a politikai helyzet már gyökeresen megváltozott. Demeter Zoltán eredménye 44,72 százalékra emelkedett, miközben az ellenzék széttagolódása folytatódott. A Jobbik jelöltje, Egyed Zsolt 30,17, az MSZP-s Gúr Nándor 17,27, az LMP-s Üveges Gábor pedig mindössze 3,37 százalékot ért el. Bár az ellenzéki pártok együttesen ekkor még mindig több voksot gyűjtöttek, mint a kormánypárti jelölt, a választókerület már egyértelműen a Fidesz felé mozdult el.

A 2022-es választás hozta el a kormánypárt számára a döntő áttörést. Demeter Zoltán ekkor már abszolút többséget szerzett: 54,39 százalékkal győzött az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás jelöltje, Üveges Gábor 34,55 százaléka ellen. A kormánypárt eredménye tíz év alatt közel húsz százalékponttal növekedett, miközben az ellenzék szavazatbázisa összeomlott.

Ez a dinamikus erősödés több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a körzetben élők demográfiai összetételével magyarázható: többségük legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkezik, amely társadalmi csoportban a Fidesz támogatottsága országosan is jelentősen magasabb. Másrészt a térség gazdasági helyzete, a leszakadás és az elvándorlás problémája paradox módon nem gyengítette, hanem erősítette a kormánypárt pozícióit, ami jelzi, hogy a helyi közösségek a kormányzati beruházásokban és támogatásokban látják a megoldást.

A Fidesz-KDNP jelöltje Demeter Zoltán, a lelkész-politikus negyedik ciklusa előtt

Bár a kormánypárt hivatalos listáját még nem ismerjük, és tudni, hogy képviselői 40%-át lecserélik fiatalításra hivatkozva, nem tudunk róla, hogy Demeter Zoltán pozíciója veszélyben lenne.

A jelenlegi képviselő, Demeter Zoltán 1963. december 1-jén született Ózdon. Általános iskolai tanulmányait Ragályban és Trizsben végezte, középiskolába pedig az ózdi József Attila Gimnáziumban járt. 1992-ben szerzett református lelkészi oklevelet a Debreceni Református Teológiai Akadémián, és szolgál a Bánfalyai Református Gyülekezetben.

Politikai pályája a helyi közéletben gyökerezik. 1994 és 1998 között Bánhorváti önkormányzati képviselője volt, majd 1998 és 2014 között tizenhat éven át a település polgármestereként szolgált. 2006-tól tagja lett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlésnek, ahol az Ügyrendi, valamint az Oktatási és Sport Bizottságban képviselte a megyeiek érdekeit, a Fidesz frakció frakcióvezető-helyettesévé választották.

2010. május 14-e óta országgyűlési képviselő, jelenleg tehát negyedik ciklusára készül. (2010 és 2014 között az akkori sajószentpéteri központú BAZ 6-os OEVK képviselője volt.) Közéleti tevékenysége mellett elnöke a Bánhorváti Sport Egyesületnek, tagja a Bánhorváti Falumúzeum Alapítvány kuratóriumának és a Bánhorváti-Nagybarca Polgári Együttműködés Egyesületnek. Munkáját elismerésként 2009-ben megkapta a Bán-völgyi civil szféra díját, a Csikász Gábor Emlékérmet és a Sajószentpéteri Görög Katolikus Egyházközség Szent Péter Díját. 2019-ben mind Edelény, mind Múcsony díszpolgárává választotta.

Hatala-Orosz Csaba: a Tisza új arca Borsodban

A TISZA Párt jelöltkiválasztásán háromfős mezőny közül került ki a kormánypárt legkomolyabb kihívója. Az első fordulóban Hatala-Orosz Csaba 42, Demeter Gábor 29,3, Sike Ferencné pedig 28,7 százalékot szerzett. A második fordulóban Hatala-Orosz Csaba meggyőző fölénnyel, 62,9 százalékkal győzte le riválisát, Demeter Gábort, aki 37,1 százalékot ért el. A TISZA helyi szervezete tehát egyértelmű mandátummal ruházta fel jelöltjét.

Hatala-Orosz Csaba hatgyermekes, keresztény családból érkezik, ahol legnagyobb testvérként korán megtanulta a felelősséget és a gondoskodást. Tanárként dolgozott, és számára a hivatás mindig mások szolgálatáról szólt. Ezt a szemléletet viszi tovább közéleti szerepvállalásában is: lehetőségnek tekinti, hogy még több ember életét tegye jobbá.

