Tűzfolyosók a Kárpátokban – Borsod a legveszélyeztetettebb térségek között

ég a határ, tűz!

A Corvinus Egyetem kutatói átfogó tűzelőrejelző rendszert fejlesztettek ki, amely pontosan feltérképezi a legveszélyeztetettebb térségeket a Kárpát-medencében. A kutatás eredményei különösen aggasztóak Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában, amely Heves megyével együtt a leginkább tűzveszélyes régiók közé tartozik Magyarországon.

A vegetációs tüzek kockázata világszerte növekszik, és Közép-Európa sem kivétel ez alól. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor – a Nature lapcsaládba tartozó Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmányukban egy újszerű eszközt mutattak be, amely képes előre jelezni a tűzveszélyességet a Kárpátok térségében.

A tudósok huszonhét különböző változó alapján állítottak össze egy átfogó adatbázist a régióra vonatkozóan, amely éghajlati, vegetációs, domborzati és társadalmi-gazdasági információkat egyaránt tartalmaz. A kutatás során 2010 és 2020 között összesen 5173 tűzesetet elemeztek a Kárpátok 210 ezer négyzetkilométeres területén. Az adatbázis felhasználásával egy gépi tanulási keretrendszert dolgoztak ki, amely négyzetkilométeres felbontásban képes előrejelezni, hogy a hét érintett országban hol a legvalószínűbb a tűzveszély. A módszer ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy pontosan azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a tüzek kialakulásában.

A vizsgálat során nyolc tűzveszélyességi klasztert azonosítottak, amelyek közül több országhatárokon is átnyúlik. Fokozott kockázatú tűzfolyosók rajzolódnak ki például a magyar-szlovák, a szerb-román, valamint az ukrán-lengyel határtérségekben is. Magyarország vonatkozásában Borsod-Abaúj-Zemplén megye képviseli a legnagyobb kockázatot, amely a magyar-szlovák határvidéken átnyúló tűzfolyosó részét képezi. A megye Heves megyével együtt tartozik a leginkább érintett régiók közé.

Manczinger Melinda, a Corvinus kutatója és a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy az elemzésük legfontosabb következtetése a tűzveszély jelentősége a Kárpátok térségében. Kiemelte, hogy nem elszigetelt, lokális jelenségről van szó, ezért a hatékony védekezéshez az érintett országoknak közösen és proaktívan kellene fellépniük. Integrált korai figyelmeztető rendszerekre, összehangolt tűzvédelmi tervezésre és közös gyorsreagálási kapacitásokra van szükség a térségben.

A kutató hozzátette, hogy az előrejelző rendszerük különleges előnye, hogy képes kisebb területekre is fókuszálni, így olyan regionális jellemzőket tárhat fel, amelyek nagyobb léptékben esetleg nem láthatók vagy nem relevánsak, de lokálisan jelentős szerepük van a tüzek kialakulásában. Ez különösen fontos Borsod-Abaúj-Zemplén esetében, ahol a helyi földrajzi és társadalmi viszonyok együttesen járulnak hozzá a magas tűzveszélyességhez.

A kutatás eredményei szerint a tüzek jelentős része emberi tevékenységre vezethető vissza. Ennek megfelelően a megművelt területek jelenléte, a településektől való távolság és a népsűrűség a legfontosabb előrejelző változók közé tartozik. A kutatók ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a domborzati tényezők – mint például a tengerszint feletti magasság, a lejtők meredeksége vagy a felszíni vizek közelsége – régiónként eltérő hatással vannak a tüzek kialakulására.

Az előrejelzett tűzveszélyesség jellemzően jelentősen nagyobb az alacsonyabban fekvő területeken és a Kárpátok lábánál, amelyek a vizsgálati terület nagyjából egyharmadát fedik le. Borsod-Abaúj-Zemplén megye épp ezekbe a különösen kockázatos zónákba tartozik. A felszíni vizekhez való távolság szintén fontos tényező, különösen Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Nem meglepő módon a meleg, száraz időjárás növeli a tűzveszélyt.

A hegyvidéki ökoszisztémák, így a Kárpátok is, különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira. A szárazabb nyarak és a gyakoribb hőhullámok nemcsak a kigyulladási potenciált növelik, hanem az oltást is megnehezítik. Bár a tüzek időnként előnyösek lehetnek az ökoszisztémára nézve, a kutatók figyelmeztetnek: a kipattanó tüzek növekvő gyakorisága és egyre pusztítóbb ereje veszélybe sodorhatja az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot és a turizmust egyaránt.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek