A kávé lehet a klímaváltozás igazán nagy vesztese, ami különösen érzékenyen érinti Európát, a világ legnagyobb kávéfogyasztóját.
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársának írása.
Még ha nem is a legrosszabb forgatókönyvvel számolunk, akkor is a legjobb területek legalább a felükre fognak csökkenni a 2000-es szinthez képest, elsősorban az évi átlaghőmérséklet emelkedése miatt. A globális felmelegedés következtében mindhárom termény esetében eltolódnak a termőterületek, és változni fog azok besorolása, hogy kiválóan, vagy csak közepesen, netán épphogy alkalmasak az adott termény termesztésére. Az avokádó és a kesudió esetében nagyobb a klimatikus mozgástér, ugyanis a megszűnő termőterületek helyett újak válhatnak alkalmassá. Különösebben azonban ennek sem lehet örülni, ugyanis felmerülhet az erdőirtás új mezőgazdasági területek létesítésének céljából.
A fogyasztói szempontokon túlmenően ez húsbavágóan érinti a fejlődő országok kistermelőit, akiknek a megélhetése múlik ezen. Az éghajlatváltozás mérséklésén túlmenően az alkalmazkodás, a hosszútávú tervezés és a gazdák felkészítése segítséget nyújthat, azonban ezt már most el kell kezdeni.
Az éghajlatváltozás következében eltolódások várhatóak a termőterületeket tekintve: ami most alkalmas, nem feltétlen lesz már az, és ami most még nem az, a jövőben azzá válhat.
A mérsékelt szcenárió (vagyis amikor a globális felmelegedés mértéke kb. 2 °C alatt marad) szerint a legjobb területek legalább a felére csökkennek a 2000-es szinthez képest, elsősorban az évi átlaghőmérséklet emelkedése miatt (ugyanakkor néhány régió számára ez éppen kedvező változás lesz). Brazíliában az arabica számára legmegfelelőbb termőterületek közel 80%-a elveszhet egy közepes mértékű melegedést feltételező forgatókönyv esetén. Az avokádó számára kiváló termőterületek is csökkennek a Dominikai Köztársaságban, Peruban és Indonéziában, a kesudió számára pedig Beninben.
A három növényt vizsgáló tanulmányban az évi átlaghőmérsékletet és csapadékösszeget, a száraz évszak hosszát, a talaj pH értékét és a termőterület lejtését vizsgálták. Ehhez több globális klímamodell szimulációját használták fel, három különböző forgatókönyv alapján. Az eredmények alapján négy kategóriába sorolták a termőterületeket, a nem alkalmastól a nagyon alkalmasig.
Előfordulhat bővülés és összehúzódás is a termőterületet tekintve, de a leginkább alkalmas területek összességében jelentősen zsugorodni fognak az elkövetkezendő évtizedekben.
Ha kíváncsi a teljes cikkre, látogasson el a Másfélfok oldalára!
