Szövevényes titkosszolgálati művelet részleteit tárta fel a Direkt36 tényfeltáró újságírói portál: dokumentumok és bizalmas források alapján körvonalazódik, hogyan próbálták meg feltörni és megbénítani a Tisza Párt informatikai rendszerét, majd hogyan indítottak mondvacsinált rendőrségi eljárást azok ellen, akik ezt le akarták leplezni. Mindeközben egy másik, párhuzamos botrány is kibontakozott: a Mandiner közzétett egy titokban rögzített hangfelvételt Panyi Szabolcs tényfeltáró újságíróról, akit a kormánysajtó hazaárulással vádolt – miközben maga az újságíró épp Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kapcsolatát nyomozta.
Hamis bejelentéssel csaptak le a Tisza informatikusaira
Az informatikusok elleni ügy 2025. július 1-jén kezdődött, amikor névtelen bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekbántalmazási tartalmak jelzésére létrehozott vonalára. A bejelentő szerint két férfi – a neten Gundalf, illetve Buddha becenéven ismert 19 és 38 éves informatikus – rejtett kamerával készült pornográf felvételeket gyűjteni kiskorúakról. A bejelentés azonban szokatlanul részletes és hivataloskodó stílusban fogalmazódott, ami már az NNI nyomozóiban is gyanút keltett. Még mielőtt az irat megérkezett volna az illetékes osztályra, az Alkotmányvédelmi Hivatal telefonon kereste a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőit, és sürgette, hogy az ügyet haladéktalanul, kiemelt figyelemmel kezeljék.
Mindössze egy héttel a bejelentés után, július 8-án az NNI razziát tartott mindkét érintett lakásán. A fiatalabb, Budapest környéki kisvárosban élő Gundalftól telefonokat, számítógépeket és adathordozókat foglaltak le. Az idősebb Buddhánál – aki egy dunai folyami hajón rendezte be szerverekkel teli irodáját – összesen 38 eszközt vittek el. A ruhái között pedig egy különös tárgyra bukkantak: egy olyan bőrövre, amelynek egyik lyukába apró kamera volt beépítve.
Gyermekpornográfiának nyoma sem volt az eszközökön. Ami viszont előkerült, az egy egészen más természetű ügyre mutatott rá.
Henry és a párt bedöntésének terve
A nyomozók Gundalf számítógépén több száz képernyőfotót találtak, amelyek egy titkosított üzenetküldő alkalmazásban folytatott párbeszédeket rögzítettek. Ezekből kirajzolódott, hogy 2025 februárjától egy ismeretlen – aki hol a Henry nevet, hol a V.E. monogramot használta – folyamatosan ostromolta Gundalfot azzal, hogy áruljon el belső információkat a Tisza Pártról, és segítsen hozzáférést szerezni a párt informatikai rendszereihez.
Henry pontosan tudta, kit szólít meg: ismerte Gundalf kapcsolatait, mozgását, és a párt belső viszonyait is. Előre jelezte, hogy ki fog szivárogni a Tisza Discord-szerveréről egy adatbázis – ez később valóban megtörtént. Egyszer azt is megemlítette Gundalfnak, hogy tudja, Buddha épp beteg volt. Pénzt, kapcsolatokat és egyéb juttatásokat ígért, ha a fiatal informatikus beáll a csapatába.
A végső cél egyértelműen fogalmazódott meg: beépített embert juttatni a Tisza IT-csapatába, majd a megfelelő pillanatban összeomlasztani az egész rendszert a választások előtt. Henry szavaival: „A megfelelő pillanatban az összes báb meghúzza a ravaszt, és az egész összeomlik.”
