Az Iskola Tisza Sziget által megfogalmazott kritikák nyomán korábban kérdéseket küldtünk a Miskolci Egyetem vezetésének az intézmény működésével, finanszírozásával és miskolci kötődéseivel kapcsolatban. Megkeresésünkre most válasz érkezett Dr. Horváth Zita rektortól.
Az Iskola Tisza Sziget közösségi oldala több ponton is bírálta az akadémia működését. A bejegyzésben szó esett az intézmény költségvetéséről, budapesti működéséről, valamint több, a Miskolci Egyetemhez kötődő vezető és munkatárs szerepéről is. A kritikák nyomán szerkesztőségünk elektronikus levélben fordult az érintettekhez.
Kérdéseinket és rektor asszony válaszait az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.
Az Iskola Tisza Sziget nevű Facebook-oldalon megjelent, a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának működését és gazdálkodását bíráló bejegyzéssel kapcsolatban szeretnénk kérni az érintettek álláspontját az alábbi kérdésekben.
Az elmúlt napokban a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának (Akadémia) munkáját és szakmai hitelességét megkérdőjelező nyilatkozatok láttak napvilágot. A Miskolci Egyetem vezetése határozottan visszautasítja ezeket a lejáratást célzó vádakat, és emlékeztet arra, hogy a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiája – bár fiatal szervezet – irigylésre méltó tudományos teljesítményt mondhat magáénak.
Az Akadémia működése transzparens, mely tényt éppen a fenti véleménycikkben szelektíven és félrevezetően felhasznált, eredeti formájukban mindenki számára elérhető honlapon (https://centraleuropeanacademy.hu/) közölt adatok is bizonyítanak.
A véleménycikk a közzétett adatokat rosszhiszeműen félremagyarázza, az Akadémia működését és gazdálkodását a tényeket eltorzító módon, hamis színben tűnteti fel, s ezáltal súlyosan sérti a Miskolci Egyetem jóhírnevét. A gyakorlat folytatása esetén az Akadémia és a Miskolci Egyetem meg fogja tenni a szükséges jogi lépéseket.
A hiteles tájékoztatás az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának egyik alapfeltétele és egyben uniós elvárás is.
- Megerősítik-e, hogy a Közép-európai Akadémia 2024-es bérköltsége megközelítette az 1,3 milliárd forintot, miközben az intézmény 38 munkavállalót foglalkoztatott?
A kérdésben megfogalmazott állítás nem igaz. Egyrészt a 38 munkavállaló egy statisztikai átlagot (teljes munkaidősre számított statisztikai állományi létszámot) mutat, nem pedig a konkrét munkaszerződések (foglalkoztatottak) számát. Ez utóbbi jóval több volt már 2024 végén is (68). Másrészt a megjelölt összeg nem bérköltségként szerepel a nyilvános adatok között, hanem személy jellegű kifizetésként, ami felöleli a Professzori Hálózat keretében[1] (2024-ben összesen 14 kutatócsoportban – több mint 200 professzor, szakértő) kutatási szerződéssel foglalkoztatott kutatók, valamint a CEA Publishing Kiadó által gondozott számos könyvsorozat és folyóirat szerzőivel (kb. 150)[2] és lektoraival (kb. 70) kötött kutatási szerződések, illetve licensz díjak adott évre eső összegét.
- Pontosan milyen feladat- és projektstruktúra indokolja az akadémia jelenlegi működési és személyi költségeit?
[1] 2023 márciusa és 2024 júniusa között tevékenykedő Professzori Hálózat tizenkét ország (nevezetesen Csehország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) aktív részvételével, összesen több, mint 68 fő kutatóval, hat kutatócsoportba szerveződve, további 60 fő külföldi kutatót is bevonva folytatott tudományos tevékenységet. A 2024 áprilisa és 2025 májusa között tevékenykedő Professzori Hálózat (Nemzetközi és Közép-európai Professzori Hálózat és a Lengyel-Magyar Professzori Hálózat) 11 ország (nevezetesen Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Moldova és Georgia) aktív részvételével, összesen 69 fő kutatóval, 8 kutatócsoportba szerveződve, további 15 fő külsős kutatót is bevonva folytat tudományos kutatási tevékenységet. [1] a 2024-ben megjelent könyvek több mint 100 szerző, és közel 200 szakmai lektor, a folyóiratok pedig több mint 50 szerző és 70 körüli szakmai lektor foglalkoztatásával jöttek létre.
