A Tisza Párt megyei tüzifaosztási akciója során Nagy Ervin is ellátogatott Borsod-Abaúj-Zemplénbe, Ózdon interjút is adott lapunknak. A színész nem csak a hidegről, a szegénységről, a nyomorról beszélt, hanem azt is felhánytorgatta az állami vezetőknek, milyen szomorú és méltatlan helyzetbe került Észak-Magyarország az elmúlt évek alatt. Kiderült, jól ismeri az ország ezen részét, nagykövete is volt korábban megyénknek, és különösen otthonosan mozog Mezőkövesden.
Milyen apropóból érkeztél a megyénkbe?
Jótékonysági tüzelőprogramot indítottunk a Mennyből az angyal programunk keretein belül, együtt a Ludas Matyi alapítvánnyal, ami Magyar Péter és a többi tiszás EP képviselő fizetésének egy részét kezeli. Ezt kifejezetten jótékonysági célra szoktuk elkölteni, és úgy ítéltük meg, hogy februárban el fog fogyni az embereknek a pénze az egész országban. Amikor még a tél harap és nagy a hideg – ezt érezzük most mind a ketten -, a szegények és a nehéz helyzetben élő emberek tulajdonképpen kifogynak már a tüzelőből és a pénzből. Ilyenkor szorulnak leginkább segítségre, sőt tulajdonképpen most szinte nagyobb szükség van adományokra, mint decemberben. A fentiek miatt úgy döntöttünk, hogy egy egész országra kiterjedő, körülbelül ezer családra kiterjeszthető tüzelőfa-programba kezdünk itt a tél legvégén.
Azt szokták mondani, hogy amikor a politikusok adományokat osztanak, az nem kelt bizalmat, hiszen ezzel nem tudják megoldani a problémát, sokak szerint az ilyen akciók csak propagandát jelentenek. Szerinted milyen eredményt lehet elérni ezzel a néhány raklapnyi tüzifával?
Szerencsére most több száz köbmétert tudtunk vásárolni, emellett természetesen a Tisza-szigetek is aktivizálják magukat, és a maguk kis berkein belül mindenki megpróbál segíteni, akár a szomszédjának, esetleg a szűk körben levőknek, akik nagyobb bajban vannak. Szóval az is előfordulhat, hogy a legvégén már több ezer köbméter fáról lehet beszélni.
De ennél fontosabb, hogy az ember fókuszálja és ráirányítsa a figyelmet magára a problémára. Itt nem arról van szó, hogy most választások lesznek és még előtte osztgatunk – az még bőven messze van. Egyszerűen az emberségünk és a szociális érzékenységünk az, ami minket erre ösztönöz, mert pontosan tudjuk, hogy hányan fagynak meg évente saját otthonukban Magyarországon.
Hozzá kell tenni, hogy az idős az idős emberek vannak a legnagyobb bajban, akik esetleg nem is tudják felhasogatni, nem is tudják bevinni a házukba a tűzrevalót. Nagyon fontosnak tartjuk tehát, hogy idős polgártársainknak is segítsünk, mi be is hordjuk a helyére a fát, és nem az utcába szórjuk oda a házuk elé.
Ami a propagandát illeti: szerintem ha a politikus úgy ad, hogy valamit elvár cserébe, annak valóban van egy rossz utóérzete. Ha emberségből ad, és azért, hogy felhívja a rohamosan növekvő szegénységre a figyelmet a kormánynál, a közvéleménynél, az más magatartás. Fontos, hogy mindenki értesüljön arról, hogy itt egyébként nagyon komoly bajok vannak készülőben. Ez a dolga a politikának, az ellenzéki politikának meg pláne: rátenni a fókuszt arra, amire a kormány figyelmet se hány.

Nem tudom, milyen gyakran jársz ezen a vidéken, pláne Ózd környékén, de azért megkérdezem: hogy látod, milyenek az itteni állapotok? Tudsz-e különbséget tenni a a többi megyéhez képest, ha BAZ-nel kell összehasonlítani? Mások-e itt az emberek, mások-e a reakciók, mások-e a problémák?
Nekem Borsod mindig is fontos volt. Sok kazincbarcikai barátom van, a Miskolci Nemzeti Színházban nagyon sok közeli ismerősöm dolgozik. Nem tudhatod, de az az igazság, hogy én még nagykövete is voltam egy időben a megyének. Ez körülbelül olyan 12 évvel ezelőtt lehetett, amikor gyakran utaztam erre. Miután elvált ember vagyok, Mezőkövesden lakott sokáig a kislányom, és ide jártam őt két-három éven keresztül látogatni. Emiatt tisztában vagyok például az ottani iskolahelyzettel is, tisztában vagyok a vagyoni körülményekkel is.
Azt gondolom, hogy az ország ezen része bizonyos szempontból mindig is elmaradott volt. Ahogyan az északi régióból a nehézipar kivonult, maga után hagyott egy 30-40 éves nagyon komoly problémát. Szerintem jelenleg minden felelős és szociálisan érzékeny kormányzat úgy gondol ezekre a megyékre, hogy ez egy nagy megoldandó matematikai példa. Amelyben rengeteg faktor szerepel a romáknak a felzárkóztatásától kezdve, a szigetelési programon át a helyi gazdaság élénkítéséig. Szerintem ha sikerülne Borsod megyében elérni bizonyos eredményeket, az az egész egész országra hatással tudna lenni, mert fel lehet mutatni, mint iskolapéldát.
Mit gondolsz, miért nem sikerül akkor látványosan előrelépni a megye felzárkóztatásában?
A régiónak és a megyének a felemelkedése szerintem minden egyes kormányzatnak fontos kellene, hogy legyen. Az ország jelenlegi vezetése elvileg megpróbál BAZ-nel “házalni”, és igyekszik a befektetőknek a figyelmébe ajánlani. Bizonyos részek autópályán már jól elérhetőek – Ózd mondjuk nagyon szomorú kivétel -, így a döntéshozók megpróbálják valahogy becsatornázni, tehát vannak erre akarások. De én igazán még nem láttam az elmúlt 20 évben, hogy valakinek sikerült volna egy látványos nagy eredményt felmutatni, komoly előrelépést elérni…
Úgyhogy én nagyon reménykedtem: talán a történtektől függetlenül is van remény arra, hogy végre valaki felmutatható eredményeket produkáljon. És ha mondjuk hallgatjuk azt, hogy Magyar Péter miként beszél ezekről a dolgokról, rájöhetünk, hogy a Tisza Párt és a Tisza-kormány lehet a megoldás.
Fotó, videó: Borsod24
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!