Gundalf azonban csak látszólag működött együtt, és minden fontosabb üzenetet azonnal továbbított Buddhának, a párt informatikai biztonságáért felelős szakembernek. A kamerás övet épp arra szánták, hogy egy személyes találkozón lebuktassák Henryt – erre azonban nem kerülhetett sor, mert a razzia megelőzte őket.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal árnyéka
A nyomozás irataiból az is kiderül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal végig rendkívül aktívan befolyásolta az eljárás menetét. Ragaszkodott ahhoz, hogy a házkutatáson részt vegyen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is. Amikor kiderült, hogy gyermekpornónak nyoma sincs, az AH arra terelte a nyomozókat, hogy a kamerás övre koncentráljanak – egy szakértői vélemény haditechnikai eszköznek minősítette a szerkezetet, és ezen az alapon gyanúsították meg végül Gundalfot és Buddhát. Azt a kérdést pedig, hogy kicsoda Henry és milyen szervezet áll mögötte, az AH nyomására a nyomozók nem vizsgálhatták.
A Direkt36 értesülései szerint az NNI nyomozói meg voltak győződve arról, hogy egy titkosszolgálati akció részleteibe láttak bele, hiszen a felvázolt műveleti kapacitás Magyarországon más szervezettől nem várható el. A nyomozást összefoglaló, nem hivatalosan elkészített jelentés állítólag eljutott a Belügyminisztériumba is, ahol meglepetést keltett a Henry tevékenységéről összegyűlt anyag.
Az üzenetváltásokban Mos4ik névre hallgató személy, aki szintén Henrynek dolgozott, megemlítette, hogy korábban egy másik csapat tagja volt – amelyet Evelin csapataként azonosított. Ez feltehetően Vogel Evelinre, Magyar Péter egykori barátnőjére utal. Mos4ik szerint az a csapat felelős a 2024 őszén nyilvánosságra kerülő, Magyar Péterről titokban készített hangfelvételekért. Vogel Evelin tagadta, hogy bármilyen titkos vagy nyílt műveleti akcióban, lejárató kampányban részt vett volna.
Szijjártó és Lavrov: a párhuzamos botrány
Miközben a Tisza elleni titkosszolgálati akció részletei napvilágra kerültek, egy másik ügy is felkavarta a magyar politikai állóvizet.
A Washington Post szombaton megjelent cikkében nyugati hírszerzési forrásokra és belső jelentésekre hivatkozva arról írt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácskozások szüneteiben rendszeresen, sima mobilhívásokkal egyeztetett Szergej Lavrovval az üléseken történtekről – ezzel az orosz fél lényegében azonnali betekintést kapott az EU-s tárgyalásokba.
A lap azt is megemlítette, hogy az orosz hírszerzés tavaly riasztást adott ki Orbán Viktor népszerűségének csökkenése miatt, és azt javasolta, hogy egy színlelt merénylet feljavíthatja a miniszterelnök kampányát. Szijjártó ezeket az állításokat „esztelen összeesküvés-elméletnek” és ukrán propagandának minősítette.
Hétfőn Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare tényfeltáró újságírója nyilvánosságra hozott egy Szijjártó és Lavrov közötti, általa 2020-ra datált telefonbeszélgetés leiratát is. Eszerint Szijjártó arra kérte Lavrovot, hogy segítse elő Peter Pellegrini egykori szlovák miniszterelnök moszkvai látogatását a választási kampány idején – vagyis a magyar külügyminiszter arra kérte orosz partnerét, hogy avatkozzon be egy szomszéd ország választásába. Panyi azt állítja, a felvételt egy európai uniós ország nemzetbiztonsági szolgálata rögzítette, és ahhoz jutott hozzá. Az ügy Szlovákiában is komoly visszhangot váltott ki: ellenzéki politikusok magyarázatot követeltek, egyikük az ügyészséghez fordult az orosz beavatkozás kivizsgálása érdekében, Pellegrini államfői hivatala pedig közölte, hogy az elnök semmi szín alatt nem kíván belefolyni a magyarországi választási kampányba.