Az Akadémia a 2021. évi IX. törvény (KEKVA Törvény) I. számú mellékletének 30. sora 2. pont d) és e) pontjában meghatározott közfeladatait mindenkor a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta és látja el.
Ezen közfeladat, vagyis egy nemzetközi összehasonlító jogi program, és közép-európai kutatási hálózat létrehozása páratlan lehetőség a Miskolci Egyetem és a régió számára. (Megjegyezzük, hogy ugyanaz a törvény, ami ezt a közfeladatot megteremtette a Miskolci Egyetem számára, más egyetemeknek más, adott esetben hasonlóan ambiciózus lehetőséget biztosított.)
Célunk kezdettől fogva világos volt: bemutatni és megőrizni Közép-Európa gazdag nemzeti sokszínűségét, feltárni alkotmányos identitásának közös és egyedi jellemzőit, valamint ezeket becsatornázni a nemzetközi tudományos diskurzusba, amelynek aktív alakítói vagyunk. A közép-európai jogi kultúra megismertetését és népszerűsítését nem pusztán tudományos programnak tekintjük, hanem élő küldetésnek is – amelyet a közös (angol) nyelv, a kutatócsoportok, és nem utolsósorban az évek során kialakult mély szakmai és emberi kapcsolatok tesznek valódi közösséggé. A közép-európai partnereken túl a tudományos együttműködésbe és közösségépítésbe sikeresen bevontunk számos nyugat-európai, valamint más kontinensekről származó tudóst is. Emellett hazai szinten is nyitottak vagyunk az együttműködésre a széles értelemben vett akadémiai szférával, ideértve a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságát, továbbá más hazai és határon túli magyar egyetemet is.
Az Akadémia tevékenységének legfőbb részei:
- Professzori Hálózat: a már elismert külföldi és magyar professzorok és kutatók tekintetében jellemzően éves gyakorisággal összeszervezett kutatócsoportok, melyek a régió számára kiemelt tematikában kutatnak. Az eredményeket angol nyelven teszik közzé egy önálló könyvsorozat és egyéb disszeminációs eszközök segítségével.
- Junior Program: a közép-európai fiatal PhD kutatók munkájának, tudományos fokozatszerzésének elősegítése az állam- és jogtudomány területén. A résztvevők a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Deák Ferenc Doktori Iskola angol nyelvű alprogramjának hallgatói, míg a jellemzően külföldi témavezető professzoraik a Miskolci Egyetem oktatói gárdáját erősítik. Az angol nyelvű program és annak a tananyaga – szintén egy önálló könyvsorozat keretében – a közép-európai régió professzorainak összefogásával készült el.
- LLM program támogatása: aközép-európai szakértők a Miskolci Egyetem által indított angol nyelvű emberi jogi és gyerekjogi képzésen vehetnek részt, melyen neves elméleti és gyakorlati szakemberek oktatnak. Az angol nyelvű oktatási program (mintatanterv) és annak tananyaga – egy további önálló könyvsorozat keretében – szintén a közép-európai régió professzorainak összefogásával készült.
- CEA Publishing: az Akadémia a fenti programok magas szintű tudományos támogatása érdekében angol nyelvű, nemzetközi tudományos kiadót működtet, mely jelenleg 7 könyvsorozatot és 4 folyóiratot gondoz.
Az elmúlt években elért eredményeink bizonyítják, hogy az Akadémia maradéktalanul teljesíti a magyar állam által meghatározott közfeladatait:
Több mint 890, zömében külföldi professzor és kutató bevonása 30 ország több, mint 150 egyeteméről: ez a szám közel duplája annak a tudományos fokozattal rendelkező professzori, kutatói állománynak, amely Magyarország összes jogi karán oktat.
Több mint 250 – jelentős részben külföldi – fiatal kutató és szakértő, akik a Miskolci Egyetem hallgatóivá váltak.
Több mint 490 szervezett nemzetközi esemény, amely a Miskolci Egyetem láthatóságát növelte.
Több mint 90 megjelent vagy megjelenés alatt lévő tudományos könyv és folyóiratlapszám, amelyek ingyenesen elérhetőek az Akadémia honlapjáról, és amelyeket neves külföldi egyetemek és szakmai intézmények könyvtárai is fogadtak, hozzájárulva a Miskolci Egyetem magas szintű tudományos elismeréséhez.
