A 444.hu diplomáciai és gazdasági területeken járatos forrásoktól úgy értesült, hogy Orbán Viktor pénteken levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiben pénzt kér. Sokkal többet, mint ami a jelenlegi szabályok szerint eleve járna Magyarországnak, és még sokkal többet, mint amennyit Magyarország eddig fel szándékozott venni az EU helyreállítási alapjából.
Párhuzamosan a miniszterelnöki igénnyel, Ágostházy Szabolcs államtitkár tárgyalásokba bonyolódott Céline Gauer főigazgatóval, a pénz elosztását technikailag irányító bizottsági szakemberrel. Ágostházy több olyan jelzést adott, ami szerint a magyar kormány kész végrehajtani az EU által előírt, az országspecifikus ajánlásokban szereplő javaslatokat. A Bizottság eddig e végrehajtások elodázása miatt nem hagyta jóvá a magyar újjáépítési tervet. Ezért történhetett meg, hogy 22 tagállam már elkezdett lehívni komoly összegeket a 750 milliárd eurós keretből, de Magyarország még egyetlen centhez sem férhetett hozzá.
Orbán a levél utolsó bekezdésében jelezte, hogy Magyarország le akarja hívni az újjáépítési alapból Magyarországnak járó hitelt is. Az alapban vissza nem térítendő támogatás és a piacinál jobb feltételekkel lehívható hitel is van. Magyarország esetében az eredeti keret 5800 milliárd forint volt, ennek 43 százaléka támogatás, 57 százaléka kedvezményes hitel.
2020 őszétől 2021 áprilisáig a magyar kormány úgy készült, hogy mindkét szeletét lehívja a keretnek – ezt a rengeteg pénzt 2023 végéig kellene papíron kiosztani, és 2026 végéig kellene a beruházásokat lezárni. Csakhogy tavaly áprilisban Orbán Viktor nagy meglepetésre közölte Ursula von der Leyennel, hogy a magyar kormány a hitelrészt, azaz a keret több mint felét mégsem kéri.
Ennek oka az lehetett, hogy Orbánt szembesítették Brüsszelben, hogy amíg a magyar pénzköltési terv nem felel meg a kritériumoknak, addig azt a Bizottság nem hagyja jóvá. Orbán arra számított, hogy ha a pénznek több mint a felét elengedi, akkor kevésbé lesz szigorú Brüsszel, és legalább a vissza nem térítendő részt elkezdheti lehívni. Nem így történt, a Bizottság azóta is ragaszkodik hozzá, hogy a pénz egy részét a korrupció visszafogására, a közbeszerzési rendszer modernizációjára és más, az országspecifikus ajánlásokban szereplő javaslatok végrehajtására költsék. A magyar kormány beleállt a vitába, és gyorsan megszavaztatta a parlamenttel a homoszexualitás megjelenítését tiltó úgynevezett gyermekvédelmi törvényt, hogy a magyar lakossággal elhitessék, a Bizottság emiatt nem ad pénzt.
A hitelrészről egyébként nem véglegesen mondott le a kormány tavaly, Gulyás Gergely egy éve egy kormányinfón azt mondta, hogy adott esetben még megfontolják, hogy bizonyos projektekre igényeljenek belőle. Ám eddig Orbán Viktor és a kormány többi tagja is rendre arról beszélt, hogy ez a pénz csak az államadósságot növelné.
Orbán most viszont a teljes keret megnyitását kérte az Európai Bizottságtól az ukrajnai háborúra hivatkozva.
