Ítéletet hozott a Miskolci Törvényszék annak a két vádlottnak az ügyében, akik 2019 októberében bántalmazták a sértett férfit a zempléni kistelepülés egyik utcáján.
A megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott és fia, a II. rendű vádlott 2019. október 30-án este ittas állapotban – utóbb már meg nem határozható okból – díszkardokkal kezdték fenyegetni a szintén ittas sértettet, aki a földre esett. Az apa az eszközt két kézzel fogva, feje felé emelve sújtott le a térdelő sértettre, aki a kezét védekezésre emelte. A kard a férfi karjába vágott. Ezután a fiú egy másik díszkarddal akart a sérült, fekvő sértettre sújtani, de ő védekezésképpen kirúgta a támadója lábát, aki így egyensúlyát vesztve nem találta el.
A sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, a balesettel összefüggésben pedig a csuklóját és egyik ujját érintő maradandó fogyatékossága alakult ki.
A törvényszék a vádlottakat társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Az I. rendű vádlottat 3 év 4 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra, a II. rendű vádlottat 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.
A törvényszék számos büntetés-kiszabási körülményt mérlegelt. Súlyosbító körülményként értékelte a társtettesi elkövetést, az ilyen és hasonló cselekmények növekvő elszaporodottságát, a sértettnél kialakult maradandó fogyatékosságot, amelyet tartós fájdalomérzet kísér és munkaképesség-csökkenéssel jár. Ilyenként vette figyelembe a törvényszék azt, hogy a cselekmény a helyi köznyugalmat megzavarta, a település közösségének hangulatát negatívan befolyásolta. Súlyosbító körülmény volt a terheltek ittassága és az, hogy földön fekvő, ittas állapotban lévő, kiszolgáltatott férfire támadtak, cselekményükben pedig kitartottak. Az I. rendű vádlott vonatkozásában súlyosbító körülmény volt továbbá, hogy felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el a cselekményt, amelyben domináns szerepet vállalva fiát is belesodorta, illetve, hogy ténylegesen ő okozta a sértett sérülését. Az I. rendű vádlott terhére kellett értékelni azt is, hogy a községben uralkodó erőviszonyok mentén – amely a tárgyaláson tett tanúvallomásokból a törvényszék számára is kirajzolódott – a tanúkat befolyásolni próbálta, ezzel összefüggésben is indult vele szemben eljárás.
Enyhítő körülményként esett latba a vádlottaknak túlnyomórészt fel nem róható időmúlás és a cselekmény kísérleti szakban maradása. A II. rendű vádlott esetében így kellett értékelni fiatal felnőtt mivoltát is. A törvényszék csekély nyomatékkal vette figyelembe a sértett megbocsátását, mivel annak pontos körülményei és előzményei nem voltak ismertek.
Az ítélet nem jogerős.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
