Ötven darab izgalmas olvasmány várja, hogy megtalálják – indul a miskolci képregény vadászat

Megosztás

Biztosan akadnak a megyeszékhelyen rajongók, akik jól tudják, és valószínűleg laikusok is, akik nem: augusztus 28-án, csütörtökön ünnepelhettük a nyilvános képregény olvasás világnapját. Ennek alkalmából egy különleges élményben lehet része mindazoknak, akik Miskolc városában nyitott szemmel járnak augusztus 29-én, pénteken.

Városunk egy sokak által nagyra becsült lokálpatriótája úgy döntött, némi izgalmat csempész a miskolciak szürke hétköznapjaiba, az olvasásra buzdítandó. Személyes magánakciójának keretében, a nyilvános képregény olvasás világnapja alkalmából 50 darab kiadványt rejtett el a település különböző pontjain, hogy ezzel örömet szerezzen a helyieknek, és kedvet csináljon az olvasáshoz. Tettéről egy Miskolchoz köthető Facebook csoportbeli bejegyzése árulkodik, melyben leírja, az elrejtett olvasmányokat augusztus 29-én, pénteken gyűjthetik be Fortuna kegyeltjei.

A lelkes ajándékozó arra kéri a szerencsés megtalálókat, hogy töltsék fel zsákmányuk fotóit a közösségi oldalra visszajelzésképp, illetve, hogy azok, akik nem különösebben rajonganak az efféle olvasmányokért, ajándékozzák el a megtalált kiadványokat.

Vajon olvasóink közül hányan találnak elrejtett képregényt a városban? Facebook csoportunkban mi is szívesen látjuk az olvasni szerető közönség zsákmányainak fotóit.

Egy kis kitekintő:

A képregények kialakulása a 19. század végéhez köthető, amikor az illusztrált újságok és a sajtóban megjelenő humoros rajzok fokozatosan összekapcsolódtak a szöveges narrációval. Az Egyesült Államokban Richard F. Outcault The Yellow Kid című sorozata (1895) tekinthető az első modern értelemben vett képregénynek, amelyben a rajzolt figurák szövegbuborékokban beszéltek, és sorozatos formában jelentek meg az újságokban. Európában ezzel párhuzamosan a karikatúrák és képes újságok – például a francia Rodolphe Töpffer munkái már az 1830-as évektől – előkészítették a műfaj születését, de a sajtó széles körű elterjedése és a tömeges nyomtatás tette lehetővé a képregények igazi tömegkultúrává válását. A 20. század elején az amerikai vasárnapi újságmellékletekben elindult képregénysorozatok (pl. Katzenjammer Kids) alapozták meg a műfaj népszerűségét, amely a harmincas években a szuperhősök megjelenésével, Superman (1938) és Batman (1939) debütálásával vált globális kulturális jelenséggé.

A szerző (nem megtalált, vásárolt) legkedvesebb darabja:

NYITÓKÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ (szukits.hu)

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz. 

Kapcsolódó cikkek