A Magyar Nemzeti Múzeum nemrég egy különleges dokumentummal gazdagította a sárospataki Rákóczi Múzeum gyűjteményét: II. Rákóczi György 1659-ből származó, magyar nyelvű levelével, amelyet a fejedelem Sárospatakról címzett édesanyjának, Lorántffy Zsuzsannának.
A levél nem csupán családi dokumentum, hanem jelentős történelmi forrás is, amely új részleteket tár fel arról, hogyan próbálta Rákóczi megnyerni a vármegyéket ügyének – egy olyan időszakban, amikor Erdély sorsa már végzetesen megpecsételődni látszott.
A dokumentum hazakerülése különösen időszerű, hiszen a Rákóczi Múzeum épp 75. születésnapját ünnepli. Az intézmény, amely évente mintegy 150 ezer látogatót fogad, nemrég a Családbarát emlékhely díjjal is büszkélkedhet. Az időzítés szinte költői: a múzeum, amely Lorántffy Zsuzsanna végakaratának köszönhetően került állami tulajdonba – “Sárospatakot hagyom a nemes Magyarországnak” –, most épp az alapító menyének levelével gazdagodott.
II. Rákóczi György története a nagypolitika útvesztőinek iskolapéldája. A fejedelem, aki 1621-ben született Sárospatakon, ambiciózus terveket dédelgetett: nem kevesebbre tört, mint a lengyel korona megszerzésére. A kezdeti sikerek után azonban szövetségesek nélkül maradt, és a kaland végül Erdély aranykorának alkonyához vezetett. A most előkerült levél épp ebből a kritikus időszakból származik, amikor a fejedelem – két lemondás között – még egyszer megpróbálta megfordítani a sorsot.
A múzeum az évforduló alkalmából nagyszabású kiállítássorozattal készül. A januárban megnyílt első tárlaton többek között látható László Fülöp II. Rákóczi Ferencet ábrázoló festménye, valamint egy különleges új szerzemény: Madarász Viktor A két testvér – Kuruc és labanc című monumentális alkotása, amely a Herendi Porcelánmanufaktúra jóvoltából került Sárospatakra. A sorozat csúcspontja a július elsején nyíló jubileumi kiállítás lesz, ahol egy Báthory Zsigmond-portré ígérkezik igazi szenzációnak.
A most hazatért levél különlegességét az adja, hogy II. Rákóczi György felnőtt életében ritkán fordult meg Sárospatakon – ez a dokumentum tehát egy olyan kivételes pillanatot örökít meg, amikor a fejedelem meglátogatta édesanyját. A történelem fintora, hogy alig egy évvel később, 1660-ban a szászfenesi csatában szerzett sebesülésébe belehalt, és végül mégis Sárospatakon helyezték örök nyugalomra.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
