Jól látszik a KSH adatain az infláció hatása: 13 százalékkal vásárol kevesebbet a magyar ember, mint egy évvel korábban.
Hatalmasat esett a bolti forgalom a Központi Statisztikai Hivatal most kiadott, márciusi adatai szerint: a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal kevesebbet vásároltunk, mint egy évvel korábban – szemlézte a HVG. Ez csak azért nem minden idők legdurvább visszaesése, amióta csak mérik, mert amikor 2020 áprilisában, a járvány első hulláma alatt gyakorlatilag állóra fékezett a gazdaság, egyetlen ezrelékponttal még ennél is rosszabb volt az adat.
Mindez nem azt jelenti, hogy ennyivel kevesebbet költöttünk – az infláció akkora, hogy 10,1 százalékkal több pénzt hagytunk a kasszáknál –, hanem ennyivel kevesebb terméket vásároltunk, mint tavaly ilyenkor.
A legdurvábban a benzinkutak forgalma esett vissza, 29,3 százalékkal. Az élelmiszerüzletekben 10,3 százalékkal kevesebb termék fogyott, mint egy éve, ráadásul ezt az átlagot az étel-, ital- dohányáru-szaküzletek 4,8 százalékos esése még enyhítette is, az „élelmiszer jellegű vegyes üzletek” nevű csoportban – vagyis az összes olyan boltban, ahol más termékek mellett ételt is lehet venni – 12 százalékos volt a visszaesés.
A nem ételt árusító boltokban pedig 9,6 százalékkal csökkent a forgalom. A használtcikk-üzletekben mért a KSH növekedést, méghozzá 11 százalékosat – ha ennek a boltcsoportnak a forgalma megnő, az egyértelműen a válság jele szokott lenni – és a gyógyszerboltoknál volt stagnálás. Bútorból és műszaki cikkből 21, iparcikkből 12, ruhából és cipőből 5, számítástechnikai termékekből pedig 3,4 százalékkal kevesebb fogyott.
Az év első három hónapjában összesítve 9,5 százalékkal kisebb volt a bolti forgalom, mint 2022 január-márciusában. A benzinkutakon 19,1, az élelmiszerboltokban 8,1, a nem ételt árusító üzletekben pedig 7,2 százalékos visszaesést mért a KSH.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
