A friss statisztikai adatok szerint a magyar gazdaság gyakorlatilag megállt 2025 harmadik negyedévében. A negyedéves növekedés nullára csökkent, míg éves összehasonlításban mindössze 0,6%-os bővülést sikerült elérni – ez is főként a gyenge tavalyi bázisnak köszönhető, azaz lett volna honnan növekedni.
Az eredmény messze elmarad a kormányzati várakozásoktól, ahol korábban még 4%-os növekedésről, majd „fantasztikus évről” beszéltek, és az sem látszik, mit látott Orbán a nyáron, hogy ismét elővette a repülőrajt mantráját.
Ágazati mérleg: termelés mínuszban, szolgáltatások pluszban
Ipar: Kritikus helyzetben van az ágazat. Az augusztusi 2,3%-os visszaesés másfél éves mélypontot jelent, a 2021-es szinthez képest már közel 9%-os a lemaradás. Az első nyolc hónapban összességében 3,9%-kal zsugorodott az ipari kibocsátás.
Építőipar: Drámai zuhanás jellemezte a nyarat – augusztusban 15,2%-os volt a visszaesés a nyers adatok szerint. A Covid-járvány óta nem látott mélységbe került az ágazat, amely idén eddig 1,3%-os csökkenést mutat.
Mezőgazdaság: A szárazság és a kedvezőtlen időjárási körülmények visszavetették a teljesítményt. A mezőgazdasági termékfelvásárlások volumene két éve nem látott mélypontra süllyedt, egyes termékeknél – például gyümölcsöknél – brutális, 55%-os visszaesést mértek.
Kiskereskedelem: Az egyetlen stabilan teljesítő terület, júliusban 1,7%-os, augusztusban 2,4%-os éves növekedéssel. A dinamika azonban elmarad a reálbér-emelkedés ütemétől, ami gyenge fogyasztói bizalomra utal.
Turizmus: Viszonylag jól teljesített, különösen a külföldi vendégforgalom terén (12%-os növekedés). A belföldi turizmus azonban gyakorlatilag stagnált, az eltöltött éjszakák száma pedig csökkent.
Szolgáltatások: Ez az egyetlen húzóerő maradt, különösen az infokommunikációs szektor teljesít jól, valószínűleg az MI-forradalom hatására.
Európai rangsor alján
A nemzetközi összehasonlítás lesújtó képet fest. A negyedéves stagnálással Magyarország az uniós sereghajtók közé került – csak Litvánia, Írország és Finnország produkált ennél rosszabb eredményt. Az éves növekedési ütemmel (0,6%) szintén a lista végén kullogunk, mindössze három tagállam teljesített gyengébben.
Miközben Írország 12,3%-os, Spanyolország 2,8%-os növekedést ért el, Magyarország a német és olasz gazdasággal együtt vergődik. Az EU átlaga 1,5%-os növekedés volt, ami több mint duplája a magyar eredménynek.
Kormányzati magyarázatok és valóság
A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium a gyenge teljesítményért külső tényezőket okol: az ukrajnai konfliktust, az EU kedvezőtlen kereskedelmi döntéseit és „Brüsszel háborúpárti politikáját”. Gulyás Gergely kormányszóvivő szerint „a háború blokkolja” a gazdaságot.
(Megjegyzés: Futballcsapatok ilyenkor szoktak edzőt cserélni, ha ennyire nem jönnek az eredmények.)
Érdekes módon azonban ezek a tényezők a többi uniós országot kevésbé sújtják – a legtöbb tagállam jelentősen jobb növekedést produkált ugyanebben a geopolitikai környezetben. A szakértők rámutatnak, hogy a kormány saját korábbi előrejelzései rendre túlzottan optimistának bizonyultak.
Kilátások
Az elemzők pesszimisták az év hátralévő részét illetően. Az idei növekedés várhatóan 0,5-0,6% körül alakul, messze elmaradva az eredeti 1%-os céltól. A 2026-os kilátások valamivel jobbak, 2% körüli növekedést prognosztizálnak, de ehhez a beruházások élénkülésére és a külső környezet javulására lenne szükség.
A gazdaság évek óta tartó stagnálásából való kitöréshez strukturális reformokra, a termelő ágazatok megerősítésére és a beruházási környezet javítására lenne szükség – nem csak a fogyasztás mesterséges élénkítésére, amit maga a miniszterelnök is „öngyilkos politikának” nevezett nemrégiben.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
