December 1-jén, életének 53. évében rövid betegség után elhunyt Juhász Csaba költő, természetfotós, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának aktív tagja. A Nyékládházán élő művészt sokan ismerték és szerették a magyar kulturális életben.
Juhász Csaba 1972. február 22-én született Miskolcon, gyerekkorát azonban már Nyékládházán, a szülői-nagyszülői házukban töltötte. Végzettségét tekintve mérlegképes könyvelő és könyvelő vállalkozóként dolgozott, ám mindig jobban érdekelte a művészet: irodalom, költészet, zene, fotózás, képzőművészet. Már kora gyermekkora óta szerette a természetet, állatokat, növényeket, főképpen a madarakat, és amint technikai lehetősége adódott, mindezek fotózásába kezdett.
Kedvenc témája az általa „giccsestájképeknek” nevezett évszakos és hangulati tájak, tavak környéke, vízparti környezet, tükröződések a vízen, felhők voltak. Mint a vízparti és lázi környéki madarak, kisebb állatok, és makro fotózással a rovarok, lepkék, szitakötők, virágok. 2017 óta tagja volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, így a Bükki Helyi Csoportban is kedvező lehetőségei adódtak hobbija kiéléséhez. A digitális fotózásnak hála, mivel a mennyiséget nem korlátozták a tekercsek méretei, azóta több százezer fotót készített mindenféle témában.
Az irodalom kisiskola korában érintette meg, amikor megtanult olvasni. Ezután úgymond menthetetlenül megfertőződött a könyvekkel, versekkel. Az első versek tizenéves korában születtek, azóta sokféle műfajban alkotott: klasszikus formában íródott versek, lírai költemények, novellák, dalszövegek, bölcseletek, viccek, mesék, újságcikkek, regény kezdemények. Mindig próbált saját hangot, stílust kialakítani, rímességgel, játékossággal, gyakran kissé elvontabb, pesszimistább hangon is. Kíírja magából a bánatait, fájdalmait, saját hangnő gondolati, hangulati versei az úgynevezett „kavicsok”, melyeket folyamatosan, évek óta íródó rövid, mára már rímes versecskék érzésekről, impressziókról, életképekről, miként a fotók a végtelen kimerevített pillanatairól.
2023-ban megjelent élő Petőfi-Kortárs irodalmi verseny egyik helyi arany minősítésű nyertese lett. Verseskötete ezzel egyidőben jelent meg a Publio kiadó gondozásában „Gondolatokat, érzéseket közölni és ezáltal gondolatokat, érzéseket kelteni” címmel. Eddig öt verseskötete jelent meg a Publio kiadó gondozásában: Mozaikok, Kőhajítás, Pillangóvadász, Valahol a szavak mögött, Messzeszálló. A nyékládházi könyvtárban is található belőlük néhány példány.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
