A Miskolci Járásbíróság 2022. június 23-án ítéletet hirdetett annak a kilenc vádlottnak az ügyében, akikkel szemben költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indult eljárás.
A vádirati tényállás szerint az események idején polgármester foglalkozású vádlott és társai a foglalkoztatásukkal összefüggő valótlan tartalmú szerződést kötöttek, azonban a tényleges munkavégzésben nem kellett részt venniük, a munkavégzéssel kapcsolatos jelenléti íveket pedig nem a valóságnak megfelelően vezették. A szerződések alapján a fiktív módon foglalkoztatott vádlottaknak a polgármester foglalkozású vádlott a munkabért megelőlegezte, majd a foglalkoztatásra tekintettel a költségvetésből jogosulatlanul támogatást igényelt. A vádlottak 2015 és 2017 között a központi költségvetésnek közel négy és fél millió forint összegben vagyoni hátrányt okoztak.
Ezen túlmenően az egyik vádlott 2016-ban a polgármester foglalkozású vádlott segítségével, mint álláskereső kötött a munkáltatásával összefüggő támogatott foglalkoztatási szerződést úgy, hogy arra nem volt jogosult, mert egyéb megbízási jogviszonyára tekintettel havi rendszeres tiszteletdíjban részesült. A vádlott a szerződés szerinti munkavégzésben sem vett részt, azonban a szerződés alapján a költségvetéstől jogosulatlanul támogatást igényelt, mellyel egyszázezer forintot meghaladó összegben okozott vagyoni hátrányt a központi költségvetésnek.
A járásbíróság álláspontja szerint a vádban foglaltakat nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, így valamennyi vádlottat felmentette.
Az ítélettel szemben az ügyész fellebbezést jelentett be bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett, továbbá a távolmaradó terheltek előtt is nyitva áll a fellebbezés lehetősége, ezért az ítélet nem jogerős.