Politikai programja szerint Magyarországon valódi rendszerváltásra van szükség, mert a jelenlegi rendszer elpazarolja a tehetséget, az ötleteket, sőt az emberi életeket is. Meggyőződése, hogy Magyarország többre hivatott, és ehhez nem kampányszlogenekben, hanem konkrét munkában kell hinni. Hangsúlyozza, hogy pontosan tudja, milyen problémákkal élnek az itt élők, és tapasztalata, kommunikációs készsége és határozottsága alkalmassá teszi arra, hogy képviselje őket.

A választókerületben három kulcsfontosságú területre koncentrál. Először is fontosnak tartja az önfenntartó közösségek megerősítését: vallása szerint a vidék gondjaira gyakran nem a pénz, hanem az erős közösség a válasz. Másodszor kiemeli a kis- és középvállalkozások támogatását, amelyek helyben adnak munkát és képesek megállítani az elvándorlást. Harmadszor célja az állami szolgáltatások – iskola, közlekedés, egészségügy – méltó, fenntartható visszaépítése, mert meggyőződése, hogy a tisztességgel befizetett adóért tisztességes ellátás jár.

Hatala-Orosz Csaba friss arc a borsodi politikában, aki a TISZA Párt országos lendületére építve próbálja megtörni a Fidesz dominanciáját a választókerületben. Előnye lehet, hogy új politikusként nem viseli magán a korábbi ellenzéki összefogások kudarcainak terhét, ugyanakkor hátránya, hogy neve még nem ismert a körzetben, és rövid idő alatt kell bizalmat építenie.

Komjáthi Imre: az MSZP elnöke hazatér

A kisebb ellenzéki pártok közül talán a leghitelesebb jelölt az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre, aki ezer szállal kötődik a választókerülethez. 1968-ban született Sajószentpéteren, lakatos szakmunkásként kezdte pályáját, majd 1999-ben szerzett érettségit. Hosszú évek óta aktív közéleti tevékenységet folytat: 1985-től a Borsodchem Zrt.-nél, illetve jogelődjénél dolgozott, komoly szerepet vállalva a vegyész szakszervezetben, hiszen annak közel tíz évig üzemi titkára volt. Tanulmányait később folytatta, és idén szerzett diplomát a Miskolci Egyetemen, ezzel is bizonyítva elhivatottságát a folyamatos tanulás és fejlődés iránt.

Komjáthi Imre szeptemberben jelentette be indulását egy kazincbarcikai sajtótájékoztatón, ahol hangsúlyozta: „Ismerem az emberek mindennapjait, látom a problémákat, és tudom, mennyi erő és lehetőség rejlik ebben a környékben.” A Magyar Szocialista Párt társelnökeként és a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület elnökeként jelöltségével azt üzeni, hogy a baloldali értékek és a dolgozó emberek képviselete továbbra is fontos a körzetben.

Komjáthi Imre reagált arra a gyakori vádra is, amely szerint a Tiszán kívüli ellenzéki pártok indulása a Fidesznek kedvez és veszélyezteti a kormányváltást. Álláspontja szerint az MSZP nem veszélyezteti a Fidesz leváltását, és kutatások szerint az ellenzéki szavazók listán és egyéniben is tudatosan szavaznak eltérően. Hangsúlyozza, hogy az MSZP ott kész visszalépni vagy együttműködni, ahol ezzel biztosítható az adott körzetben az ellenzéki győzelem.

Komjáthi Imre a személyét tekintve valóban erős jelölt lehetne a körzetben, hiszen jól beágyazott, szakszervezeti múltja és munkásháttere hiteles lehet a térség lakosai számára. Azonban pártja mára szinte mérhetetlenné vált, és minden bizonnyal a Tisza Párt jelöltje jobb esélyekkel pályázik a képviselői hely megszerzésére. Komjáthi Imre indulása ugyanakkor jelzésértékű: a hagyományos baloldali értékek helyi képviselete továbbra is fontos, és az MSZP nem kívánja átengedni a terepet kizárólag a Tisza Pártnak.

Varga Gergő: a Demokratikus Koalíció lokálpatriótája

A Demokratikus Koalíció jelöltje Varga Gergő, aki szintén mélyen gyökerezik a térségben. Saját bevallása szerint nem máshonnan jött ide kampányolni: Borsod megyében nőtt fel, itt dolgozott és itt szerzett közéleti tapasztalatot.

