Magyarországon a női politikusokat gyakran passzív szerepekben ábrázolják, míg a férfiakat aktív és határozott figurákként jelenítik meg. Az erősebbik nem képviselőit többször mutatják be vezetőként, míg a nőket érzelmes vagy gondoskodó szerepekben láttatják. De vajon a magyar politika miért és hogyan maradhatott meg egy szexista sztereotípiákat sem nélkülöző “macsó” környezetnek? Erről faggattuk az aHang civil szervezet helyi aktivistáját, aki bár nem politikus, azonban jelentős eredményeket harcolt ki társaival a lakosságnak, miközben számos alkalma nyílt arra, hogy közelről láthassa miként működik hazánkban a nők háttérbe szorítása a szakmában.
A hazai közéletben a nőket gyakran háttérszerepekbe kényszerítik, míg a vezetői pozíciókat túlnyomórészt a férfiak töltik be. A férfi politikusok nagyobb láthatósága és aktívabb ábrázolása ráadásul hozzájárulhat ahhoz az elképzeléshez is, hogy a női politikai szereplők kevésbé kompetensek. A passzív megjelenítés emellett alááshatja a női politikusok hitelességét, tovább erősítve a közéleti szféra nemi sztereotípiáit.
Érdekes tény, hogy a magyar politika színterén különbségeket fedezhetünk fel a jobboldali csoporthoz tartozó szimpatizánsok és a baloldali ellenzék nőkről kialakított megítélésében. Az előbbi oldalhoz sorolható emberek gondolkodására jellemző, hogy a politika hagyományosan „férfias” területként jelenik meg. Ez pedig nehezíti a nők sikerét. Úgy vélik, hogy az anyaság és a politikai szerepvállalás gyakran összeférhetetlen.
A baloldali és ellenzéki csoportok tagjai inkább kritikusak a női politikusokat hátráltató társadalmi normákkal szemben. Úgy vélik, a nőknek kétszer olyan keményen kell dolgozniuk, hogy ugyanazokat az eredményeket érjék el, mint a férfiak. A vegyes csoportok tagjai szerint a politikai karrier és a családi szerepek gyakran konfliktusba kerülnek, ami sok nő számára nehezíti a politikai szerepvállalást. A női csoportokhoz tartozók pedig többnyire azt gondolják, hogy a magyar közéleti szféra kevés lehetőséget kínál a női politikusok számára, illetve, hogy gyakran csak másodrendű szereplőkként jelenhetnek meg.
Sok esetben tovább ronthatja a helyzetet, hogy a háttérszerepeket betöltő nők kevesebb elismerésben részesülnek, ami csorbítja a női politikai szereplők reprezentációját. A sztereotípiák és a társadalmi megosztottság következtében pedig sokszor fokozott érzelmi nyomás éri a nőket ezekben a pozíciókban, így az ő esetükben gyakori a túlterheltség és a kiégés.
Ezekről az állításokról és a témát illető saját véleményéről kérdeztük Sikoparija Lujzát, aki az aHang civil szervezet kötelékében tevékenykedik megyei koordinátorként. Nevét sokan ismerik már a térségben, hiszen csapatával közösen jelentős eredményeket ért el, mint például az M30-as autópályát érintő munkálatok és tájékoztatás elindítása, vagy a Miskolcon található Csengey-kert nevet viselő kulturális tér megmentése.
B24: Mesélj magadról egy kicsit, kérlek! Mióta vagy jelen a közéletben és mivel foglalkoztál azelőtt?
Lujza: Mindig is éreztem magamban az érdeklődést, régebben is rendszeresen figyeltem a híreket, és fogyasztottam sajtót. Nagyjából tíz éve kezdtem önkéntesként tudósítani a Cirminél (Civil Rádió Miskolc), aztán fokozatosan kerültem egyre közelebb a közéleti szférához. A 2022-es választásokat megelőző tanév elején pedig felmondtam a munkahelyemen. Egy iskolában dolgoztam fejlesztő pedagógusként, de a távozásom után elkezdtem készíteni egy blogot, amely a felmondó tanárokról szólt, majd egy budapesti kollégával közösen folytattuk ezt, és körülbelül 100 ilyen esetet dolgoztunk fel. Ezt követően pedig két évvel ezelőtt beléptem az aHang civil szervezet kötelékébe, ahol Borsod-Abaúj-Zemplén megye koordinátora lettem.
