A 2025. március 8-án és 9-én Banias városában és környékén történt mészárlások nyomán, melyek során több mint 100 alávita civil vesztette életét, az Amnesty International jelentése szerint a támadásokat az ideiglenes szíriai kormányhoz tartozó milíciák hajtották végre, és azokat „szervezettnek és szándékosnak” minősítette.
A szervezet 2025. április 3-án kiadott jelentése szerint 16 személlyel készített interjúkat, köztük öt Banias lakosával, és 32 gyilkossági esetet igazolt, melyek közül 30-ban Banias városának Qusur negyedében történt. A szervezet elmondása szerint a támadások szektariánus jellegűek voltak, mivel a tanúk szerint a fegyveresek megkérdezték az áldozatokat, hogy aláviták-e, mielőtt lelőtték volna őket.
Az Amnesty International által rögzített egyik tanúvallomás Samira száján hangzott el, aki elmondta, hogy március 9-én reggel fegyveresek törtek be otthonába, megkérdezték férjét, hogy alávita-e, majd a tetőre vitték, és egy lövés hatására a fejét elpusztították. A szervezet hat képet is ellenőrzött, melyeken a férj testén egy fejsebbét lehetett megfigyelni.
Egy másik tanú, Saeed, azt mesélte, hogy hallotta, amint a fegyveresek megkérdezték egyik családtagját, hogy alávita-e, mielőtt megtalálták az apja és három testvérének holttestét az épület bejárata mellett.
A jelentés szerint a hatóságok nem engedték meg az áldozatoknak, hogy a rokonokat a vallási szertartásoknak megfelelően temessék el; így a holttesteket a Sheikh Hilal temető melletti földterületen sorokba helyezve temették el, majd teherautóval befedték a földdel.
Az Amnesty International rámutatott arra, hogy a hatóságok két napon keresztül nem avatkoztak be a civilek védelme érdekében, miközben a fegyveresek közelről hajtottak végre kivégzéseket – egyeseket az áldozatok rokonai előtt.
A szervezet Válságok Bizonyítékait Vizsgáló Laboratóriuma négy képet igazolt a tömeges temetési helyről, valamint műholdfelvételeket, amelyek azt mutatják, hogy a területet március 8. és 10. között feltörölték.
Korlátozott vizsgálatok és késedelmes válaszok
Március 9-én az ideiglenes elnök, Ahmed Al-Shar‘a bejelentette egy tényfeltáró bizottság felállítását az események kivizsgálására, és megerősítette az ideiglenes kormány elkötelezettségét a tettesek felelősségre vonása mellett. Az Amnesty International azonban szerint ez a lépés nem elegendő, és független, hatékony, tisztességes vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Irodája szintén jelezte, hogy dokumentálták 111 civil – köztük nőket és gyermekeket – meggyilkolását a Tartus, Latakia és Hama tartományokban, és számos esetet „szektariánus jellegű, összefoglaló kivégzéseknek” minősít, amelyeket az azonosítatlan fegyveres csoportok hajtottak végre, a ideiglenes kormányhoz tartozó biztonsági erők támogatásával.
A brit BBC arról számolt be, hogy Banias eseményei egy példa nélküli szektariánus feszültség fokozódásával párhuzamosan zajlottak, különösen miután a közösségi médiában kerekedtek megható képek egy alávita gyermekről, akit az Eid al-Fitr első napjaiban öltöztek – és aki öv helyett kötelet viselt.
A szektariánus feszültség és az elégedetlenség felgyülemlése között
A BBC szerint fegyveres csoportok – köztük az „al-Amshat” és az „al-Hamzat” frakciók – mészárlásokat és terepi kivégzéseket hajtottak végre, melyek során legalább 1614 civil életét oltották ki, többségük alávita volt, a Szíriai Emberi Jogok Megfigyelője adatai szerint. Mohammad al-Abdullah, a Szíriai Igazságügyi és Felelősségre Vonási Központ ügyvezető igazgatója szerint az új hatalom egyes gyakorlatai tovább súlyosbították a feszültséget, mint például a part menti területekről több ezer alkalmazott elbocsátása, a korábbi katonák családjainak lakóhelyeinek kiürítése és ezeknek a családoknak a kiűzése. Hozzátette, hogy olyan elemek is léteznek, akik elvesztették kiváltságaikat a korábbi rendszerekben, ami haragot és káoszt eredményezett.
A jelentés arra is utalt, hogy egyes szakértők által „többdimenziós gazdasági elnyomásként” leírt jelenség különösen a part menti alávitákat érintette, mivel jelentős mértékben függenek az állami munkalehetőségektől és a közszektortól.
Egy biztonsági forrás a BBC-nak elmondta, hogy több terepi kivégzés elkövetőit letartóztatták, és jelenleg bírósági eljárás alatt állnak – a letartóztatottak számáról és szervezeti hovatartozásáról azonban nem nyilatkoztak –, és hozzátette, hogy ezek az egyének a Védelmi Minisztérium keretein belül többféle frakcióhoz tartoznak.
A bizalom hiánya és a megosztottság súlyosbodása
A BBC jelentése figyelmeztetett arra, hogy a nyilvános tárgyalások hiánya és a résztvevők egyértelmű elszámoltathatatlansága tovább mélyítheti a bizalomválságot a hatóságok és a part menti alávita közösség között. A jelentés továbbá kiemelte, hogy a biztonsági források szerint az új biztonsági erők és a hadsereg soraiban teljesen hiányoznak az alávita elemek, ami megfigyelők szerint a rendszerszintű kizárás miatti aggodalmakat erősíti.
Míg egyes aláviták nemzetközi védelmet követelnek, mások olyan megoldásokat javasolnak, mint a federalizmus vagy az autonóm közigazgatás, attól tartva, hogy a folyamatos jogsértések a szeparatizmus felerősödéséhez vagy az erőszak ismétlődéséhez vezethetnek.
Professzor Loua Khalil, a Reading-i Egyetem Közigazgatás professzora szerint az elkövetők által elkövetett jogsértések bemutatása és nyilvánosságra hozatala azt a benyomást kelti, mintha nem is vétkeztek volna, jelezve, hogy a hivatalos elszámoltathatóság hiánya a hatóságot „közvetlen félként” vonja be a konfliktusba. Khalil hangsúlyozta, hogy az igazságosság megvalósítása az egyetlen út a feszültség csökkentéséhez, ugyanakkor úgy véli, hogy olyan lépések – mint a part menti terület katasztrófás zónaként való bejelentése és a civil rendőrség visszaállítása – hozzájárulhatnak a feszültség enyhítéséhez.
Ezen körülmények között az Amnesty International hangsúlyozta, hogy az impunitás minden esélyt elpusztít az igazságosság megvalósítására, és súlyos fenyegetést jelent Szíria stabilitására, különösen, ha a hatóságok nem tesznek átlátható és merész lépéseket a tettesek felelősségre vonása, az áldozatok kártérítése és a károsodott közösségek bizalmának helyreállítása érdekében.