Bővebb információkért kérjük, hogy alaposan tanulmányozzák át az Akadémia fentebb elérhető, rendkívül tartalmas honlapját és az ott található open access kiadványokat.
- Mekkora összegű bérleti díjat fizet jelenleg az akadémia a budapesti székhelyéül szolgáló ingatlan használatáért, és milyen időtartamra szól a bérleti szerződés?
Tekintettel arra, hogy az Akadémiának mindössze 4 éve volt arra, hogy a fenti kiemelkedő közép-európai kutatási eredményeket létrehozza, már a megalapításakor olyan ingatlanra volt szüksége, ahol biztosítva vannak az alábbiak: a 45 nemzetközi junior kutató és a munkavállalók elhelyezése mellett rendszeres előadások, workshopok megtartására alkalmas tárgyalótermek és egy rendszeres használatra alkalmas, közepes méretű konferenciaterem is, mindezt költség- és energiahatékony irodaépületben.
A jelenlegi bérlemény minden igényünket kielégíti ezen a téren. A bérleti szerződést évente hosszabbítjuk meg.
Az Akadémia megalapításakor a saját önálló ingatlan megszerzése is megvizsgálásra került, de a már említett követelményeket figyelembe véve nem volt a felelős gazdálkodás szempontjait is kielégítő, de drága felújítást/épületátalakítást nem igénylő megoldás, így kizárólag a bérlet jöhetett szóba.
- Mi indokolta azt a döntést, hogy az akadémia Budapesten működjön, miközben az intézmény több vezetője és munkatársa a Miskolci Egyetemhez vagy Miskolchoz kötődik?
Az Akadémia nemzetközi programjait valójában két fő helyszínen (Budapesten és Miskolcon),és alkalmanként más helyszíneken (külföldön) szervezi. Ezt a tényt a fenti véleménycikk rosszhiszeműen elhallgatja.
Ami a budapesti irodát illeti, több indoka van annak, hogy egy vidéki oktatási intézmény nemzetközi kutatóközpontja Budapesten is működjön, ne csak Miskolcon. A legfontosabb érv a nemzetközi elérhetőség, mivel Budapestre könnyebb eljutni a közép-európai régióközpontokból, így egyszerűbb és olcsóbb is a külföldi kutatók, vendégelőadók és partnerek utaztatása. Budapestben továbbá erősebb a szolgáltatási háttér, például konferenciahelyszínek, rendezvények terén.
A kérdés valójában nem az, hogy Miskolc „alkalmas-e”, hanem az, hogy az Akadémia célja milyen működési modellt kíván. A fő hangsúly ugyanis a nemzetközi láthatóságon, a gyors és hatékony külföldi és hazai kapcsolatépítésen van, amely szempontok alapján Budapest mindenképpen előnyt élvez.
Az Akadémia nemzetközi programja a modellváltásnak köszönhetően egyedülálló, nagy volumenű megjelenést és láthatóságot biztosít a közép-európai régióban, nemcsak a Miskolci Egyetemnek, hanem az egész magyar tudományos közösségnek is.
- Vizsgálták-e annak lehetőségét, hogy az akadémia részben vagy egészben a Miskolci Egyetem infrastruktúráját használja, illetve Miskolcon működjön?
Ahogyan azt az előzőekben írtuk ez már jelenleg is így történik.
- Milyen módon ellenőrzi a Miskolci Egyetem az akadémia gazdálkodását és költségfelhasználását? Milyen szerepe van ebben a szenátusnak, a kuratóriumnak vagy az egyetem gazdasági vezetésének?
Az Akadémia a tevékenységéről és a kapott finanszírozás cél szerinti felhasználásáról féléves, valamint éves szakmai és pénzügyi beszámolót készít. Az adott évről könyvvizsgáló által záradékolt számviteli törvény szerinti éves beszámolót állít össze, melyet az Akadémia üzleti tervével együtt a Rektorátus javaslata alapján a Szenátus fogad el. Az elfogadást követően a főigazgató valamennyi beszámoló tekintetében köteles részletesen tájékoztatni az Egyetem fenntartójának Kuratóriumát. Legutóbb 2026. május 21. napján tájékoztatta az Akadémia a Kuratóriumot a 2025. évről szóló éves szakmai, pénzügyi és számviteli törvény szerinti beszámolójáról, melyet a Szenátus már korábban (2026. május 14.) elfogadott.