B24: Az immár tíz éves civil, közéleti tevékenységed alatt nőként számos tapasztalatot szereztél. Te hogyan látod a nők helyzetét a mai magyar politikában?
Lujza: Nos, én határozottan kijelenthetem, hogy a civilek között sokkal több a nő. Azt gondolom, hogy valahol ott van a vízválasztó, ahol már pénzt is lehet keresni. Ezt az jelenti, hogy Magyarországon a közéletben akár helyhatósági, akár országos szinten, oktatási-szociális ágazatokban és közigazgatásban is, nagyon alacsony a nők aránya, ahol a vezető pozíciókért megfelelő fizetés is jár.
Ahol pedig a társadalmi felelősségvállalás szintje közel azonos, csak pénz nem jár érte, ott sokkal magasabb számban tevékenykednek nők.
B24: Téged a közéleti szerepvállalásod során ért valaha kritika azért, mert nő vagy?
Lujza: Az állami szférában nem voltak vezető ambícióim, ezért nem. Azonban szinte biztosra veszem, hogy ha indulnék mondjuk egy önkormányzati választáson, a helyzet megváltozna. A jelenlegi munkám során igazából csak a közösségi oldalon posztolt bejegyzéseim alatt találok elvétve ilyen jellegű sztereotíp kritikákat, de ezek számomra olyannyira jelentéktelenek, hogy nem is tudnám felidéznin őket. Azt viszont a saját bőrömön tapasztaltam még fejlesztőpedagógusként, hogy az egyedülálló anyákat gyakran megbélyegzik. Az szintén tanulságos volt az iskolában töltött munkaéveim alatt, hogy amikor húsz éve tanítani kezdtem, 1250 hátrányos helyzetű gyerek járt az iskolámba. Akkor még a fiatalok tankötelezettsége 18 év volt, tehát nehezebbnek bizonyult a feladat. Ekkor még nő volt az igazgató és a helyettes is, amikor pedig 18 év után felmondtam, mindössze száz gyerek tartozott az intézményhez, de minden vezető férfira cserélődött. Az állami szférában szinte az összes magas pozíciót férfiak töltik be, és mivel én a szociális szférában is dolgoztam, így tapasztalatból tudom, hogy ott sem más a helyzet.
B24: Hazánkban gyakran ábrázolják a nőket gondoskodó szerepekben, míg a közéleti aktív részvételtől elidegenítik őket. Neked kétgyermekes családanyaként hogyan sikerült összeegyeztetned ezt a két dolgot?
Lujza: A helyzet az, hogy az én gyermekeim már egyetemisták, így nem kell megkérni senkit, hogy vigyázzon rájuk. Az azonban világosan látszik, hogy a nők szerepe Magyarországon ebben az értelemben “gumicsonnttá” lett silányítva. Amikor pedagógus voltam, egyedülálló anyaként két-három helyen dolgoztam, hogy megteremtsem a feltételeket a családom számára. A gyerekem szülői értekezletén pedig előfordult, hogy az osztályfőnök megjegyezte, nagyon nehéz dolga lesz, mivel több tanulója is csonka családban nevelkedik, apa nélkül. Miközben ezt taglalta, szisztematikusan végigvezette a tekintetét az összes egyedülálló édesanyán. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy a gyermekeikkel magukra maradt nők “nem bírtak megülni a fenekükön”, mert “könnyebb kiugrani egy házasságból”, mint kitartani. Ebből is látszik, hogy ezek a hiedelmek nagyon erősen bele vannak kódolva a társadalomba.
B24: Az Európai Parlamentben 38,6, a magyarban pedig 14 százalékos a női politikusok részvételi aránya. Szerinted fontos lenne növelni ezt?
