Az összes dokumentum hivatalos és mindent kiadott most az osztrák kivitelező. Innentől nincs több titok, kiolvasható, hogy a Strabag nem hibázott. De akkor mégis miért végzik el garanciában a javítást? Erre is megtudhattuk a választ. Ráadásul előre sejtették, hogy a 18-as kilométernél gond lehet, de…
A részleteket az Átlátszó bontotta ki, ők sem számítottak arra, amit megkaptak. Közadatigénylésükre válaszul ugyanis több ezer oldalt kaptak a Strabagtól az M30-as építésével kapcsolatban – többek között azt a jelentést is, ami az autópálya megcsúszása után készült. Az iratok azt mutatják, hogy az osztrák cég mindenben úgy járt el, ahogy azt a megrendelő, vagyis a magyar állam kérte – persze nem is tehetett volna mást. Az állam által megrendelt kiviteli tervekből pedig az is kiderül, mire számítottak a mérnökök a talajvíz kapcsán. A Strabagtól kapott összes dokumentumot közzétették.
Az M30-as autópálya Szikszó térségében 2024 februárjára süllyedt meg vészesen mintegy 150 méteren, alig két és fél évvel az átadás után. Az érintett szakaszt lezárták, a helyreállítás pedig azóta is késik. Lázár János többször bírálta a kivitelezőt, mondván: garanciában kell kijavítani a hibát, és a kormány nem fogadja el a határidők ismételt csúszását. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sokáig nem engedte a Strabagnak, hogy nyilatkozzon, de ez mára megváltozott.
Az Átlátszó márciusban kikérte az M30-as autópálya szerződését a minisztériumtól, arra egyelőre hiába várnak, ám a Strabag (talán nem véletlenül) egy közérdekű adatigénylésre a teljes dokumentációt megküldte a portálnak. Az osztrák cégtől kapott iratok bizonyítják, hogyan zajlott az M30-as tervezése és kivitelezése, továbbá azt a dokumentumot is megkapták a Strabagtól, ami a pályamegcsúszás után készült, és feltárta a tényleges hibát.
A kivitelezést mindig megelőzi a szükséges tervek és engedélyek beszerzése. Ez az M30-asnál is úgy nézett ki, hogy a Megvalósíthatósági tanulmány, valamint a Környezeti hatásvizsgálat után elindult az Engedélyezési tervezés.
A fent említett Engedélyezési tervezésnek, engedélyes tervnek a megrendelője nem más, mint a magyar állam, jelen esetben a NIF Zrt. volt.
Az engedélyezési terv része a Geotechnikai elővizsgálat, aminek célja, hogy megállapítsa a tervezett út vagy műtárgy alatti talaj viszonyait, és felmérje, van-e alapvető kockázat (pl. csúszás, süllyedés, gyenge teherbírás).
„A legtöbb fúrásban talajvíz nem jelentkezett, ahol igen, ott jellemzően mélyen (2 m alatt) helyezkedett el”, „Összefoglalásképpen megállapítjuk, hogy vizsgálataink alapján a tervezett gyorsforgalmi útnak a talajra és a felszín alatti vizekre gyakorolt hatását a fennálló rendeletek alapján és a javasolt védelmi intézkedések betartása mellett környezetvédelmi szempontból elfogadhatónak tartjuk” – a két mondat az „M30 gyorsforgalmi út Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakasz építési engedélyezési terveinek elkészítése és építési engedélyek megszerzése 30+200 – 86+824 km szelvények között” elnevezésű engedélyezési tervben szerepel.
2016-ban rendelte meg a terveket a NIF Zrt., és az akkori állami autópálya-beruházónak egy háromtagú mérnökcsapat végezte el a tervezést. Az irat szerint a szakemberek akkor nem találtak kockázatot, ezért a folyamat ezután a kiviteli tervvel folytatódott. Azt már a Strabag rendelte meg, a rajta szereplő dátum 2020 januárja.
A NIF által jóváhagyott terv
„A NIF Zrt. K-62814/2019 iktatószámú levelével jóváhagyott terv” – ez a bélyegző szerepel a kiviteli terv fejléce alatt, aláírással. A NIF részéről ketten szignózták, a mérnök nevét rá is bélyegezték.
Ez a dokumentum leírja, hogy „a tervezési területre külön dokumentációban Talajvizsgálati jelentés készült. Az út-, víz- és hídépítési tervezésének szempontjából befolyásoló mélységben összefüggő talajvíz a területen nem jelentkezett.
Felszín alatti víz érzékenységét tekintve a nyomvonal érzékeny besorolású területeket nem érint, a vízlevezetés tervezésének szempontjából külön műszaki megoldások nem szükségesek.
A dokumentumból kiderül, hogy a 38-as kilométernél a mérnökök „nagyon mély, vízzel telített, összenyomódó finomszemcsés rétegeket”, továbbá „iszapot, agyagot, iszapos-homokot”, valamint „helyenként szerves rétegeket”, és „15–21 m mélységig gyenge talajadottságokat” találtak.
További részletek az Átlátszó cikkében olvashatók. Hosszú, de érdekes olvasmány.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
