Amikor az ötven éves Utánam, srácok! című népszerű ifjúsági film elkészült, sok miskolci ismert rá lakóhelyére, a lakótelepekre, a Vargahegyre, a diósgyőri várra vagy az avasi kilátóra. De valóban a borsodi megyeszékhelyen forgatták a filmet?
A rövid válasz az, hogy igen is, meg nem is.
Az 1973 nyarán készített (1975-ben bemutatott) hatrészes ifjúsági sorozatot három hétig forgatták Miskolcon – a szereplők és a stáb az egyetemvárosi kollégiumban lakott a forgatás idején -, de a teljes forgatás júniustól szeptember elejéig tartott, nagyrészt Budapesten, a Pestszentlőrincen akkoriban épült Lakatostelepen. A Lakatos úti lakótelep két ütemben épül, 1963 és 1967, illetve 1975 és 1987 között. A panelházak házgyári típusok voltak, és ott is olyan házak épültek, melyekből Miskolcon is többre találunk példát, ezért is hiszik sokan, hogy a teljes filmet az Acélvárosban rögzítették.
Így lehetnek olyan jelenetek is a filmben, hogy az egyik szereplő az egyik pillanatban még a diósgyőri várnál bringázik, egy snitt után az avasi kilátót látjuk, majd egy újabb vágás után a budapesti környezetet.
A több helyszín választásának okai közt szerepelt a költséghatékonyság, valamint az is, hogy az író, Berkes Péter nem akarta, hogy egy konkrét helyszínhez kötődjön a történet, ezért fiktív nevekkel dolgozott a filmben is.
Nem szabad semmit konkrét helyhez kötni, ez írói szabály. Egy szegedi olvasó netán rossz szájízzel olvasná, hogy máshol játszódik. A Lenin Kohászati Műveket sem neveztem Leninnek. – nyilatkozta annak idején a Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedében című könyvben. Így lett Lillafüredből Orgonástelep és a bárhol elképzelhető fiktív Öregtelep is.
Szerepel a történetben egy használaton kívüli villamos is, amit a gyerekek birtokba vettek. A történet szerint ez s villamos, amelyet egy hétvégi telekre szállítottak, valahol a természetben maradt és azóta is ott rozsdásodik. A legenda különböző változatai más-más helyszíneket jelöltek meg: egyesek a budai Hármashatár-hegyet emlegették, mások a Miskolc közelében található Bodótetőt.
Valójában azonban Berkes Péter, a sorozat egyik fő alkotója, már 1954-ben látott egy érdekes látványt a miskolci Vargahegyen. Egy régi, használaton kívüli villamost fedezett fel, amelyet valaki leleményesen átalakított víkendházzá. Ez az ötletes újrahasznosítás nagy hatást gyakorolt rá.
Az ilyen jellegű átalakítás nem volt egyedi eset a környéken. Sőt, olyannyira elterjedt gyakorlattá vált, hogy szinte minden egyes kiselejtezett villamos tulajdonosáról azt feltételezték, hogy az ő járműve szerepelt a népszerű tévésorozatban.
(Jelen cikk szerzője is ismert egy ilyet Nyíregyházán, 1987-1988 környékén a Múzeumfalu közelében álló régi villamost szívesen rendbe is tették volna az osztálytársakkal. A történet ott akadt el már az elején, hogy az egyik barátunk azt gondolta, hogy a legegyszerűbb mód a „fehér szösz” eltakarítására, hogy felgyújtja. Pillanatokon belül lángolt a villamos környéke, szerencsére megúsztuk, és nem égett le semmi. De ilyen a gyermeki elme, hirtelen jó ötletnek tűnt. Sok hasonló csínytevés volt egyébként a gyerekszínészek által is az Utánam, srácok! forgatása alatt.)
A filmben feltűnik egy azóta már nemlétező különleges miskolci helyszín is, a lillafüredi Mesefalu is, amit Soltész Károly nyugdíjas erdész készített, faragott kerti törpékkel, a Szinva által hajtott vízimalommal, amit Manó bácsi kertjeként emlegettek a filmben. A különleges kertet a Szinva 1972-es áradása mosta el.
A sorozattal párhuzamosan jelent meg az azonos című könyv is könyv, az életérzés valóban miskolci, mert egy iparvároshoz kötődött. A filmet időnként műsorra tűzik különböző csatornák, népszerűek a videómegosztókon is, régebben DVD-n is kiadták. Láttam mostanában olyan hét éves gyereket magam is, akit abszolút lekötött a történet, noha nagyon más a jelenlegi fiatalok élete. De a sorozatnak sikerült valami olyasmit megragadnia, ami a gyermeki lélek és lét esszenciáját érinti. A lakótelepi élet egyhangúsága az elmúlt öt évtizedben mit sem változott. A jellegtelen, monokróm panelházak között eltöltött mindennapok ma is ugyanolyan egyhangúak, mint annak idején voltak – különösen nyári szünet idején.
Akit érdekelnek további miskolci kötődések, azoknak ajánljuk a 2014-ben megjelent képes kötetet, amit az Észak-Keleti Átjáró Egyesület adott ki – és amely szintén a sorozat nevét viseli -, melyben a forgatásról érdekes részletek derültek ki. Sok érdekességet tudhatnak meg belőle azok, akiket érdekel a 70-es évekbeli Miskolc, és megismernék, milyen volt az akkori Lillafüred, a tapolcai barlangfürdő, a népkerti sportcsarnok, Diósgyőr a várával együtt, valamint a kohászat vagy éppen a rockzenei élet. Az úgynevezett miskolci feeling, az acélvárosi atmoszféra.
2015-ben, a film negyven éves születésnapján Miskolcon is az Avasi kilátóban rendezték meg az Utánam, srácok! Fesztivált, aminek a vendégei voltak az egykori gyerekszínészek is.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
