Soha nem látott méretű áfacsalás rázta meg a magyar energiapiacot. Mintegy 67-70 milliárd forint tűnt el a földgáz-kereskedelemből 2023 januárja és 2024 szeptembere között, miközben a hatóságok már több mint egy éve nyomoznak, de vádemelés még senki ellen sem történt.
A Válasz Online újságírójának, Magyari Péternek az oknyomozása szerint a csalássorozat rendkívül kifinomult módszerrel működött. Frissen alapított, addig ismeretlen gázkereskedő cégek jelentek meg a piacon, amelyek a piaci árnál jóval olcsóbban kínálták a földgázt nagyobb, régóta működő kereskedőknek. A konstrukció lényege az volt, hogy ezek a közvetítő cégek a kereskedelmi láncolat végén „eltüntették” az áfát, közel 250 milliárd forintnyi gázforgalmat bonyolítva 21 hónap alatt.
A rendszer úgy működött, hogy a gyanús cégek drágábban vásárolták meg a gázt külföldi forgalmazóktól, mint amennyiért eladták Magyarországon, így veszteséget termelve. Amikor azonban a gázt eladták magyar kereskedőknek, az áfát, amit be kellett volna fizetniük az államnak, fiktív kereskedelmi ügyletekkel nullázták le. Elektronikai eszközökkel – naperőműves inverterekkel, merevlemezekkel, mobiltelefonokkal – folytattak látszatkereskedést, papíron óriási mennyiségeket adtak-vettek, miközben ezek az áruk valójában sosem léteztek.
A vállalkozásokat gyakran papíron mélyszegénységben élő emberek vezették, akik néhány tízezer forintért adták a nevüket. A tényleges irányítók személye ismeretlen maradt. Az érintett cégek amilyen gyorsan alakultak, olyan gyorsan el is tűntek, felszámolás vagy végelszámolás nélkül.
Az ügyben két gyanúsított van előzetes letartóztatásban január óta, de vádemelés még nem történt. Az iparágban sokan meggyőződésük, hogy a csalás mértéke és bonyolultsága alapján kizárt, hogy politikai hátszél nélkül működhetett volna a rendszer. A földgáz-kereskedelem az egyik legszigorúbban szabályozott, kormányzati felügyelet alatt álló ágazat, különösen a rezsicsökkentés politikája miatt.
A kormány 2024 novemberében reagált az ügyre: a parlament módosította az áfatörvényt, és a földgáz esetében bevezették a fordított áfafizetés kötelezettségét 2026 végéig, ami megakadályozza az ilyen típusú csalásokat. A látványos eljárások azonban csak 2025 elején indultak, miközben a gyanús tevékenység már 2023-ban kezdődött.
A nyomozás jelenlegi állása szerint a csaló cégláncolatot ugyan feltérképezték, de arról, hogy ki fogta össze a rendszert, és mi lett az üzelmeken szerzett rengeteg pénzzel, semmit sem állapítottak meg. Visszatérő vélemény az iparágban, hogy az egész konstrukció mögött nagyon befolyásos szereplők álltak, akik egyelőre nem kerültek a nyomozó hatóságok látókörébe – és sokan úgy vélik, soha nem is kerülnek.
Luxusautó-importőrök is milliárdokat csaltak
Közben egy másik nagy áfacsalási ügyet is felgöngyölített a NAV. A Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói egy számlagyárat számoltak fel, amely a gépjárműkereskedelem árnyékában működött. A bűnszervezet tagjai öt év alatt összesen 2,7 milliárd forintnyi áfa befizetését mulasztották el.
A bűnözők „bukó cégekre” és „köztes cégekre” épített lánc működtetésével azt a látszatot keltették, hogy a gépjárműket belföldi cégektől vásárolják, így jogosulatlanul teremtve meg az adólevonási jogot, miközben valós teljesítés nem történt. A nyomozók 22 helyszínen csaptak le egy időben, a bűnszervezet vezetőjét a Merkur bevetési egység fogta el.
Az akcióban hat ingatlant vettek zár alá összesen 659 millió forint értékben, 50 millió forint értékben járműveket és 20 millió forint készpénzt foglaltak le. Nyolc főt hallgattak ki gyanúsítottként, a szervezet vezetőjét letartóztatta a bíróság. Bűnösségük megállapítása esetén akár 15 év szabadságvesztésre is számíthatnak.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