„Sorsod Borsod” – ezt a mondatot sokan a kilátástalansággal azonosítják, Varga Gergő azonban büszkén vallja magát borsodinak, és büszke az itt élőkre, mert bebizonyították, hogy a nehézségek ellenére is képesek boldogulni. Kazincbarcikán egy élelmiszeripari üzemben dolgozott, ahol testközelből tapasztalta meg a vidék lesújtó helyzetét, és elhatározta, hogy tenni akar az itt élőkért. Ezután Miskolcon az alpolgármester mellett dolgozott a szociális és idősügyi területen, majd önkormányzati képviselőként is szolgálta a borsodiakat.

Varga Gergő kampányában hangsúlyozza, hogy az igazságtalanságot sosem tudta szó nélkül tűrni, mindig szót emelt, amikor a hatalom a gyengébbeket próbálta elnyomni. Parlamenti képviselőként is erre a feladatra készül. Politikai hitvallása szerint „baloldal nélkül nincs igazságos Magyarország”, és meg van győződve arról, hogy a baloldaliak nélkül nincs kormányváltás sem. Célja egy szabad, igazságos és európai Magyarország.

Dr. Fiszter Zsuzsanna: a Mi Hazánk radikális alternatívája

A Mi Hazánk jelöltje dr. Fiszter Zsuzsanna, aki 1993-ban született Kazincbarcikán. Lokálpatriotának tartja magát, nemrég költözött a városból Szuhakállóba, hogy vidéki életet kezdjen és a természet szeretetét gyermekeinek közvetlenül átadja. Egy fiú és egy lány gyermek édesanyja. Iskoláit Kazincbarcikán végezte, majd diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán szerezte jogász szakon. Ezt követően követeléskezeléssel és adósságrendezéssel foglalkozott, jelenleg a Mi Hazánk szakpolitikusaként tevékenykedik.

Fiszter Zsuzsanna 2009 óta aktív közéleti szereplő, hazafias nézeteket vall. Kazincbarcikán önkormányzati képviselő és a vármegyei frakciónak is tagja, tehát jelentős helyi politikai tapasztalattal rendelkezik. Szabadidejében horgászik, olvas, túrázik és ír.

Kampányának központi eleme a pénzügyi rendszer teljes reformja. Hangsúlyozza, hogy megbuktatta a „végrehajtómaffiát”, de álláspontja szerint a harcot folytatni kell. Kritizálja a „hiéna követeléskezelőket” és a „pénzéhes bankok uralmát”. Programja szerint a pénzügyi rendszer reformját átfogóan kell megvalósítani, a végrehajtótól kezdve a behajtó cégeken, közjegyzőkön, bankokon át módosítást igényel, hogy az emberek jogai kerüljenek előtérbe.

Helyi lakosként tapasztalja, hogy a közbiztonság jelenleg nagyon rossz, a magyar emberek féltik életüket és vagyonukat a választókörzet egyes térségeiben. Hangsúlyozza, hogy a régió nem képes megtartani a fiatalokat, mivel egy erőteljesen leszakadó térségről van szó, amit mielőbb orvosolni szükséges. A kistelepülések lassan élhetetlenek lesznek, pedig fontosnak tartaná a kisgazdaságok és „hangya szövetkezetek” életre hívását.

A Jobbik még várat magára

A Jobbik bejelentette, hogy önálló listával, 106 egyéni jelölttel fog indulni a 2026-os országgyűlési választáson. Három borsodi jelöltjüket már megnevezték, ám a 4-es választókerületben még nem jelölték ki képviselőjüket.

A választókerület politikai térképe tehát hatpárti küzdelmet ígér, ahol a Fidesz-KDNP és a TISZA Párt közötti csata mellett négy kisebb párt is megpróbálja megtalálni a helyét. A kérdés az lesz, hogy a 2022-es abszolút kormánypárti többség megismétlődik-e, vagy a TISZA Párt képes lesz-e mozgósítani az elégedetlen ellenzéki szavazókat és megtörni a Fidesz uralmát a körzetben.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

A tartalom elkészítését a Local Innovative Media in Europe Network (LIMENet) program támogatta.
Ez a cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült a LIMENet program keretében. A tartalomért kizárólag az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesület vállal felelősséget, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Local Innovation in Europe Network (LIMENet) álláspontját.

Kapcsolódó cikkek