A vitaminszedés egy elég kényes terület, hiszen ez is olyan, amiről mindenkinek megvan a véleménye, hogy “hogyan kellene”, de kevesen tudják a valódi, helyes módszert. Különösen igaz ez a D-vitaminra, ami például önmagában szedve keveset ér, így érdemes alaposan utánanézni, hogy hogyan tehetünk szert több, valóban hasznos D-vitaminra.
Kezdjük a sort a kalcium vs. D-vitamin kérdéssel
Nagyobb hangsúly helyeződik (sajnos) napjainkban a kalciumra, amit elsősorban a csontritkulás megelőzésére szokás ajánlani. Fiatalkorban a napi mennyiség 1300-1500 mg, idősebbeknél 1200 mg. Azonban egyre több kutatás mutatja ki, hogy van összefüggés a kalciumpótlás és a szívinfarktus és stroke kockázatának megnövekedésében. Sokkal jobb inkább természetes módon bevinni a kalciumot, például a PaleoCentrum életmód tanácsait figyelembe véve.
A másik oldalon a D-vitamin indokolatlanul kevés figyelmet kap, sőt, a mai napig terjednek olyan hiedelmek, hogy lágyszöveti meszesedést idéz elő, mivel az 1950-es években több csecsemőnél túl magas kalciumszintet mértek, azaz hiperkalcémiát találtak, és ezt a D-vitaminnak tulajdonították. Később kiderült, hogy ezek a gyerekek egy ritka genetikai betegségben szenvedtek, ami magas szérum kalciumszinttel jár.
Fontos, hogy odafigyeljünk a helyes D-vitamin adagolásra
A helytelen hiedelmek fennmaradása miatt van továbbra is az, hogy nagyon alacsony D-vitamint ajánlanak az orvosok és gyógyszerészek. Egyre több adat mutatja azt, hogy a D-vitaminnak rákellenes hatása van, természetesen emellett még továbbra is megvan az eddig hitt csontozat építésében és megtartásában mutatott hatása.
A megfelelő D-vitamin szinthez 3800 NE D-vitaminra van szükség, de ha szeretnénk kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket és kihozni az ismert rákellenes és felső légúti betegségekkel szembeni védőhatásait, akkor napi 9-10 ezer NE-nyi adagot kell szednünk.
A Nap sem egyformán süt mindenkire
Szokás mondani, általában a gyerekeknek, hogy menjenek ki a napra, szedjenek egy kis D-vitamint, viszont egyre több kutatás mutatja ki azt, hogy egyszerűen nem lehet csak a napon sütkérezéssel elegendő D-vitaminszintet elérni. Például egy kutatócsoport egy Egyenlítőn élő afrikai törzsben átlagosan 45 ng/ml D-vitamin vérszintet mértek, de még itt is találtak olyan tagot, akinek vészesen alacsony volt ez a szint. Itt egyáltalán nem kerülték a napot a lakosok (nem is volt rá sok lehetőségük) mégis nagyon alacsony volt a szint.
Ennek az oka az lehet, hogy egyes emberek nem képesek megfelelő mértékben az UV-sugárzásra D-vitamint szintetizálni, vagy olyan génmutációval rendelkeznek, aminek hatására alacsony marad a D-vitamin szintjük.
A D-vitaminnak számos előnyös hatása van, például a cukorbetegséggel vívott harcban és az inzulintermelésben is kulcsszerepe lehet, ezért is érdemes alaposan odafigyelni a megfelelő mennyiségű bevitt vitaminra, mert hosszú távon pozitív hatással lesz szervezetünkre.
