Négy év alatt egyszer sem szólalt fel az Országgyűlésben a miskolci, pontosabban ongai Kovács Zsolt – mégis újabb ciklusra készülhet. Miközben volt, aki több mint nyolcszáz alkalommal ragadott mikrofont, a borsodi politikus teljes csendben vitte végig a mandátumát. A most záruló parlamenti ciklus statisztikái nemcsak a legaktívabb felszólalókat mutatják meg, hanem azt is, hogy a politikai túléléshez néha a hallgatás is elég.
Az MTI által összeállított felszólalási lista élén toronymagasan Rétvári Bence végzett: a belügyi államtitkár 847 alkalommal szólalt fel, több mint 53 órányi időtartamban. Ez nemcsak kiugró, de szinte megközelíthetetlen szám a mezőnyben. Mögötte Fónagy János következik 501 felszólalással és 35 órával, míg a dobogó harmadik fokára az ellenzéki Z. Kárpát Dániel fért fel 379 megszólalással – összesen több mint 38 órában. A listán feltűnik Orbán Viktor neve is, de csak a hetedik helyen: a leköszönő kormányfő 261-szer beszélt, összesen nagyjából 12 órán át.
A rangsor végén egészen más számok állnak. Három képviselő mindössze egyetlen alkalommal szólalt fel a teljes ciklus alatt. Köztük van például Csuzda Gábor és Demeter András, akik rövid, bizottsági véleményismertetésekkel „pipálták ki” a felszólalást. Hasonlóan minimális aktivitást mutatott Stummer János, aki egyetlen felszólalását saját mentelmi jogának felfüggesztésekor mondta el – nem éppen hétköznapi körülmények között.
És van ennél is feltűnőbb adat: több képviselő egyetlen egyszer sem szólalt fel a parlamentben a teljes négy év alatt. Ide tartozik a miskolci kötődésű Kovács Zsolt is, aki a ciklus során egyáltalán nem kért szót a plenáris üléseken.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy eltűnne a politikából. Sőt.
Kovács 2022-ben listáról jutott be a Tisztelt Házba, ahol többek között a Törvényalkotási Bizottság, valamint a Mezőgazdasági Bizottság Szőlő-, Bor- és Pálinka Albizottságának tagja volt, jelenleg pedig az Igazságügyi és a Kulturális Bizottságban dolgozik. A Wikipedia oldala szerint történelem-rajztanár, kabinetvezető-helyettes, elnöki főtanácsadó, vezető-kormányfőtanácsos, a Fidesz Észak-Magyarországi regionális igazgatójaként tevékenykedő férfi a heraldikában, azaz címertanban is járatos, több könyve, tanulmánya és tudományos munkája is megjelent – az utolsó például állami támogatással.
Pályája azonban nem volt botrányoktól mentes. 2015-ben ittasan keveredett verekedésbe Miskolcon, majd a kiérkező mentősöket és rendőröket is szidalmazta – ezért később pénzbírságot kapott. Nevét a miskolci „feketekassza-ügy” kapcsán is emlegették, amikor egy vállalkozó azt állította, hogy kampánypénzek juttatásában játszott szerepet.
Mindez azonban nem akadályozta meg abban, hogy politikai karrierje folytatódjon: a Fidesz–KDNP listáján idén is a 33. helyen szerepelt, és a jelenlegi eredmények alapján a pártszövetség elegendő mandátumot szerzett ahhoz, hogy újabb négy évre is képviselő maradjon.
A számok alapján nehéz nem feltenni a kérdést: mit jelent a képviselői munka? A gyakori felszólalás az aktivitás jele – vagy inkább politikai szerep? És vajon mit mond az, ha valaki négy év alatt egyszer sem kér szót?
Kovács Zsoltot kerestük telefonon, válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk. Amennyiben ez változik, frissítjük cikkünket.
Frissítés: Kovács Zsolt az előzetes listaállítás ellenére mégsem lesz tagj a parlament Fidesz frakciójának 2026-tól.
Fotó: Országgyűlés
Adója 1%-a most a független helyi újságírás fennmaradását jelentheti. Támogassa kiadónkat, az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesületet, melynek adószáma 19315333-2-05.
