Az ellenzék ígéri, visszaszerzi a Fidesz-KDNP által az alapítványokhoz kitalicskázott közvagyont

Megosztás

Saját szemünkkel láthattuk, ahogy a kétharmados többséggel hogy nyúlják le a közvagyont, alapítványoknak álcázva – például az egyetemektől. Az ellenzék azt ígéri, kormányváltás után ezt vissza fogják szerezni.

Az Országgyűlésben huszonhat javaslatról szavaztak kedden, és ahogy beszámoltunk róla, tetemes vagyon került a létrejövő új alapítványokhoz. Az ellenzéki pártok közös sajtótájékoztatón kritizálták a kétharmados döntéseket, és ígéretet is tettek 2022-re.

Burány Sándor azzal kezdett, hogy a Fidesz a vesztét érzi, ezért mentik, ami menthető. A Párbeszéd politikusa szerint ez a húzás több mint aljas, és a törvényjavaslatok lényege:

az állami ellenőrzés alól alapítványokba kimenteni a közvagyont, ezen keresztül ellopni azt a pénzt, amit el lehet, és irányítást gyakorolni olyan intézmények felett, amelyeknek eddig állami kontrollja volt.

Burány arra figyelmeztetett, hogy nincs messze a választás, és 2022 után „az ellenzék ezt a lopott vagyont visszaveszi és visszaadja a magyar nemzetnek”.

A jobbikos Szilágyi György szerint a mostani döntések egyáltalán nem szolgálják a nemzet érdekét, egy olyan „újfajta rablóprivatizációt hajtanak végre, amelyben a nemzeti vagyont elkótyavetyélik”.

Arra kérik az alapítványok kuratóriumainak tagjait, hogy felelősen gazdálkodjanak a vagyonnal, mert 2022-ben, ha az ellenzék megnyeri a választást, nagy figyelmet fog fordítani arra, hogy akik megkárosították a nemzetet, megfelelő büntetést kapjanak.

Az MSZP-s Szakács László úgy látja, hogy a járvány idején, a paraván mögött az Orbán-kormány

kilapátolja a pénzt, mintegy ezermilliárd forintot tesznek át olyan alapítványokba a közösből, amelyeknek a kuratóriumait fideszes pártkatonákkal töltik fel, és ezeket nem lehet leváltani, visszahívni.

Azt is hozzátette, attól lehet tartani, hogy a parlament ellenőrző szerepe lenullázódik a kezelt vagyon tekintetében.

Viszik az egyetemeket, viszik a részvényeket, viszik az üdülőket, a Balaton-partot, a kastélyt, a birtokot a lóval és a lószerszámmal, visznek mindent, ami mozdítható és mozdíthatatlan

– sorolta a DK részéről Arató Gergely, aki szerint az egyetemek privatizálásának fő célja, hogy „a Fidesz által kinevezett kurátorok rátehessék a kezüket a felsőoktatás fejlesztésére érkező uniós százmilliárdokra.”

Az LMP-s Keresztes László Lóránt hangsúlyozta, hogy amit csináltak, az nem modellváltás, hanem az egyetemek és a vagyon, az ingatlanok kiszervezése, politikai irányítás alá helyezése, és nem az intézmények, hanem az alapítványok autonómiáját betonozták be a kétharmados döntéssel.

Keresztes azt is hazugságnak nevezte, hogy az egyetemek maguk döntöttek az alapítványi forma mellett, mert a fejlesztési forrásokhoz való hozzáféréssel zsarolták őket.

Keresztes leszögezte, ha kormányt váltanak, az egyik legfontosabb feladatuk „ennek a gyalázatnak a visszacsinálása és az egyetemi autonómia helyreállítása” lesz.

A parlamenten kívüli Momentum képviseletében Hajnal Miklós elmondta, hogy Orbán Viktor vereségre készül, és rossz vesztes, mert ezt a magyarokkal fizettetné ki.

Orbán Viktor alternatív államot akar építeni, azt akarja, hogy ők kontrollálják a felsőoktatást, náluk maradjanak a birtokok, kastélyok, részvények.

Hajnal szerint jogállami eszközökkel kell megmenteni ezt a közvagyont. (Index.hu)

Related posts