- Megerősítik-e, hogy az akadémia által bérelt budapesti ingatlan a sajtóban és közéleti vitákban említett, Schmidt Máriához köthető érdekeltség tulajdonában áll?
Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy az ingatlant nem azért választotta az Akadémia, mert a Budapesti Ingatlan Nyrt. tulajdonában van az irodaház, hanem azért, mert – több hónapig tartó piackutatás után – ezt az irodaházat találtuk a legalkalmasabbnak a közfeladat ellátásához, a nemzetközi professzori és hallgatói igények figyelembevételével.
Az ingatlan kiválasztásában a működésünk szempontjából alapvető kritériumokat vettük figyelembe több hónapig tartó keresés, számtalan ingatlan megtekintése után: a külföldi professzori és hallgatói igények figyelembevétele, megfelelő megközelíthetőség, megfelelő alapterület, előadótermek, konferencia termek kialakítása, igényes és modern, de egyben megfizethető irodaház, reprezentatív, de nem luxus környéken, hanem a Déli pályaudvar közelében.
Fontosnak tartjuk továbbá azt is megjegyezni, hogy az Akadémia kezdetektől fogva transzparensen közölte székhelyének elérhetőségét. Ez alapján egyértelműen látszik az, hogy a bérelt irodák az 1995 óta létező Budapesti Ingatlan Nyrt. tulajdonában lévő épületben vannak. Az Nyrt. belső tulajdonosi struktúrájának, érdekeltségeinek pontos részletei nem ismertek előttünk. A bérbeadó tekintetében a cégkivonaton a stratégiai szempontból fontos jellemzők vizsgálata volt az alapvető szempont, nem az igazgatótanácsi tagok rokoni kapcsolatai vagy családfája.
- Hogyan reagálnak azokra a kritikákra, amelyek szerint az akadémia működése és személyi összetétele jelentős részben miskolci, illetve a Miskolci Egyetemhez kötődő szereplőkre épül, miközben az intézmény Budapesten működik?
Az Akadémia kutatási, oktatási rendszerébe bevont kutatók túlnyomó többsége külföldi, hiszen a fő közfeladata egy közép-európai kutatóhálózat létrehozása. Egy adott akadémiai évben a bevont professzorok, szakértők száma meghaladja a 400 főt! Ezen közreműködőknek értelemszerűen csak a kisebbik része magyar, azon belül pedig csak egy része kötődik a Miskolci Egyetemhez. Ez az arány azonban szükséges ahhoz, hogy az Akadémia nemzetköziesítéséből fakadó előnyök becsatornázódjanak a Miskolci Egyetem teljesítményébe, indikátorainak fejlesztésébe.
Másrészt úgy gondoljuk, teljesen természetes az, hogy a Miskolci Egyetem által alapított szervezeti egység működtetésére, irányítására az alapító már kipróbált, gyakorlati tapasztalattal rendelkező, az egyetemhez és a jogi karhoz lojális, magasan kvalifikált és megbízható munkatársait helyezi. Az ország egyetlen másik egyeteme sem cselekedne másként.
- Terveznek-e a jövőben változtatásokat az akadémia működési struktúrájában, költségvetésében vagy elhelyezésében?
Azt gondoljuk, hogy az elért eredmények meggyőzőek ahhoz, hogy a tudományos kutatást a jövőben is a fentiekben leírt sikeres struktúrában folytassuk és tovább bővítsük.
[1] 2023 márciusa és 2024 júniusa között tevékenykedő Professzori Hálózat tizenkét ország (nevezetesen Csehország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) aktív részvételével, összesen több, mint 68 fő kutatóval, hat kutatócsoportba szerveződve, további 60 fő külföldi kutatót is bevonva folytatott tudományos tevékenységet. A 2024 áprilisa és 2025 májusa között tevékenykedő Professzori Hálózat (Nemzetközi és Közép-európai Professzori Hálózat és a Lengyel-Magyar Professzori Hálózat) 11 ország (nevezetesen Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Moldova és Georgia) aktív részvételével, összesen 69 fő kutatóval, 8 kutatócsoportba szerveződve, további 15 fő külsős kutatót is bevonva folytat tudományos kutatási tevékenységet.
[2] a 2024-ben megjelent könyvek több mint 100 szerző, és közel 200 szakmai lektor, a folyóiratok pedig több mint 50 szerző és 70 körüli szakmai lektor foglalkoztatásával jöttek létre.
Fotó: NYITÓKÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
