Magyarországra szabták ki a legtöbb büntetést az uniós pénzekkel történő csalások miatt 2016 és 2020 között – derül ki az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentéséből.
Ez az unió strukturális, valamint a mezőgazdasági alapjai kifizetéseinek 2,2 százalékát érinti, ami az uniós átlag (0,29 százalék) több mint hétszerese, és még a második legrosszabb eredményt produkáló Bulgária indexének (0,69 százalék) is több mint háromszorosa. A tavalyi adat még ennél is rosszabb volt, közel 4 százalék.
A magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában történt vádemelés, így összességében javult az együttműködés az uniós szervekkel. Az OLAF nem árult el részleteket a konkrét ügyekről, azt csak az egyes tagállamok tehetik meg.
