Ez így nem lesz ütős: a kormány és az intézményvezetők is keresztbe akarnak tenni a tanársztrájknak

Megosztás

Már eleve a feltételeket is úgy alakították ki a sztrájkhoz, hogy lehetőleg csak nagyon keveseknek legyen kedvük csatlakozni hozzá. Ehhez még hozzájön a kormányzati és intézményvezetői fenyegetés.

Nem enged a kormány, továbbra is azt várja a pedagógusoktól, hogy úgy sztrájkoljanak jövő hétfőn az első két órában, hogy valamennyi időt tanítanak is közben – írja a 444.hu. A sztrájkot szervező két nagy pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és PSZ ezt nem fogadja el, a bíróságra várnak, amely eldönti, mi számít „még elégséges szolgáltatásnak”, kell-e tanítani a sztrájk alatt.

„A kormány most már nem titkoltan szabotálja a sztrájk szervezését” – írja oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A szakszervezetek és a kormány közötti vita december óta húzódik, a lényege az, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk alatt. Kisfaludy László, a kormány nevében tárgyaló helyettes államtitkár a legutóbbi, hétfői sztrájktárgyalás után két napot várt, hogy megüzenje: tartják korábbi álláspontjukat, szerintük sérti a diákok tanuláshoz való jogát, ha a sztrájk ideje alatt csak gyermekfelügyeletet vállalnak az intézmények, és a „még elégséges szolgáltatásba” – amit a sztrájk alatt is biztosítani kell – beletartozik a tanítás. A szakszervezetek a korábbi releváns bírói gyakorlatra hivatkozva állítják, hogy ez nem így van.

A PDSZ országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet szerint a korábbi hasonló tárgyalásokon a KLIK-kel vagy a tankerületi központokkal néhány óra alatt meg tudtak állapodni ezekről a feltételekről, a kormány időhúzása miatt viszont a szakszervezetek utolsó lehetősége bírósághoz fordulni. A hétfői tárgyaláson is előterjesztett javaslatukat még aznap beadták a bíróságra is, amely nem peres eljárásban dönt a még elégségesnek minősülő szolgáltatásról, a szakszervezetek reményei szerint időben, a hétfői sztrájk előtt. Nagy szerint van vészforgatókönyvük arra az esetre is, ha nem születik addig döntés, de egyelőre azzal számolnak, hogy ezt nem kell elővenniük.

Pedig sok helyen az igazgatók is próbálják hátráltatni a sztrájkbizottságokat.

„Az intézményvezetők egészen kreatív módokon próbálják megakadályozni a sztrájk szervezését” – mondta Nagy. Nem engedik például, hogy a sztrájkbizottság az iskola informatikai rendszerét használja, így nem mehet ki a Krétán az értesítés a szülőknek, a tanárok nem küldhetik el a hivatalos iskolai mailcímükről a sztrájkolók várt létszámáról szóló jelentést a tankerületeteknek.

Olyan is van, hogy az igazgató arról értesíti a szülőket, hogy küldjék be a gyerekeket felügyeletre a sztrájk ideje alatt, ugyanakkor a PDSZ szerint erre nincs jogszabályi alapjuk, mert a gyermekfelügyelet nem iskolai program, nem lehet kötelezően behívni a tanulókat. Nagy szerint ezzel a lépéssel „el akarják tüntetni, láthatatlanná akarják tenni a sztrájkot”. A szakszervezetek azt kérik, hogy a szülők csak a harmadik órára, tízre vigyék be a gyerekeket.

A PDSZ és a PSZ követelései a következők:

  • A PDSZ és a PSZ által létrehozott sztrájkbizottság követeli a kötelező oltásról szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet módosítását, valamint a megállapodásig, de legalább egy hónapig a kötelező oltásról szóló rendelet végrehajtásának felfüggesztését! A munkavégzés ne legyen pusztán a koronavírus elleni védőoltás felvételéhez kötött! A munkahelyi feladatellátás ne csak oltás felvételével, hanem érvényes védettségi igazolvánnyal vagy megfelelő szintű védettség laboratóriumi eredménnyel történő igazolásával is lehetséges legyen. Ennek hiányában a munkavállaló munkahelyi foglalkoztatása rendszeres munkahelyi és ingyenesen biztosított teszthez köthető. A közös sztrájkbizottság követeli annak visszavonását is, hogy a nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a polgármesterek és a munkáltatók határozzanak, ezáltal a döntés felelősségét a kormány olyan szereplőkre hárítsa, akik ehhez sem országos, sem területi járványügyi adatokkal, sem pedig megfelelő szaktudással nem rendelkeznek.
  • A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1- jétől – a kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen!
  • Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!
  • A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelező óraszáma a 2022/2023-as tanévben heti 24 óra, az osztályfőnökök kötelező óraszáma heti 22 óra legyen. Az ezt követő tanévtől a kötelező óraszám csökkenjen a korábbi, közoktatási törvény szerinti kötelező óraszám mértékére!
  • A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!

Related posts