2019-ben rendkívül rendezetlen viszonyokat örökölt az elődöktől az új városvezetés. A piac jövője azonban egyre inkább biztosított és megvannak a garanciák is.
Amint az ismert, a Miskolci Piac Zrt.-t még 2006 novemberében hozta létre Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és az IKERON Zrt. közösen. A feladata a város éléskamrájaként számon tartott piac fejlesztése és működtetése volt – adja hírül a Minap.hu.
– A 2019-es önkormányzati választást követő átadás-átvétel után rendezetlen helyzettel szembesült a mostani városvezetés – mondta Halmai Gyula, a Holding ingatlangazdálkodási igazgatója, aki részt vett a piac hosszú távú működésével kapcsolatos terv kidolgozásában. – Perek tömkelege nehezítette a kapcsolatot, amire addig már több mint 100 millió forintot elköltöttek a felek. Illetve a piacot működtető céggel kötött megállapodás is a lejárathoz közeledett. Ez volt a kiindulóhelyzet.
Ahogyan arról korábban lapunk is írt, tavaly novemberben a közgyűlés arról döntött, hogy készüljön egy olyan új koncepció, ami a Búza téri piac hosszú távú, biztos működését megalapozza. Azt is kimondták, hogy az önkormányzat nem kívánja értékesíteni a saját tulajdoni részét.
– A mi feladatunk a működőképesség megteremtése volt. Ennek első lépéseként békét kellett teremteni a pereskedő felek között. Ezt a közel egyéves munkát – amibe bevontunk egy nemzetközi könyvvizsgáló céget is – zárta le a közgyűlés június 14-ei határozata, amiben 2037 végéig meghosszabbították a piac működését.
Halmai Gyula szerint a Piac Zrt. tőkéjének rendezése és a felszámolási eljárás elkerülése érdekében szükség volt vagyonjogi döntésekre is. Sor került a részvényesek valamennyi, a Piac Zrt.-vel szemben fennálló követelésének és három önkormányzati ingatlannak az apportjára. Ez azonban tényleges vagyonvesztést nem okozott, mert amellett, hogy megszilárdították az önkormányzat részvényesi pozícióját (a város tulajdonrésze 33-ról több mint 40 százalékra ugrott), növelte részesedését is a Zrt.-ben. A részvények értéke már önmagában attól emelkedett, hogy megszűntek a peres eljárások.
Létrejött az együttműködési megállapodás, melynek elsődleges célja az volt – a Zrt. pénzügyi egyensúlyának megteremtésén túl – hogy az önkormányzat jogi garanciát kapjon: tényleges befolyása lesz a Búza téri piac működésére.
– A tulajdonostárs nem tehet azt, amit akar: a közgyűlésnek kell dönteni a bérleti díjakról és a fejlesztéseket tartalmazó üzleti tervekről. A fennálló kölcsönnel kapcsolatos döntések elfogadása is minősített többséget igényel, így nem lehet az önkormányzat nélkül átvinni őket, ahogy a piac tulajdonában álló ingatlanok elidegenítését vagy megterhelését sem – számolt be a garanciákról Halmai Gyula.
A megállapodásban a részvényesek vállalták hogy a piacfunkciót (beleértve az őstermelői piacot is) a társaság fennállása alatt nem változtatják meg.
