Miskolc több városrészében is átfogó zöldfelületi és környezeti fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. A beruházások – Miskolctapolcán és a történelmi Avason – nemcsak a közterek megújítását célozták, hanem új funkciókat és közösségi lehetőségeket is teremtettek. A beavatkozások célja az élhetőség javítása, a városi zöldterületek bővítése és a helyi lakosság számára is érzékelhető környezeti változások elérése volt.
A „Zöld Város kialakítása Miskolc Belváros–Történelmi Avas akcióterületen” című projekt célja a városközpont környezeti állapotának javítása és a városi zöldfelületek tudatos bővítése volt. A fejlesztések egyszerre érintették volna a Szinva-patak menti területeket, a történelmi Avas oldalát és több belvárosi épület közvetlen környezetét.
Csakhogy közbeszóltak a választások, hiszen 2019-ben, az addigi fideszes városvezetés helyett a Veres Pál vezette ellenzék folytathatta az irányítást. Szopkó Tibor előbb önkormányzati képviselőként, majd 2021-től alpolgármesterként láthatott rá a városi beruházásokra. Érdeklődésünkre elárulta, szinte mindenben egyetértett a leváltott és újonnan megválasztott városvezetés, így megvalósulhatott az Avas fejlesztése, azonban valakinek kikellett maradnia.
„Sosem titkoltuk, hogy a Zöld Város program még Kriza Ákos polgármestersége alatt került kidolgozásra és megnyerésre, de a projektnek mindössze tizenhatszázaléka volt befejezve” – tudtuk meg Szopkó Tibortól. „Az Avas ott van az idelátogató turisták által leginkább felkeresett négy desztináció között, ezért mindenki számára fontos volt a fejlesztése. Közeledtünk a projekt lezárásához, de szerettük volna megmenteni a történelmi Avast, így tudatosan döntöttünk amellett, hogy nem a főtérre csoportosítjuk az erőforrásokat.”
Az árak az infláció miatt egyébként is elszálltak, drágább lett minden, amikor elkezdhették a kivitelezési munkálatokat. Szopkó Tibor elmondta, úgy gondolták, sokkal fontosabb, hogy az Avas készüljön el a 60. évfordulójára, és ebben továbbra is egyetértés volt a kormánypártiak részéről is.
A történelmi Avas oldalában, a Horváth-tető térségében aktív rekreációs zónát alakítottak ki. Az elöregedett növényállomány megújításával és új funkciók – például játszó- és sportterek – bevezetésével a terület fokozatosan visszakerülhet a miskolciak köztudatába. A kiemelt cél egy tematikus, korcsoportonként tagolt játszótér kialakítása volt, amely a teraszszerű domborzati adottságokat kihasználva több szinten jött létre. A legfontosabb pedig, hogy a kilátó is megújult, valamint bővült is a kínálat, új épületek létesültek.
„A huszonnegyedik órában megmentettük és megvalósítottuk, és az, hogy még kis festés, csinosítás maradt hátra, vállaltuk” – emlékezett vissza a korábbi alpolgármester. Elismerte, voltak a műszaki megvalósításban hibák, emiatt érkeztek jogos kritikák, a többség azonban tudja, hogy a fejlesztés a környéken nagyon kellett, így összességében pozitív volt a fogadtatás. Szerkesztőségünk is kint járt a helyszínen, és az általunk megkérdezettek is így gondolták.
A területen azonban lehetne még mit csinálni, és ha úgy vesszük, akár a harmadik önkormányzati ciklus alatt is folytatódhatna a történelmi Avas rendbetétele. Nemrég azonban egy közgyűlésen az új városvezetés úgy döntött, a további sétányok és parkolók kialakítására máskor kerül sor. Szopkó Tibor kérdésére Tóth-Szántai József úgy felelt, az ötletet nem söpörték le az asztalról, de nem európai uniós forrásból fogják ezt befejezni. A lapunknak nyilatkozó képviselő reméli, tényleg nem lesz elfeledve.
Azt is sikerült megtudnunk, hogy a Horváth-tetőn végzett fejlesztések állnak Szopkó Tiborhoz a legközelebb. Itt ugyanis rengeteg emberrel találkozott: kicsikkel és nagyokkal, sportolókkal, friss levegőre vágyókra és kutyásokkal egyaránt. Amikor mi is kint voltunk, pedig még hűvösebb az időjárás, mi is sok mindenkivel találkoztunk, egy korábbi cikkünkben egy lakos véleményét örömmel ki is fejtette. Valóban új színt hozott ez a projekt a helyiek életébe, és minden bizonnyal a turisták is szívesebben emlékeznek vissza a mostani Avasra.
A Bortanya is megújult, aminek azonban továbbra sincs állandó bérlője, pedig az Avasi Borangolások alkalmával kiemelt helyszínnek számít. Alábbi videónkban a miértekre kerestük a választ Demeter Tibor és Simon Gábor segítségével.
Fontos fejlesztések Miskolctapolcán
A Zöld Város program Miskolctapolcát is érintette. A városrész nemcsak turisztikai szempontból kiemelt, hanem városszerkezeti szempontból is fontos, mivel közvetlenül kapcsolódik a sűrűn lakott avasi lakótelephez. A „Zöld Város kialakítása Miskolc – Tapolca akcióterületen” projekt célja nem kizárólag a szépítés volt, hanem a környezet minőségének javítása, új funkciók beemelésével. A beruházás során megvalósult fejlesztések a városrész egészét érintették, és ezek, ellentétben az avasi és belvárosi rekonstrukciókkal, teljes egészében megvalósultak.
