Az Orbán-kormány maga alá gyűrte a magyar sajtót. De akárhogy is igyekeztek, a totális ellenőrzés eddig megakadt a torkukon. Magánemberek sokasága döntött úgy az elmúlt években: a szabadságuk záloga az, hogy legyen független nyilvánosság. Előfizetésekkel, rendszeres és egyedi támogatásokkal, szuperköszönettel, adójuk egy százalékával fejezték ki, hogy szükségük van független sajtótermékekre, köztük olyan vidéki portálokra, mint a Borsod24. Orbán ellehetetlenítési törvénye, amely júniusban léket kapott, de szeptemberben újra terítékre kerülhet, pont azt szolgálja, hogy orosz mintára csak a propaganda termékek maradhassanak meg.
„Orbánnak sok bűne van a magyar társadalommal szemben, egyebek mellett az ország kirablása, az intézményesített korrupció, de a sajtó szakmai lezüllesztése megbocsáthatatlan” – mondja az ágazatra rálátó, ma már nyugdíjas forrásunk, aki előfizetésekkel és anyagi támogatásokkal is hozzájárul a független sajtó fennmaradásához. Szerencsére az elmúlt években olyan gyorsan fejlődtek az online platformok, hogy ez lehetőséget teremtett a közösségi finanszírozásra. Bárki kifejezheti a támogatását egy szuperköszönettel egy videó alatt, akár pár száz forinttal is, de ha csak a hagyományos módon szeretne hozzájárulni a szabad sajtó fennmaradásához, akkor előfizethet nyomtatott vagy online lapok olvasására.
Európában és az Egyesült Államokban is, ahol azért a közszolgálati médiumok, amelyek állami támogatással működnek valóban a köz szolgálatában állnak,egyre kevesebb ingyenes tartalmat tesznek közzé.
Mint minden más szolgáltatásnak, ennek is ára van, és ezt a fogyasztók tudomásul veszik. A piac a média világában is nagy szabályozó. Az előfizetések és a hirdetések tartják el mindenütt a lapokat, és ez most sem változott, csupán egy harmadik láb, a közösségi támogatás is megjelent.
„A kormány mind szakmailag, mind üzletileg maga alá gyűrte a sajtót, amin talán egy valódi rendszerváltás segíthet majd” – teszi hozzá forrásunk. De ez sem fog egyik napról a másikra menni, hiszen újra kell építkezni. A sajtó a kilencvenes években két irányba mozdult: a közszolgálat és a kereskedelmi célú média felé. Kevesen emlékszünk arra, hogy akkoriban mennyit foglalkozott a kormány azzal, hogy politikailag kiegyensúlyozott tartalmak legyenek a közmédiában, rádióban, tévében. Emellett elindult a privatizáció, tőkeerős és nagy tapasztalattal rendelkező európai cégek lettek az országos és regionális lapok, portálok tulajdonosai, akik komoly szakmaiságot, üzleti modelleket, az újságírók számára a politikától való függetlenség elvárását hozták.
Az Orbán-kormány a kezdetektől ellenséget látott minden függetlenségben, ezért az elmúlt 15 évben megpróbálta felszámolni azt. Sokan emlékszünk arra, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor szakításának egyik kérdése az is volt, hogy a miniszterelnök szerint az oroszok megveszik neki az RTL Klubot. Az orosz szál láthatóan sok volt Simicskának. Aztán orosz mintára propagandává alakították a közmédiát, oligarchák lettek a tulajdonosai a TV2-nek, bezárták a Népszabadságot, megvették és lezüllesztették az olyan, addig nagy látogatottságú hírportálokat, mint az Origó és az Index. A Telex létrejötte ez utóbbi elfoglalásának köszönhető.
Amit a megyei sajtóval csináltak, az tényleg bűn. Felvásárlással kiűzték a piaci tulajdonosokat, és teljes propagandagépezetté alakították.
A nagy múltú Észak-Magyarország példányszáma lassan mérhetetlen, és a boon.hu hírportál is csak egy csavar a gépezetben, hogy az orbáni propaganda üzeneteit szajkózza. Az újságíróknak sincs sok választásuk: vagy azt csinálják, amit mondanak nekik, vagy mehetnek, ahová akarnak.
Legutóbb megfosztották őket a szerződésükben újságírói mivoltuktól, helyette „tartalomközvetítők” lettek. Ekkor többüknél szakadt el a cérna, tavasszal tömegesen hagyták el a szerkesztőséget, sokan pályát módosítottak. Ebben a megyében, Miskolcon csak egy szabad hang maradt, az pedig a borsod24.hu. Olvasóinkon is múlik, hogy támogatásunkkal meg tudjuk-e őrizni ezt a szerkesztőséget.
