Miskolc Diósgyőr városrészében a Bükk-hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben található a Diósgyőri vár. Már a 12. században állhatott itt erődítmény; a mai, gótikus formáját a tatárjárás után nyerte el, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. A 17. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott. Régészeti feltárása az 1960-as években kezdődött meg. A 2010-es évek elején a várat elkezdték visszaépíteni eredeti állapotába, a helyreállított helyiségeket korhű bútorokkal rendezték be.
Periodizációs alaprajz (Buzás-Kovács: Középkori várak) / forrás: várlexikon.hu
A bronzkorban már valószínűleg a Szinva patak völgyéből kiemelkedő várdomb lakója lehetett az ember. A természetes védelmi adottságok fokozására földműveket, palánkokat, szárazon rakott kőfalakat építettek. Mindez a szikladomb körkörös védelmének fokozására, a hőforrások táplálta vizesárok körbe mélyítésére stb. irányulhatott. A korszak e legalapvetőbb törekvésének kifejezését őrizte meg számunkra a GYŐR = gyűrű szó és késői leletanyagát a 9-10. századi eredményekkel együtt előkerült cölöp- és gerendamaradványok.
Az épület fénykora Nagy Lajos király uralkodásának idejére, a 14. századra esik. Nagy Lajos király idejében jelentős történelmi szerepe volt. Itt kötötték meg 1381-ben a király velencei háborúit lezáró torinói békét. Ekkor kezdődött a 1526-ig tartó időszak, amikor hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt a vár – erről kapta ma is használatos elnevezését: a királynék vára.
A várban 1934–36-ban már folyt tudományos igényű feltárás. A vár helyreállítása 1953-ban indult meg, 1955 és 1961 között több méter magas feltöltést hordtak ki a várból, és ekkor még csak az életveszélyesen romos részeket hozták rendbe. 1960-tól a régészeti feltárás is megkezdődött. A rondellát Ferenczy Károly építész hozta rendbe. 1962-ben az Országos Műemléki Felügyelőség vette át a feltárás irányítását, és Czeglédy Ilona régészt bízta meg a további feltárással. A feltárt műemlék és nagy mennyiségű lelet bemutatására 1968 augusztusában alakult meg a Diósgyőri Vármúzeum.
2014-ben a várat egy nagyobb beruházással nagyrészt újjáépítették, melynek során nemcsak a romok konzerválása, hanem a továbbépítése, rekonstrukciója is megtörtént. A vár a nyugati szárny egy szintjét kivéve két szint magasságig újra felépült. A felújítás a délnyugati tornyot első szintjétől magasabban nem érintette. Utóbbi torony még jóval régebben, egy villámcsapás miatt rongálódott meg, és a vár arculatát, karakterét meghatározó jellege miatt a tornyot nem állították helyre. A másik három újjászületett palotaszárnyban helyreállították Közép-Európa legnagyobb lovagtermét, a várkápolnát és a királynék lakótermét, valamint a borospincét és több, reprezentatív célokat szolgáló termet a teljes belső udvarral és gyilokjáróval együtt. A tornyok legfelső szintjeit biztonságosabbá tették, vendéglátó egységeket is elhelyeztek. A felújítás eredeti tervek és korabeli festmények alapján készült. A megújult várat 2014. augusztus 30-án adták át.
A vár szomszédságában – részben az egykori Várfürdő területét is elfoglalva – 2015 augusztusára készült el a Lovagi Tornák Tere, ahol lovas rendezvényeket, lovagi tornákat, sporteseményeket tartanak, emellett szabadtéri színházi előadások, koncertek megrendezésére is alkalmas.
Érdekességek:
- A vár falán emléktábla állít emléket Petőfi Sándornak, aki 1847. július 8-án a diósgyőri várban járt. A költő a várból nézte végig a naplementét, ami Alkony című versét ihlette.
- Az északkeleti torony vármúzeumában állították ki annak a képnek az eredetijét, mely az 1998 és 2009 között forgalomban lévő 200 forintos bankjegy hátulján látható.
- A forrás, amely korábban a várárkot töltötte fel, évtizedekig a Diósgyőri Strandot látta el vízzel, egészen a strand 2014-es bezárásáig.
- A várban rendezett középkori jellegű fesztiválok – pl. A Királynék tavasza (április), Diósgyőri várjátékok (május), Középkori forgatag (augusztus) – során dr. Lovász Emese,[10] a Herman Ottó Múzeum régésze személyesíti meg Kotromanić Erzsébetet, I. Lajos király feleségét, míg férje, Lénárt Attila jeleníti meg I. Lajost, a lovagkirályt. Mindketten a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend alapító tagjai.
források: wikipedia; varlexikon.hu; miskolc.hu / borítókép: Telepy Károly: A diósgyőrri várrom (1860)
