Tavasznak indult az idő, és ez azt jelenti, hogy elkezdődött a mérgeskígyó-szezon hazánkban. A természetjáróknak különösen a Bakonyban, Zala és Somogy erdeiben, valamint a Zemplénben, Tokaj környékén és a Tiszaháton, Szabolcs-Szatmár megyében kell számítaniuk keresztes viperákkal való találkozásra. A Fertő és a Hanság környékén pedig a ritka rákosi vipera is keresztezheti az utat.
„A keresztes vipera csak a filmekben támad, a legtöbbször már akkor elmenekül az ember elől, amikor megérzi a lépteit” – magyarázza Homoki András erdészeti-vadgazdálkodási szakértő. A rejtőzködő életmódot folytató keresztes vipera az egyik legelterjedtebb hüllő a világon, Nyugat-Európától a Távol-Keletig bárhol előfordulhat. A legnagyobb hazai populáció Somogyban, a Kaszópusztához közeli Baláta-tó környékén található.
Bár általában békés természetű, ha sarokba szorítják vagy szándékosan háborgatják, a keresztes vipera hamar támadásba lendül. A mérge erős, így a marása veszélyes, extrém esetekben – különösen gyerekeknél, idősebbeknél vagy legyengült szervezetű embereknél – akár halálos is lehet.
A keresztes vipera mérge a keringési rendszert támadja, kritikusan alacsony vérnyomást és szívritmuszavart okozhat. Marása után gyorsan kialakuló fájdalmas, feszes duzzanat jelenik meg bőrpírral. A maráson nem mindig látszik a vipera kettős fognyoma, és nem is mindig vérzik a harapás. Nagyobb méregmennyiség esetén az ödémás folyamat akár az egész végtagot is érintheti, és a nyirokcsomók is megduzzadhatnak.
Szerencsére a magyar viperák méregtermelése meglehetősen alacsony, nem úgy, mint a mediterrán vagy közel-keleti társaiké. Ráadásul a keresztes vipera spórolós természetű – az első harapások nagy része csak figyelmeztetés, száraz harapás méreg nélkül.
A parlagi vipera, más néven rákosi vipera, a világ egyik legritkább kígyófajtája és hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állata. Ha nem vigyázunk rá, tíz éven belül egy példány sem maradhat belőle a szabadban. A Hanságban és a Kiskunság egyes részein maximum 500 egyed élhet még belőle. Ez a mindössze 40-50 centiméter hosszú, ujjnyi vastagságú kis kígyó főleg szöcskével, sáskával és pockokkal táplálkozik.
Először a főváros melletti Rákos mezején találtak rá, ezért nevezték rákosi viperának. Korábban különösen a Hanságban fordult elő nagy számban, azonban annak lecsapolásakor rengeteg példányt irtottak ki. Ugyan már több mint harminc éve védett, és rengeteg tanulmány hívja fel a figyelmet védelmének fontosságára, a kihalás szélén áll.
Magyarországon a keresztes viperák által okozott marások jóval ritkábbak, mint Európa más országaiban. Évente mindössze 3-4 eset fordul elő, és sokszor hosszú évek telnek el balesetek nélkül. Az elmúlt 60 év alatt hazánkban csupán két alkalommal okozott halálos balesetet viperákkal történő találkozás. Az egyik áldozat 2001-ben az ellenszérumban lévő fehérje miatti allergiája miatt halt bele a marásba.
2023-ban Ausztriában harapott meg egy keresztes vipera egy magyar férfit. A túrázó nem vette komolyan a marást és folytatta körútját, de állapota egyre jobban romlott. Végül mentőhelikopterrel kellett a leobeni kórházba szállítani.
A legjobb védekezés a megelőzés. Ha erdei túrán látunk kígyót, inkább távolodjunk el a környezetéből. Ne próbáljuk megkülönböztetni, hogy vipera vagy ártalmatlan sikló – a legjobb békében hagyni az erdő hüllőit. Aki mégis meg tudja különböztetni őket, annak tudnia kell, hogy ezek védett állatok. A keresztes vipera eszmei értéke 50 ezer forint, míg a rákosi viperáé egymillió forint.
Még a legenyhébb tünetek esetén is azonnal kórházi ellátásra van szükség vipera marása után. Szerencsére a legtöbb kórházban rendelkezésre áll ellenszérum. Jelenleg mi, emberek, jóval nagyobb veszélyt jelentünk a két nálunk honos vipera számára, mint ők a mi számunkra.
Címlapi fotó: keresztes vipera, a kép forrása: Wikipedia
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
