Augusztus végén már más illata van a nyárnak, főleg reggel és este. Beszűrődik valami az ősz fűszereiből.
A lakásunk az udvarra nézett, hiába állt a ház a Duna-parton, nem lehetett a tűzijátékot az ablakból vagy az erkélyről nézni. Nagyon irigyeltem azokat, akik ezt megtehették. A ’80-as években még egy budai kerületben sem voltak látványos különbségek, persze mindenki tudta, hogy melyik lakásban laknak csórók és melyikben tehetősebb családok. Nekem gyerekként valamiért az erkély és az utcai ablak volt ennek fontos mércéje, miközben ebből nem lehetett okvetlenül ilyen következtetést levonni, a II. világháború utáni történelem szanaszét szórta az embereket, hogy aztán mindenki máshol landoljon. Leginkább feldarabolt lakásokban.
Tehát le kellett ballagni a ház elé a rakpartra. Napközben akkor is volt légiparádé, ugráltak az ejtőernyősök a folyóba, sétahajón transzparaens: „Éljen pártunk és népünk szilárd egysége!”. Este újra irány a parti kövek, nem volt kordon, valtonos kopaszok, ment mindenki, amerre látott. Sok volt a kiskatona, eltáv még az eskütétel előtt. Ez mindig belemart a gyomromba, bár még messze voltam attól, hogy engem is vigyenek, elszontyolodtam a puszta gondolattól, hogy egyszer majd ezt művelik velem. Aztán repültek a rakéták, az nagyon jó volt, majd megint vissza a morcogásba, hiszen gusztushúsz egyben azt is jelentette, hogy mindjárt iskola. Kavargott bennem az egész. Ma is a közelben lakom, de már nem mindig megyek le, utálom a tömeget, szorongó, tépelődő gyerekből morcos felnőtt lettem. Szokás azt mondani, hogy ez már nem korszerű, vagy ahogy a zöld kánon szerint zsolozsmázni kell: „nem fenntartható”. Meg drága és különben is, aki örül neki, az Orbán szekerét tolja.
Kádár azt mondta, hogy, aki nincs ellenünk, az velünk van, mégsem gondolom, hogy a kis Ivánka és a barátnője combját markolászó sorkatona Kádár szekerét tolta volna. Le volt szarva Kádár János. Le van szarva Orbán Viktor. Éljen a tűzijáték!
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kárpáti Iván jegyzete a 2023. augusztus 15-i Esti gyorsban hangzott el.
