A tömegközlekedés során – legyen szó vonatról, távolsági buszról vagy akár egy helyi járatról – nap mint nap ki vagyunk téve váratlan helyzeteknek. Egy hirtelen fékezés, figyelmetlenség vagy műszaki hiba nem csak kellemetlen lehet, de könnyen balesethez, illetve sérülésekhez is vezethet. Mire számíthatunk, ha pont mi kerülünk ilyen helyzetbe?
Ahogy közeledünk az év végéhez, egyre jobban kirajzolódik az elmúlt 12 hónap baleseti statisztikáinak trendje, így az is látszik, hogy mennyire jellemzőek most hazánkban a közösségi közlekedési balesetek. Sajnos az év során többször érkezett hír kisikló vagy kigyulladt vasúti szerelvényekről, bár szerencsére olyan súlyos eset nálunk nem történt, mint mondjuk Szlovákiában a közelmúltban.
Északi szomszédunknál ugyanis két személyszállító vonat ütközött össze november 9-én este Pozsony közelében, miután az egyik mozdonyvezető a tilos jelzés ellenére hajtott fel a pályaszakaszra. Összesen 79 ember sérült meg, többen súlyosan.
A tömegközlekedési eszközöket naponta több ezren használják, így már a kisebb incidensek is jelentős problémákat okozhatnak. De nézzünk néhány konkrét példát itthonról is!
Nem mindennapos, de megtörténik
Idén Borsodban már márciusban történt egy olyan szörnyű tragédia, ami kellő erővel hívta fel a figyelmünket arra, milyen könnyen megtörténhet a baj.
Tiszaeszlárnál egy pickup és egy BZ motorvonat ütközött egymással egy csütörtök reggel. A karambol miatt a vonat kisiklott és oldalra dőlt. Az autó vezetője a helyszínen életét vesztette, az ő, valamint a vonat utasai közül is többen megsérültek. Mindez ráadásul úgy történt meg, hogy a szerelvény csupán 28 km/h-val haladt, és minden
biztosítóberendezés jól funkcionált.
Természetesen busszal is történhet hasonló – júliusban Sárkeresztesnél ütközött frontálisan egy személyautó és a Volán egyik menetrend szerint közlekedő távolsági járata. A balesetben a gépjármű vezetője azonnal meghalt, az autóbusz 50 év körüli sofőrje pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett, de szerencsére sikerült őt megmenteni. Az utasok közül tízen sérültek meg, az ő állapotuk nem volt súlyos. A balesetet a személyautó vezetője okozta.
Megyénkkel kapcsolatban az utóbbi évekből talán egy 2023-as eset lehet a legemlékezetesebb példa, amely ugyan Szlovákiában történt, de egy magyar járattal, és több miskolci utas is elszenvedője volt. Ahogy a Borsod24 megírta, még fél évvel a
történtek után is súlyosan nehezedik az érintettekre a baleset terhe.
A mentális sokk mellett egy 75 éves nőnek például amputálni kellett az egyik lábát a többszörös nyílt törés és verőérszakadás miatt, a másik lábfeje pedig azóta is érzéketlen. A hölgy medencetörést is szenvedett, aminek következtében nem tud hajolni, az orvosi szakvélemény szerint képtelen az önálló életvitelre.
Mit mutatnak a baleseti statisztikák?
Szerencsére a fentiekhez hasonló példák nem mindennaposak: bár előfordulnak, statisztikailag ritkábbak a tömegközlekedési balesetek. Az pedig, hogy ilyen jármű legyen egy szerencsétlenség okozója, ennél is kevesebbszer fordul elő. A rendőrség feljegyzései szerint például az autóbuszok, illetve azok vezetői mindössze 1 százalékban tehetők felelőssé a közúti közlekedési balesetekért.
Ez a KSH adatai szerint a tavalyi évre vetítve azt jelenti, hogy 14.687 közúton történt szerencsétlenségből országosan összesen 168 történt buszsofőrök hibájából. Ebből 36 volt súlyos, 5 halálos kimenetelű. (Arra a statisztika sajnos nem tér ki, hogy egyébként a közúti balesetekből összesen hányszor volt autóbusz is érintett.) Ami a tendenciákat illeti, az utóbbi
öt évben ezek a számok tulajdonképpen stagnálnak.
