Július elsején lépett hatályba a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely alapján az önkormányzatok beleszólhatnak abba, ki vásárolhat ingatlant a területükön. Cikkünkben annak jártunk utána, élnek-e ezzel a lehetőséggel a Miskolc agglomerációjában található települések.
A törvény tervezete az utóbbi hónapokban nagy vitákat váltott ki országosan, elsősorban ingatlantulajdonosok körében. Sokan úgy tekintettek rá, mint a röghöz kötési törvényre, ami szerint ezután nem dönthetnek majd szabadon arról, kinek adják el saját tulajdonukat. Sőt, egyre hangosabbak voltak azok, akik úgy ítélték meg: leértékelődhet az ingatlanuk, ha nem piaci környezetben lehet majd azt eladni. Mások, főleg a túlnépesedett településeken élők, inkább megoldást látnak benne.
A hatályba lépett törvény sokat enyhült az első tervezet óta, bár most is olyan lehetőségeket ad az önkormányzatok kezébe, amelyeknek – ha helyi rendeletként bevezetik – komoly hatása lehet egy adott település ingatlanpiacára és az ott élők életére.
Az új jogszabály ugyanis feljogosítja az önkormányzatokat arra, hogy helyi rendeletek útján szabályozzák, kik és milyen feltételekkel települhetnek be a közösségükbe. A törvény célja a helyi közösségek identitásának, kulturális értékeinek és társadalmi összetételének védelme.
Megengedi, hogy az önkormányzatok korlátozó intézkedéseket vezessenek be azokkal szemben, akik újonnan kívánnak ingatlant vásárolni vagy lakcímet létesíteni az adott településen. Az alkalmazható eszközök a következők: elővásárlási jog a helyi szereplők számára, lakcím létesítésének korlátozása vagy feltételekhez kötése, betelepülési hozzájárulás – köznyelven: „betelepülési adó”. A törvény értelmében csak természetes személy minősül betelepülőnek; cégekre és alapítványokra nem vonatkoznak a korlátozások. A törvény mentesíti az új szabály alól azokat az ingatlanvásárlókat, akik a kormány családtámogatási konstrukciójával, a CSOK-kal kívánnak otthont teremteni maguk számára.
Kisgyőr Miskolc vonzáskörzetének egy kedvelt községe. Ma 1780-an élnek itt, az ingatlanok értéke magasabb, mint a környező településeken, ezért nem igazán egyszerű itt házat venni. Kékedi László polgármester évtizedek óta vezeti a települést, és úgy látja, ez a lehetőség kedvező egy közösség számára, hiszen helyben dönthetnek arról, hogy kiket fogadnak be. Kisgyőr látványosan fejlődött az elmúlt években, és az ott élők sokat tettek azért, hogy megőrizzék, és tovább is fejlesszék az otthonukat. Akik betelepültek, ugyanúgy részesei lettek a helyi közösségi életnek: csatlakoztak a Kisgyőrért Egyesülethez, és sokan segítik, illetve támogatják a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének munkáját. Ritka az olyan közösség, ahol első hívószóra 70-80 önkéntes áll neki egy kilátó építésének. A Szent Korona kilátót így tudta felépíteni önerőből Kisgyőr Önkormányzata. Említhetnénk az egyházi közösséghez való csatlakozást is. Kékedi László arról beszélt, hogy az idei hittan táborban a segítők 15-20 százalékát a betelepülők adták.
„Aki Kisgyőrbe költözik, az tudatosan választ, mert a közösség tagja szeretne lenni” – mondja a polgármester. Viszont ennek a közösségnek fontos az, hogy ezt az identitást meg tudják őrizni. Ezért is üdvözölte az önkormányzat a településvédelmi törvényt. A szeptemberben összeülő képviselő-testület foglalkozik majd az ehhez kapcsolódó rendelet kidolgozásával. Az biztos, hogy betelepülési adót nem kívánnak bevezetni, de az elővásárlás lehetőségével élni szeretnének meghatározott esetekben.
Sajóbábony Miskolc közelsége, sikeres városfejlesztései és munkahelyei révén az utóbbi években kedvelt kisvárossá vált. Szilva István polgármester úgy fogalmazott: óvatosnak kell lenniük a helyi rendeletalkotással, mert olyan szabályt szeretnének létrehozni, amely a helyi közösséget erősíti. Ősszel kerül majd sor arra, hogy képviselő-testülettel közösen, körültekintően kidolgozzák azt. A polgármester úgy gondolja, hogy az önkormányzat élni fog bizonyos esetekben az elővásárlási joggal úgy, hogy az ingatlantulajdonosok érdekei ne sérüljenek.
A betelepülési adóról viszont másképp vélekedik: meglátása szerint az olyan önkormányzatoknál lehet fontos, ahol túlnépesedés van. Illetve ott, ahol például telkek százai vannak egy kézben, azzal ösztönözni lehet az eladásokat. Jelen állás szerint Sajóbábony nem fog ezzel élni, de a végső szót a képviselőtestület mondja majd ki. Érdekes felvetés az is, hogy hányan élhetnek egy ingatlanban, illetve hányan jelentkezhetnek be oda. Jelenleg a hatályos állatvédelmi törvény maximalizálja például, hogy hány kutya lehet egy ötven négyzetméteres lakásban, de az emberek lakhatására – ami az életminőség szempontjából rendkívül fontos lenne – nincs ilyen korlát.
Nyékládháza polgármestere, Tóth Balázs lapunknak úgy fogalmazott: náluk is téma lesz ez a törvénytervezet, a képviselőtestület ősszel foglalkozik ezzel. Úgy gondolja, hogy ez a törvény Érd és más, Budapest agglomerációjában lévő települések problémájára ad választ. Bükkábrány polgármestere úgy véli, nem lát okot a korlátozás bevezetésére. Kistokajban is vizsgálják még a lehetőségeket, amelyeket a képviselőtestület elé terjesztenek majd. A helyi jegyző úgy fogalmazott: életszerű lehet olyan szabályozás, amely meghatározhatná, hányan költözhetnek be egy ingatlanba.
Mezőkeresztes képviselő-testülete megelőzte a július elsején hatályba lépő országos jogszabályt, és már június végén elfogadta saját rendeletét a helyi önazonosság védelméről. A 3500 fős település vezetése ezzel olyan eszközt kapott a kezébe, amely lehetővé teszi számukra, hogy befolyásolják, ki költözhet be a községbe.
Szerző: Maros Éva
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