A legnagyobb szabású beavatkozás a Csónakázó-tó rehabilitációja volt. A partfalat megerősítették, a vízfelület környezete rendeződött, a sétányokat felújították, és a tó szigetén vendéglátóegység létesítése is tervbe került. A cél az élőhelyek megőrzése és bővítése volt, amihez hozzájárult a tó biodiverzitásának növelése is. A hősziget-hatás csökkentése szintén része volt a koncepciónak.
A Barabits sétány mentén szolgáltató pavilonsort alakítottak ki, mellette új játszótér épült, hogy a családos látogatók is több időt tölthessenek a területen. A városi zöldterülethez kapcsolódva a Hejő-liget aktív rekreációs célú fejlesztése is megtörtént. A meglévő növényállományt részben megújították, új elemeket (például kutyabarát részeket, sportfunkciókat) építettek be, és a Hejő-patak medrét is rendezték.
A fejlesztés során az infrastrukturális beavatkozásokat úgynevezett „soft” elemek is kísérik: közösségi programok, akciók és események, amelyek célja, hogy a megújult területeket a helyiek valóban használják is. A projektet környezeti és klímatudatossági szempontok figyelembevételével tervezték, ideértve a zöldfelületek vízháztartását és a terület ellenállóképességének növelését.
Amint pedig azt már egy rövidebb anyagunkban írtuk: nemcsak a turisták, hanem a helyiek is örülhetnek a megújulásnak. Előbbi csoport lényegében akkor fog visszatérni igazán, amikor a barlangfürdő újra megnyit – arról, hogy a zárva tartása milyen hatással van a vendéglátókra, a Borsod24-en foglalkoztunk –, azonban a helyieknek továbbra is kedvelt célpontjuk Miskolctapolca.
Az eredeti projektet azért átdolgozták, mert az jóval több fát tüntetett volna el. Sikerült azonban egy olyan megvalósítást eszközölni, aminek köszönhetően kevesebb fát vágtak ki, viszont az eredetileg vállaltnál jóval többet is telepítettek.
„A tapolcai őspark kapcsán áttervezésre volt szükség. Ugyan más-más műszaki tartalommal, de hasonló volt a cél” – mondta Szopkó Tibor. „A lehető legtöbb zöldet igyekeztünk megmenteni, ami sikerült, és még többet is ültettünk. Ez kulcskérdés egy élhető, modern város kialakításában, a zöldfelületek mindig nagyon fontosak.”
Ezalatt nemcsak annak jótékony hatását, egészségügyi vagy esztétikai szempontból kell értelmezni. Helyszíni vizitünk alkalmával is kizárólag miskolciakkal beszélgettünk, Tamás például a lányaival jár át Miskolctapolcára Diósgyőrből, nagyjából minden héten. Amíg nyáron a játszóterezésé és a bringázásé a főszerep, addig télen és a hűvösebb időszakban inkább a rollereket koptatják a lányok, míg apa és anya egy jót sétálnak beszélgetés közben. Tehát a helyiek kikapcsolódását is szolgálja, felületet biztosít nekik erre.
„Az Avas, a Horváth-tető, vagy a tapolcai őspark, ezek olyan helyszínek, ahová az emberek szívesen járnak el kikapcsolódni, szórakozni. Az ilyen felületek egy mai, modern, élhető városnak már fontos részei. Miskolctapolcán nehezen menthető volt a projekt, de csak sikerült a magas költségeket lekerekíteni, és remek eredménnyel zártuk” – nyugtázta Szopkó Tibor.
A jövőben is érkezhetnek uniós támogatások Miskolcra
Bár a Zöld Város program bizonyos elemei – különösen a belvárosi parkolók és sétányok kialakítása – végül nem valósultak meg, Miskolc nem marad fejlesztési forrás nélkül. Az új önkormányzati ciklusban már a TOP Plusz 2021–2027 program keretein belül tervez új beruházásokat a városvezetés, ezek közül több is uniós támogatással valósulhat meg.
Tóth-Szántai József polgármester február elején úgy fogalmazott: 31,5 milliárd forintnyi forrásra számíthat Miskolc a következő években, és a tervezés már több területen elindult. A sajtó előtt kiemelte, napelemes mintaprojekt indulhat az Avason, valamint turisztikai fejlesztések jöhetnek Lillafüreden és a történelmi Avas térségében. Szó esett továbbá kerékpárutak építéséről is, többek között a Tiszai pályaudvar és a Bükk térsége között.
A Bükk városává szeretnék tenni Miskolcot, ez nem titok, amiben kulcsszerepet kaphat a turisztika. A turistákat azonban azok a városok, helyek vonzzák, amelyek igényesen rendbe vannak téve és sugárzik róluk a tisztaság. Miskolc belvárosában is várhatók fejlesztések, ezek azonban nem EU-s pénzből, és azáltal, hogy a város most már ismét kormánypárti támogatott, számíthat arra, hogy állami források segítségével is ráléphet a fejlődés útjára.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