A vasúti tragédiák számára rátérve, a KSH statisztikája szerint míg 2019-ben még 181 ilyen eset történt, 87 halálos áldozattal és 46 sérülttel, addig a rákövetkező években már jóval kevesebb, 2024-ben pedig lényegében minden mutató a felére csökkent az 5 évvel korábbihoz képest.
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye egyébként e tekintetben a MÁV adatai szerint nem tartozik a legveszélyesebb térségek közé.
A statisztikák persze a legkevésbé sem érdekesek, ha épp mi vagyunk az elszenvedői egy szerencsétlenségnek. Adódik tehát a kérdés, hogy mi a protokoll ilyenkor, kompenzál-e valamit a közlekedési társaság irányunkba vagy a hozzátartozók felé?
A jeggyel biztosítást is váltunk
A jó hír az, hogy természetesen igen, kompenzációra vagyunk jogosultak az olyan helyzetekben, amikor egy tömegközlekedési eszközön utazva balesetet szenvedünk, egészségi állapotunkban vagy értékeinkben kár keletkezik.
Ezt minden esetben a közlekedési vállalat által egy biztosítóval kötött balesetbiztosítás garantálja, mi pedig a jegy- vagy bérletváltással vesszük meg ezt a fedezetet a magunk számára. Így tulajdonképpen csatlakozunk ehhez a csoportos biztosításhoz – hívják fel figyelmünket a LifeRisk biztosítási szakportál szakértői, akik arról is részletesen írnak oldalukon, hogy mire terjed ki ez a biztosítás.
Hogy élhessünk ezzel a jogunkkal, mindenképp szükségünk van egy helyszíni jegyzőkönyvre, amely alapján a közlekedési társasághoz tudunk fordulni az általuk közzétett kártérítési protokoll szerint. Jegyzőkönyvet egyébként balesetkor maga az üzemeltető cég köteles készíteni – ebből kérhetünk másolatot, de akár a rendőrségi jegyzőkönyvre is
hivatkozhatunk.
A MÁV-nál és a Volánnál egyébként mindenkire, aki megfizeti a menetdíjat (vagy kedvezményével élve vált menetjegyet), kiterjed a társaság csoportos biztosítása. Sőt, még az utast az elinduláskor vagy érkezéskor segítők is beleesnek a szolgáltatásba.
Fontos megnézni azt is, hogy meddig terjed a biztosítás. Mindkét cég vállalja, hogy belföldre és külföldre is kiterjedjen ez a védelem. A kockázatviselés időtartama pedig a járműre való felszállástól vagy a megállóba/pályaudvarra történő belépéstől a leszállásig, illetve a megálló/pályaudvar elhagyásáig terjed.
A teendők terén arra kell figyelnünk, hogy a helyszínen jelentsük a balesetet, vegyünk fel jegyzőkönyvet, ha pedig erre nincs módunk, akkor maximum 15 napon belül tegyük ezt meg a társaság által közzétett csatornán.
Megérheti egyéni biztosítást is kötni
Ahogy látjuk, idehaza szerencsére nem gyakoriak a halálos, illetve súlyos sérülésekkel járó tömegközlekedési balesetek, de ezzel együtt is számolnunk kell ezek esélyével. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk a lehetőségeinkkel, hogy milyen kompenzációra jogosít bennünket a megvásárolt jegyünkkel járó csoportos balesetbiztosítás.
Tegyük azonban hozzá, hogy ezek a fedezetek ugyan könnyítést jelenthetnek baj esetén, nem árt felkészülni, és előre gondolkodni ezen a téren sem.
Ha például gyakran utazunk tömegközlekedéssel, érdemes lehet egyéni balesetbiztosítást is kötnünk, amely magasabb térítési összegekkel és további káresemények kapcsán is védőhálót adhat számunkra.
