Magyarországon 2023-ban a nemek közötti bérszakadék elérte a 17,8 százalékot. Ez az adat nem csupán szám, hanem minden hónapban több mint 95 ezer forint különbséget jelent a teljes munkaidőben dolgozó férfiak és nők átlagkeresete között. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a férfiak átlagosan 619 604 forintot, a nők viszont csupán 523 793 forintot vittek haza bruttóban. Ez a különbség az Európai Unió tagállamaihoz képest is szembeötlő: az Eurostat mérése alapján az EU-s átlag 12,7 százalék, vagyis Magyarország nemcsak nem zárkózik fel, hanem kifejezetten az uniós sor végén kullog ezen a téren.
A számok mögött komoly társadalmi és szerkezeti okok húzódnak meg. A bérszakadék egyik legfontosabb forrása a szektorális szegregáció. A nők jellemzően olyan ágazatokban dolgoznak, mint az egészségügy, az oktatás vagy a szociális ellátás. Ezek a területek hagyományosan alulfizetettek, és kevés lehetőséget kínálnak előrelépésre. A férfiak ezzel szemben gyakrabban helyezkednek el a jobban fizetett iparágakban, például az informatikában, a pénzügyi szektorban vagy a mérnöki pályákon.
A nemek közötti bérszakadék egy átlagot mutató mérőszám, amiben benne van az is, hogy a nők általában alacsonyabban fizető foglalkozásokat választanak. Ezek gyakran olyan munkák, amelyekben fontosabb a rugalmasság (például a gyermeknevelés miatt), mint a magas fizetés vagy a bónuszok – mondta Boza István közgazdász, a Közgazdaság-tudományi Intézet munkatársa a Qubitnek adott 2024. márciusi interjújában.
Boza azonban arra is rámutatott, hogy a különbségek nem érnek véget azzal, hogy a nők más szektorokban dolgoznak. Az Eurostat korábbi elemzése szerint például 2018-ban a felsővezetői pozíciókban dolgozó nők és férfiak keresete között Magyarországon 35 százalékos különbség volt, bizonyos szakmákban, például az orvosi, informatikai vagy jogi területeken – pedig ez a szakadék a 37 százalékot is elérhette.
A helyzetet súlyosbítja az úgynevezett „üvegplafon” jelensége. A nők számára számos szektorban még mindig szinte lehetetlen eljutni a legfelsőbb döntéshozói szintekre, és ha mégis sikerül, ott is gyakran kisebb fizetést, kevesebb bónuszt és kevesebb elismerést kapnak, mint férfi kollégáik.
Ennek intézményes okaival is foglalkozik Nagy Beáta szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke. A Szabad Európának adott 2023-as interjújában úgy fogalmazott:
Nagyon erős az „Old Boys Club”, az öreg fiúk hálózata. Olyan kapcsolati rendszer, amelyet férfiak uralnak, és amelyből a nők rendszerint kimaradnak. Aki kívül esik ezen a rendszeren, annak sokkal nehezebb érvényesülnie.
A karrierek alakulását nemcsak a munkahelyi kultúra, hanem a családi élet is jelentősen befolyásolja. A kisgyermekes anyák helyzete különösen kiszolgáltatott. Az Európai Parlament 2022-es jelentése szerint az EU-s tagállamokban a nők 30 százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknál ez az arány alig 8 százalék.
A „motherhood penalty”, vagyis az anyaság miatti karrierhátrány világszerte ismert és dokumentált jelenség. Claudia Goldin, a Harvard professzora, aki 2023-ban elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat, több évtizedes kutatásai során mutatta ki, hogy a nők jövedelme drámai módon csökken a gyerekvállalás után, míg a férfiaké sokszor emelkedik.
“Az anyák kevesebbet keresnek, mint a gyermektelen nők, de az apák többet keresnek, mint a gyermektelen férfiak. Ez a különbség nem csupán egyéni élethelyzetekből fakad, hanem mélyen beágyazott társadalmi mintákból” – idézte őt a Telex 2024 márciusi cikke.
A bérszakadék a legközvetlenebb módon a munkavállalók bérpapírján jelenik meg, de a hatása messze túlmutat a havi fizetésen. A keresetek közti különbség fokozatosan épül be a nyugdíjba is. Az Európai Nemek Közötti Egyenlőségi Intézet (EIGE) szerint az EU-ban átlagosan 28–30 százalékos különbség van a férfiak és a nők nyugdíjai között. Magyarországon ez a szakadék hasonlóan tág, vagyis a nők nemcsak aktív éveikben, hanem idős korukban is kevesebb pénzből kénytelenek megélni.
A probléma mindennapi arcát egy névtelen budapesti óvónő története mutatja meg a leghitelesebben. A Telex 2024. március 8-án megjelent riportjában így mesélt: Több mint húsz éve dolgozom, de soha nem kaptam prémiumot vagy rendkívüli juttatást. A férfi karbantartónk viszont tavaly kapott karácsonyi bónuszt, és azt mondták neki, hogy ‘nélküle nem működne az ovi’. Én is ezt érzem a munkámról, de valahogy ezt rólunk sosem mondják. Az ilyen történetek világosan jelzik, hogy a bérszakadék nem csak a politikai viták témája, hanem egy olyan jelenség, amely meghatározza nők százezreinek életminőségét.
Gurmai Zita, az MSZP országgyűlési képviselője, egyben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (PES) női szervezetének elnöke 2025-ben a Hungary Today-nek nyilatkozva azt mondta: Magyarországnak lépéseket kell tennie az igazságtalanság felszámolására, miszerint a nők ugyanabban a pozícióban átlagosan 11,2 százalékkal kevesebbet kapnak, mint férfi társaik. Gurmai évek óta követeli, hogy a magyar kormány dolgozzon ki átfogó stratégiát a bérszakadék csökkentésére, ám ilyen dokumentum máig nem készült el.
Pedig az idő sürget. Az Európai Unió 2023-ban elfogadott egy új irányelvet, amelynek értelmében 2026-tól minden 150 főnél nagyobb céget, 2027-től pedig már a 100 fő felettieket is kötelezni fognak arra, hogy nyilvánosságra hozzák a nemek közötti bérkülönbségekre vonatkozó adataikat.
A Syndio ( amerikai technológiai cég, amely bérkülönbség-elemző szoftvereket fejleszt) 2025 júniusi országjelentése szerint Magyarország egyelőre nem ültette át a szabályozást a nemzeti jogrendbe, holott az irányelv célja éppen az lenne, hogy átláthatóbbá és számonkérhetőbbé tegye a vállalati bérezési gyakorlatokat.
A kérdés tehát nem az, hogy létezik-e bérszakadék, vagy hogy milyen mértékű. A számok egyértelműek, a tanulmányok meggyőzőek, a történetek húsbavágóak. A valódi kérdés az, hogy a magyar társadalom, a politika és a gazdaság szereplői hajlandók-e szembenézni ezzel a problémával. Amíg ez nem történik meg, a bérkülönbség újabb és újabb generációk életét fogja meghatározni láthatatlanul, de annál súlyosabban.
Nyitókép: blog.soroptimist.org
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
