Több ezer magyar ügyféltől jogosulatlan összegeket nyúltak le a bankok – mi lenne, ha fordítva történne?

Megosztás

Az elmúlt bő két évben 246 millió forintot vontak le jogosulatlanul a pénzintézetek az ügyfeleiktől, amit kénytelenek voltak visszatéríteni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyeleti intézkedései nyomán 2019 eleje óta a bankok mintegy 246 millió forint jogosulatlanul elvont összeget térítettek vissza a fogyasztóknak – közölte a jegybank kedden az MTI-vel.

A fogyasztók egyedi jogsérelmei ügyében indult eljárásokban az MNB többször tárt fel olyan jogszabálysértő banki gyakorlatot, amely a kérelmezőn túl más ügyfeleket is érintett. Ilyenkor valamennyi érintett fogyasztóra vonatkozóan felszólította az adott kereskedelmi bankot a jogosulatlanul felszámított összeg visszatérítésére. Ennek köszönhetően az elmúlt bő két évben 246 millió forint jogosulatlanul felszámított összeg került vissza az érintett lakossági ügyfelekhez.

A konkrét példák között elsőként sorolta fel az MNB azt az esetet, amikor csaknem 1600 szerződésre vonatkozóan több mint 163 millió forintot térített vissza egy hitelintézet a fogyasztóknak, mivel az állami kamattámogatással nyújtott lakáshitelek esetében nem a jogszabály előírása szerint állapította meg a kamat és a kezelési költség mértékét.
    
Az MNB intézkedett olyan bankkártyás tranzakciók esetében is, amelyeknél indokolatlan devizakonverzió történt. Ezeknél a forinttól eltérő devizanemben vezetett fizetési számláról belföldön végzett bankkártyás tranzakcióknál a fogyasztó által fizetett szolgáltatás ellenértéke eltért a számlán ténylegesen terhelt összegtől. Az MNB felhívására a jogsértő módon eljáró bankok 5 évre visszamenőleg visszatérítették a hibásan terhelt összegeket. Az egyik bank ügyfelei körében ez meghaladta a 14 ezer tranzakciót. A hitelintézetek devizában írták jóvá a többletterhelést mintegy 111 ezer euró, 1200 svájci frank, 2000 angol font és 4500 svéd korona összegben.

Egy harmadik hitelintézet az indokolatlanul küldött banki sms-értesítések díját terhelte a fogyasztókra. Például a fogyasztó által beállított 99 euró értékhatár ellenére a bank 99 forint limitértéktől küldött sms-t. Az MNB felhívására a bank a hibajavítás mellett a téves limitbeállításból eredő díjak miatt 380 ügyfélnek térített vissza közel 2,4 millió forintnyi forintot és devizát.

Pénzforgalmi jogszabálysértés miatti bírságfizetés mellett 21 fogyasztó számára keletkezett visszatérítési kötelezettsége egy további banknak, amely informatikai hiba miatt jogosulatlanul egy összegben terhelte a felmondott jelzáloghitelek miatti fizetési részleteket. A tévesen beszedett összegeket a pénzintézet visszautalta, és a terhelés miatti negatív egyenleg okozta kamatot, költséget is jóváírta a fogyasztók számláin.

Az MNB közleménye hangsúlyozza, hogy továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri azokat az eseteket, amikor a bankok jogszerűtlen eljárása anyagi terhet ró a fogyasztókra. Minden ilyen visszaélésnél alkalmazni fogják az úgynevezett reparációt, azaz a jogszerűtlenül befizetett összegek visszatéríttetését a fogyasztók számára. (Index.hu)

Elképzeltük a szituációt fordítva? Ha az ügyfelek nyúlnának le pénzeket a bankoktól jogosulatlanul – vajon megúsznák-e annyival, hogy vissza kell fizetniük az összeget? Vajon ezek az informatikai hibák miért mindig a bankok javára történnek?

Kapcsolódó cikkek