Az idei első negyedéves statisztikai adatok ismét rávilágítottak arra a régóta ismert, ám egyre súlyosbodó problémára, amely a magyarországi keresetek terén jelentkezik. A területi és ágazati bérkülönbségek nemhogy csökkennének, hanem tovább mélyülnek. A legjobban fizetett munkavállalók és a legrosszabbul kereső dolgozók között csaknem hatszoros különbség mutatkozik az országhatáron belül.
A legfrissebb megyei nettó átlagkereseti adatok alapján a legmagasabb fizetéseket természetesen Budapest produkálta. A fővárosban az átlagos nettó havi jövedelem meghaladta az 565 ezer forintot, ami közel százezer forinttal magasabb az országos átlagnál. A második helyen Győr-Moson-Sopron, majd Komárom-Esztergom következik, ahol a jelentős ipari beruházások felfelé húzzák a béreket.
Míg a nyugati térségek, valamint Budapest nagyvállalatainál megjelenő magasan képzett munkaerő stabilan kiugró kereseteket eredményez, addig az ország keleti és északi megyéiben egészen más bérkörnyezet uralkodik. Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben a havi nettó átlagkereset alig haladja meg a 350–360 ezer forintot. Borsod-Abaúj-Zemplén épphogy megelőzi őket.
Ezek a térségek gazdasági szempontból tartósan leszakadóban vannak, az ipari háttér gyenge, a munkaerőpiac beszűkült, a tőkevonzó képesség pedig minimális. A lakosság jelentős része közfoglalkoztatásban vagy alacsony hozzáadott értékű mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységekben dolgozik, amelyek nem teszik lehetővé a versenyképes jövedelmek kialakulását.
A keleti és északi térségekben élők számára a jelenlegi helyzet kettős csapdát jelent. Nemcsak az alacsony kereseti lehetőségek korlátozzák a megélhetést, de a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása is tovább gyengíti a térségek gazdasági kilátásait.
A legkirívóbb eset Nógrádból származik, itt ugyanis a pénzügyi és biztosítási szektorban dolgozók havi nettó átlagjövedelme mindössze 152 ezer forint, ami országos összehasonlításban is drámaian alacsonynak számít. Hasonlóan kedvezőtlen adatok jellemzik a közszférát. A „Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás” kategóriába sorolt dolgozók (amelybe az egészségügyi és szociális területek alkalmazottai is beletartoznak) több megyében is a legalacsonyabb keresetűek közé sorolhatók.
Borsodban és Szabolcsban például 173–175 ezer, Nógrádban pedig 198 ezer forintos havi nettó keresetet regisztráltak. Az „egyéb szolgáltatás” ágazatban sem jobb a helyzet, itt is az ország legalacsonyabb keresetei között szerepeltek a borsodi bérek.
Különös ellentmondást jelent, hogy néhány iparág esetében (bányászat, szállítás, raktározás) a megszokottnál jóval alacsonyabb kereseteket mértek egyes megyékben. Ilyen Tolna és Nógrád, ahol ezekben a szektorokban is csupán 209–232 ezer forint közötti jövedelmeket regisztráltak. A háttérben sokszor a helyi ipar visszaszorulása, illetve a kisvállalkozások által kínált alacsonyabb bérek állnak.
Az évek óta tartó leszakadás kezelése nem oldható meg pusztán a minimálbér emelésével. A szakértők szerint célzott regionális bérfejlesztésre, az alacsonyabb hozzáadott értékű ágazatok megerősítésére, valamint befektetésbarát kormányzati programokra lenne szükség ahhoz, hogy az ország egésze gazdaságilag kiegyensúlyozottabb pályára kerülhessen.
Forrás: Pénzcentrum
Nyitókép: bankmonitor.hu (KSH adatai alapján)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