„Sikerként és a tiltakozásunk eredményeként élem meg azt, hogy a parlament nem merte megszavazni az ellehetetlenítési törvényt” – mondja egy harmincas éveiben járó fiatalember, aki adója egy százalékával és adományokkal is támogatja a független sajtót.
– Nekem a saját szabadságom záloga is egyben, hogy olyan portálokat támogatok, amelyek a dolgok mögé néznek, feltárják azt is, amit a mindenkori hatalom el akar titkolni előlünk. Azt gondolom, az országos független sajtónak sem könnyű, de a legnehezebb helyzetben a vidéki nyilvánosság van. Miskolcon például a borsod24.hu-n kívül minden más csak propaganda. Bátorság és elszántság kell ahhoz, hogy a helyi ügyek hátterére világítsanak rá, és összefüggéseket láttassanak. És ha szeretnénk, hogy ez a szabad szó megmaradjon, anyagilag is áldoznunk kell érte. Akár egy kávé árával is sokat tudunk tenni, ha ezt többen tesszük – fogalmazott.
Átláthatósági törvénynek álcázott ellehetetlenítés
Orbán Viktor még az elhíresült, poloskázós március 15-ei beszédében hirdette meg a tavaszi nagytakarítást, ami azok ellen szólt – a szuverenitás védelmébe csomagolva -, akik szót mernek emelni a Fidesz politikája ellen. Legyenek azok civilek, sajtótermékek, közvéleménykutató cégek vagy politikai elemzők.
A törvény alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése vagy éppen a kormányközeli Nézőpont Intézet elemzése dönti el, hogy ki az idegen érdekek kiszolgálója. Például ukrán propagandistának titulálhatnak egy történészt, aki azt meri állítani, hogy Ukrajna honvédő háborút vív. És persze azt a médiumot is, ahol ez elhangzik. De külföldi támogatásnak bizonyul az európai uniós támogatás, ami nyilvános adat. Ez egy putyinista módszer, nem véletlen, hogy a javaslat miatt mindenkinek Oroszország jutott az eszébe.
Miután valakire a Fidesz önhatalmúlag rásütötte a szuverenitásra veszélyes bélyeget, beindul az ellehetetlenítés. Nem gyűjthetnek adó 1%-ot, nem indulhatnak külföldi, de még EU-s pályázaton sem. Gyakorlatilag lehetetlen papírmunkával kell igazolniuk minden támogatójuktól, hogy az általuk küldött összeg nem külföldi pénz. Lefoglalhatják a cég eszközeit, és bármilyen külföldinek titulált támogatás huszonötszörösét kell büntetésként befizetniük. Ha nem teszik meg, akkor bezárhatják az újságot vagy civil szervezetet.
A Halász János, fideszes országgyűlési képviselő által beterjesztett, majd Orbán Viktor és a Fidesz frakciójának kétharmada nevére vett törvényt még a nyári szünet előtt, júniusban akarta elfogadni a parlament. A törvénytervezet óriási felháborodást váltott ki a közvéleményben. A Partizán is készíttetett közvélemény-kutatást ebben a témában a 21K kutatóintézettel, és a megkérdezettek 70 százaléka nem értett egyet vele. Kiszivárgott, hogy a Fidesz belső kutatásai is hasonlókat mértek, így június végén bejelentették, hogy a Fidesz frakcióban nincs egyetértés az intézkedéssel kapcsolatban, ezért azt az őszi ülésszakra halasztják. A magyar kormány külügyi államtitkára egy londoni nyilatkozatában már arról beszélt, hogy nem hozzák vissza ezt a javaslatot.
A miniszterelnök nemrégiben egy lengyel sajtóterméknek adott nyilatkozatában mégis újra napirendre tűzte a témát. Úgy fogalmazott: az átláthatósági törvényt mindenképpen át fogják nyomni, mert ellenkező esetben nemcsak a választásokat vesztik el, hanem lúzernek is fognak tűnni. Nem túlzunk akkor, ha talán kiérezhető ebből a mondatból az a sértettség, hogy tiltásuk ellenére mégiscsak többszázezren vonultak június végén a Budapest Pride-on. Hogy Orbán fenyegetése valósággá válik-e, hamarosan kiderül. A valódi kérdés azonban az, hogy szembe mer-e menni a magyar társadalom hetven százalékával.
Szerző: Maros Éva
Kiemelt fotó: Transzparens Puzsér Róberték tüntetésén 2025. június 10-én. Készítette: Tompos Ádám, Magyar Hang
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