A lehallgatott újságíró
Ugyanezen a hétfőn a kormánypárti Mandiner közzétett egy titokban készített hangfelvételt Panyi Szabolcsról, amelyen az újságíró arról beszél, hogy kapcsolatban áll egy európai uniós ország állami szervével, és hogy jó viszonyt ápol a Tisza külpolitikai szakértőjével, Orbán Anitával. A kormánysajtó azt a következtetést vonta le ebből, hogy Panyi megadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. Szijjártó döbbenetesnek nevezte az esetet, Orbán Viktor pedig utasította az igazságügyi minisztert az azonnali kivizsgálásra. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter odáig ment, hogy büntetőjogi értelemben vett hazaárulással vádolta Panyit.
Az újságíró határozottan visszautasította a vádakat. A Telexnek elmondta: Szijjártó lehallgatásához semmi köze nem volt, a telefonszámát pedig gyakorlatilag mindenki ismeri. Azt is elmagyarázta, mi zajlott valójában a felvételen: egy bizalmas forrásától azokat a számokat próbálta meg megszerezni, amelyeken Szijjártó és Lavrov egymással kommunikált, hogy össze tudja vetni egy európai titkosszolgálattól kapott információkkal. A Tisza-kapcsolatot illetően pedig elismerte, hogy a felvételen „nagyzolt”: valójában mindössze kétszer találkozott Orbán Anitával, és semmilyen formában nem dolgozik a pártnak. Orbán Anita maga is megerősítette ezt, a Tisza Párt pedig egyértelműen közölte: Panyinak semmi köze nincs a párthoz, és egy esetleges Tisza-kormány alatt semmilyen iratokba nem tekinthetne bele.
Panyi hangsúlyozta: a felvétel közzétételét a Fidesz részéről előre megfontolt „elővágásnak” tekinti, amellyel megpróbálják hitelteleníteni a készülő oknyomozó munkáját. Elmondta, hogy 2022 óta dolgozik egy könyvön arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok a magyar államot és a politikai elitet. Korábban egyébként ő maga is a Pegasus kémszoftver célpontja volt – a magyar állam 2018-tól alkalmazta a programot újságírók és kormánykritikus személyek megfigyelésére.
Rendkívüli ülés és az európai bizalmatlanság
Az egymást követő fejlemények nyomán Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke rendkívüli ülést hívott össze keddre. A testület az elmúlt napok eseményei miatt tájékozódik, és ígéretet tett arra, hogy a nyilvánossággal megosztható részleteket közzéteszik.
A Politico öt uniós diplomatára és tisztségviselőre hivatkozva közben arról írt, hogy az európai döntéshozók egyre inkább kizárják Magyarországot az érzékeny tárgyalásokból, attól tartva, hogy a magyar kormány információkat szivárogtat Oroszországnak. Donald Tusk lengyel miniszterelnök megjegyezte: senkit nem kellene, hogy meglepjen, hogy Orbán Viktor emberei információkat adnak át Oroszországnak – amit Szijjártó hazugságnak és álhírnek minősített.
Magyar Péter pártelnök a Direkt36 cikkére reagálva a Watergate-botránnyal hasonlította össze az ügyet, és „puccskísérletnek” nevezte a Tisza elleni titkosszolgálati akciót. Ígéretet tett arra, hogy kormányváltás után mind a politikai megrendelők, mind a titkosszolgálatok vezetői felelni fognak tetteikért. A Tisza Párt maga ugyanakkor nem kommentálta a részleteket, csupán annyit közölt, hogy a választás után független nyomozó hatóságnak kell feltárnia a történteket. „Addig felszólítjuk a szolgálatok munkatársait, hogy ne szegjék meg a hazájukra tett esküjüket” – áll a párt közleményében.
Az érintett hatóságok – az NNI, az AH, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – és a kormány illetékes minisztériumai nem reagáltak a Direkt36 kérdéseire.
A tartalom elkészítését a Local Innovative Media in Europe Network (LIMENet) program támogatta.
Ez a cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült a LIMENet program keretében. A tartalomért kizárólag az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesület vállal felelősséget, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Local Innovation in Europe Network (LIMENet) álláspontját.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
