Már minden településen műfenyőt látni mindenhol az üzletekben, de néhány napon beül az igaziak is terítékre kerülnek majd. A műfenyőháromszor, ha nem négyszer annyiba került, mint a hasonó méretű igazi, mégis kapkodják őket. Közben a karácsonyfának való fenyőket már elkezdték kivágni a Zala megyei ültetvényeken. Erre sokan felháborodtak a környezetkárosításra hivatkozva.
De melyik a szerencsésebb az anyabolygónknak? Az Ökopolisz sorra vette a főbb szempontokat, az ő cikküket szemlézzük mi is.
A műfenyők többségét Kínában állítják elő, kisebb hányadát Németországban vagy Olaszországban, külföldön teremtve ezzel munkahelyet, ott fizetve a munkaerőt. Az igazi fenyők Magyarországon ültetvényeken nőnek, tehát nem az erdőt vágják ki a karácsony miatt. Ezek leginkább Vas, Zala és Somogy megyében találhatók, ott adva munkát a helyieknek. Tehát munkahelyteremtés szempontjából mindenképpen a valódi fenyőfa a jó választás a tudatos vásárlóknak.
A műfenyők előállítása nem egyszer olyan vegyszerek felhasználásával történik, amelyek szennyezik a vizet, károsak a gyár dolgozóinak egészségére, és a földbe jutva erősen mérgezik a talajt.
Több műfa festéke tartalmazhat ólmot például, amely a termék használata során a levegőbe is bekerülhet és keveredhet a lakás porával. Ezzel szemben az igazi fenyőknek néhány rovaron kívül nem igazán van a természetben ismert kártevője, így vegyszereket csak indokolt esetben használnak a termesztésükhöz.
A műfenyők több ezer vagy tízezer kilométert utaznak repülőgépen, hajón, kamionokon, jobb esetben vonaton. Egy ilyen utaztatás repülőgépen körülbelül 1.000-1.400 kilogram CO2-t juttat a légkörbe. És akkor még csak a repülőtérre érkeztek meg a műfák. Amíg onnan eljutnak a központi raktárba, majd a boltokba, addig egy-egy fa átlagosan hosszabb utat tesz meg, tehát a szállítása több környezetkárosító anyag kibocsátásával jár, mint a Zalában kamionra pakolt és az ország több pontjára szállított fáké.
Élettartamát tekintve viszont egyértelműen a műfenyő győz, hiszen ha minőségi termékről beszélünk, akkor akár több mint egy évtizedig is használható, míg a vágott fa adott esetben már szenteste is potyogtathatja a tűleveleit.
Egy termék életciklusa azonban nem ér véget a kukába dobással. Az újrahasznosítás szempontjából ismét az igazi fenyő győzedelmeskedik, hiszen komposztálással vagy égetéssel hasznosíthatók, de akár használati- és dísztárgyak, bútorok is készíthetők belőlük.
Míg a többnyire PVC-ből és fémből gyártott műfenyők esetében még a szelektív kukába dobást sem javasolják.
Egy kanadai tanulmány szerint egy műfenyőt a vásárlók átlagosan 6-7 évig használnak, aminek a gyártása és a szállítása során a légkörbe és a földbe kerülő szennyező anyagok mennyisége háromszor magasabb, mintha ugyanennyi éven keresztül vágott fenyőt vásárolnánk. A tanulmány szerint a műfenyő akkor válik igazán környezetbaráttá, ha azt legalább 15, de inkább 20 évig használjuk.
Összegezve 4 szempont is az igazi fenyő felé billenti a mérleget. De van még pár alternatíva is ezeken kívül, amit érdemes lehet fontolóra venni:
Az említetteken kívül a dézsás, vagy közismertebb nevén gyökeres fenyő is jó választás lehet. Bár az így értékesített, feldíszített, majd kiültetett fák körülbelül negyede marad csak életben, az azokat vásárlók gondoskodni szeretnének a környezetükről. A szándék pedig elismerésre méltó. A földlabdás fák szállításával járó CO2-kibocsátást pedig – ha a fenyő életben marad – évek, évtizedek alatt kompenzálja maga a fa.
Aki azonban igazán környezetbarát karácsonyt szeretne, annak ajánljuk, hogy az otthonában megtalálható tárgyakból készítsen ál-fenyőfát. Ne vásároljon új díszeket, különösen ne olyanokat, amelyeket távoli országokban készítenek. A lakásban, udvaron, vagy a lakókörnyezetünkben megtalálható tárgyak, termések felhasználásával ezernyi karácsonyi dekoráció készíthető. Ötletek széles tárháza várja az erre nyitottakat az interneten: egymásra rakott könyvekből, néhány letört gallyból, egyetlen izzósorból, a polcokra rendszerezett szobanövényekből kirajzolódva, festve, újságpapírból hajtogatva, csak díszekből, felszedett parkettából, őszi termésekből, de még akár vécépapír-gurigából is készíthetünk gyönyörű karácsonyfát. Olyat, amely az ünnepek után visszakerülhet eredeti helyére vagy – ha úgy döntünk – a szelektív kukában végezve sorsát, később újjászülethet.
