Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel nyolc órakor érkezett a Sándor-palotába Görög Márta igazságügyi miniszter társaságában, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökkel tárgyaljon. Az államfő negyedórával korábban ért oda. A kormánypárti és ellentüntető szimpatizánsokból álló, mintegy kéttucatnyi fős tömeg egymásnak kiabált a helyszínen, időnként hazaárulózás is felhangzott — Magyar pedig a sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy „kicsit csalódott”, amiért „csak négy-öt fizetett trollt” sikerült odaküldeni.
A találkozó tétje a hétvégén lejárt: Magyar Péter május 31-én éjfélben jelölte meg a határidőt, ameddig Sulyok Tamás önként lemondhatott volna. Az államfő ehelyett vasárnap este közel ötperces videót tett közzé, amelyben világossá tette, hogy marad.
Arra hivatkozott, hogy az Alaptörvényre esküdött fel, megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, és az ügyét alkotmányos úton kell rendezni. Egyúttal jelezte: együttműködik az új kormánnyal, és segíti az uniós források lehívásához szükséges jogalkotást. Magyar erre Facebookon reagált, azt írva, hogy Sulyok soha nem állt ki sem az elesettek, sem a megtámadottak, sem a jogállam mellett, és „gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi”.
A reggeli megbeszélés után tartott rövid sajtótájékoztatón a miniszterelnök ismertette a tervet. Tájékoztatta az államfőt, hogy ha nem mond le önként, akkor még aznap a Tisza frakciója és a képviselők elé tárja a javaslataikat, és haladéktalanul megindítják a szükséges eljárásokat. Magyar szerint az Alaptörvény több módot is kínál a köztársasági elnök leváltására, köztük a megfosztási eljárást — ám ezt a tisztség megmaradt tekintélyének védelmében nem alkalmazzák. „Módosítani fogjuk a szükséges módon az Alaptörvényt, nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni” — fogalmazott, hozzátéve, hogy így állítják helyre „a magyar jogállamot és a magyar demokráciát”. A folyamatot nagyjából egyhónaposra becsülte, és leszögezte: „minden bábnak az eltávolításáról szó lesz”.
Magyar beszéde elején azt hangsúlyozta, hogy „a Magyar Köztársaság nem Sulyok Tamásé”, és nem is Orbán Viktoré, hanem nemzedékek közös alkotása. Szerinte a köztársasági elnök feladata több annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át és protokolleseményeken jelenjen meg: az Alaptörvény szerint kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Sulyok elnöksége viszont a miniszterelnök olvasatában semmi másról nem szól, mint hogy a kritikus pillanatokban kivétel nélkül a hallgatást választotta.
A miniszterelnök sorra vette, mely ügyekben várt volna kiállást az államfőtől. Elmondása szerint megkérdezte Sulyokot Orbán Viktor poloskázásáról, mire az elnök azt felelte, hogy ez politikai vélemény, és a köztársasági elnöknek nem dolga kiállnia a megfenyegetett bírók, művészek, civilek és újságírók mellett. Magyar szerint Sulyok hasonlóan vélekedett a gyülekezési jog korlátozásáról és a szuverenitásvédelmi hivatal fellépéseiről is, mondván, nem feladata egy állami szerv működését véleményezni. A miniszterelnök felemlegette Lázár János vécépucolós megjegyzését — erre Sulyok állítólag azt mondta, a választási kampány részének tekintette —, valamint a határon túli magyarokat érintő ügyeket: Orbán Viktor George Simionnak nyújtott támogatását és a Beneš-dekrétumok kérdését. Arra a kérdésre, hogy miért nem távozik, Magyar szerint az államfő mindössze annyit válaszolt, hogy „nincs célja ezzel, ő csak így itt van”.
Sulyok Tamás a maga verzióját közösségi oldalán tette közzé. Azt írta, a megbeszélésen megerősítést nyert, hogy a kormányzat az Alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értelmezi a köztársasági elnöki tisztség szerepét — ez azonban szerinte nem ad alkotmányos indokot a lemondásra, ezért az esküjéhez híven nem tehet eleget a felszólításnak. Sulyok szerint a kormány a tisztségéből való eltávolítás céljából, személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az Alaptörvényt, amit „az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevez”. Figyelmeztetett: az így kialakuló alkotmányos válság mélyíti a társadalmi megosztottságot, ronthatja a magyar demokrácia nemzetközi megítélését, és hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
A Fidesz élesen bírálta a tervet. Gulyás Gergely frakcióvezető méltatlannak nevezte a kormány hozzáállását, és úgy fogalmazott, alkotmányos demokráciában elképzelhetetlen, hogy egy köztársasági elnököt megbízatása lejárta előtt eltávolítsanak. A párt közleményében azt írta, csak diktatúrákban szokás egy államfőt erőszakkal, zsarolással és fenyegetéssel kimozdítani, Magyar ultimátumát pedig „alkotmányjogilag semmisnek”, „emberileg szánalmasnak és nevetségesnek” minősítette. Havasi Bertalan kommunikációs igazgató arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy hagyjon fel a „közjogi ámokfutással”.
Az elemzők megosztottak. Török Gábor szerint Sulyok személyét és teljesítményét nem könnyű védeni, az intézményt viszont fontos volna — a hivatalban lévő, legitim döntéssel megválasztott vezetők alkotmánymódosítással történő eltávolítása szerinte „még akkor is, ha megtehető, ellentétes az alkotmányosság szellemével”, éppúgy, mint 2010 után. Védhetőbbnek tartaná, ha az új elnököt közvetlenül választaná meg az ország. Stánicz Péter alkotmányjogász korábban arra emlékeztetett, hogy a megfosztási eljárásban végső soron az Alkotmánybíróság dönthet az elmozdításról — ez a garancia arra, hogy az Országgyűlés „ne rángathassa kénye-kedve szerint” az államfőt.
A Vidéki prókátorként ismert Fülöp Botond ügyvéd ezzel szemben azt írta, egyszerű „tabula rasa” alaptörvény-módosítás várható, amely a kormányváltást rendszerváltássá emeli, és bizonyítja, hogy „az Orbán-rendszer lényege nem az intézményekben, hanem a személyekben rejlett”.
Magyar Péter már a Tisza választási győzelmének éjszakáján lemondásra szólította fel az előző rendszer által kinevezett vezetőket — a köztársasági elnöktől a legfőbb ügyészen át az ÁSZ és a Kúria elnökéig.
A párt április 12-én bő kétharmados többséget szerzett. A rendszerváltás óta köztársasági elnököt még soha nem fosztottak meg hivatalától; Schmitt Pál 2012-ben a plágiumügy, Novák Katalin 2024-ben a kegyelmi botrány miatt mondott le, és az Országgyűlés mindkét esetben csupán tudomásul vette a döntést. Sulyok Tamás mandátuma egyébként 2029. március 4-ig tartana.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