Lujza: Azt gondolom, hogy valóban fontos volna, de nem úgy, ahogy most. Szerintem, ha a Fidesz-KDNP-nek valamiféle nagy támogatás jutna azért, hogy több nőt foglalkoztasson, akkor ez hipp-hopp változna. Azonban a jelenlegi női politikusok túlnyomó része – legfőképp a kormányoldalon – nem kompetens és nem falysúlyos. Gyakorlatilag csak majmolják a kormányzatot, vagyis kirakatpolitikát folytatnak. A fősodorban nincs olyan nő, akinek valódi befolyása lenne. Normális parlamentáris demokráciában fontos lenne, hogy közelítsünk az ötven százalékhoz, de nem így. A megyében igaz jól állunk, de valójában sem Csöbör Katalin, sem Koncz Zsófia nem végeznek érdemi munkát.
Ráadásul Koncz Zsófia nemrég szült, de nem ment el GYED-re. Ez éppen szembe megy azzal amit a Fidesz a nőkről kommunikál, de valójában azért én úgy vélem, hogy ezt “két szoptatás között nem lehet megoldani”. Esetleg akkor, ha egy olyan progresszív házastárs van jelen a családban, aki vállalja a szerepcserét. Amúgy nem hiszem, hogy összeegyeztethető ez a feladat ebben a nexusban. legalábbis amíg ilyen pici a gyermek, addig biztosan nem.
B24: Te az aHang kötelékében teljesen elégedett vagy a közösen elért eredményekkel, törekvésekkel, így nem is szeretnél vezetői babérokra törni a közéletben. De mi történne akkor, ha a környezetedben tevékenykedő civil nők közül valaki érezne vágyat erre? Szerinted volna esélye sikerre vinni az ambícióit a magyar politikában?
Lujza: Szerintem az egy dolog, hogy valaki nőként gyakorolja a civil kontrolt, van egy minimális sajtóelérése, de nem igazán látom, hogy hogyan tudna jelölti pozícióba jutni. Azt hiszem, nem sok lehetőség adódna erre. Persze beléphet a Fideszbe, ha szerencséje van és kell egy “kirakatnő” a pártba. Ezen kívül talán csak a Tisza Párt jöhetne szóba, mert a Momentum, ahol egyébként jók voltak az arányok, súlytalanná vált. Sajnos én nem igazán tudom elképzelni, hogyan tudnának a nők rendesen becsatornázódni a hazánk politikájába, ha markáns ambícióik vannak. Esetleg, ha valamilyen civil csoport lépne színre jelölő szervezetként, de egy ilyen csapat felállítása nem egyszerű feladat és elég költséges is. Így azt gondolom egyáltalán nincs könyű dolga azoknak a nőtársaimnak, akik helyet keresnek a magyar politikában.
B24: A kegyelmi botrány óta ugyan viszonylag sok idő eltelt már, de a téma szempontjából fontos, hiszen sokan hangsúlyozták akkor, hogy a kormány úgymond “elvitette a nőkkel a balhét”. Te mit gondolsz erről?
Lujza: Én teljes mértékben egyetértek ezzel a narratívával, hiszen Balogh Zoltán számára ez valamiért nem járt következményekkel, a döntés nem változott, az ügy körülményei pedig azóta sem derültek ki. Ez a pár tény szerintem önmagáért beszél. Azt hiszem, Novák Katalin és Varga Judit is leginkább csak kirakatpolitikát folytattak. Mondhatni az “vitte el a balhét”, akinek a vesztesége a legkevésbé fájt, az pedig a két kirakatbábu volt.
B24: Te, mint női civil aktivista, nem tartasz attól, hogy bajba kerülsz a tevékenységed miatt?
Lujza: Nos, nyilván van bennem egy kevés félsz, de mivel én nem vagyok egyedül, hanem az aHang kötelékében dolgozom, így azért könnyebb nekem. Ez egy igazán védett és demokratikus környezet, ráadásul jelenleg a helyi aktivisták között több is a nő, mint a férfi.
Forrás:21kutatokozpont.hu
Nyitóképünk illusztráció
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
