Semmitmondó, szokványos rubrikának tűnik a kórházakban használt, amúgy bárki által megrendelhető Szülészeti kórlap nevű nyomtatványon bal oldalt alul a „kezelőorvosa (szülésznője)” feliratú téglalap. Már csak azért is, mert a magyar jogszabályok és a gyakorlat szerint is választható kezelőorvos akkor, amikor valaki szül.
Ez az ártatlan rubrika azonban a magyar egészségügyet egy hálapénzzel, megkülönböztetésekkel terhelt rendszer felé vitte el
– ez derült ki a Telex orvosokkal folytatott beszélgetéséből.
A magyar kórházakban, főleg a szülészeteken régóta elterjedt gyakorlat, hogy a páciensek jelentős részének „fogadott orvosa” van. Ők az orvost általában a magánpraxisában keresik fel, fizetnek neki, így szülés vagy operáció esetén az állami kórházban is a fizetett orvosuk pácienseiként fekszenek az osztályon.
A fogadott orvos intézménye önmagában nem törvényellenes, hiszen Magyarországon szabad orvosválasztás van. Az orvosválasztás azonban nem mehet más beteg ellátásának kárára. Csakhogy a fenti gyakorlat miatt a kórházakban két betegcsoport alakul ki: a területi ellátási kötelezettség alapján érkező „normál” betegek és az orvosok, professzorok „saját betegei”. Jellemzően az utóbbi betegkör vagy legálisan fizet számlára az orvosnak a magánpraxisban, vagy hálapénzt ad a rendkívüli kórházi ellátásért.
Korábban előfordult, hogy a hálapénzes betegekhez a kórlapra nem az orvos neve, hanem egy S betű került, ami „a saját beteget” jelentette, mintha a többi beteg nem volna a kórház saját betege. Egy másik forrásunk arról számolt be, hogy egy másik kórházban a „nem fizetős beteg” kórlapjának aljára
egy nullát írnak, és a kórházi köznyelv ott ezeket a betegeket „krumplisnak” nevezi.
A névtelen forrás szerint:
„Hasonló megkülönböztető jelzésekről érdekes módon csak a szülészeteken hallani.”
A klinikán előfordul, hogy elsőként a fizető betegekkel rendelkező professzorok, orvosok végzik el a műtéteket, ezután következnek csak a többiek. Előfordult, hogy az egyik nap elején könnyű rutinműtéteket hajtottak végre, és csak ezután következtek a „C-s” betegek, akiken bonyolult és kimerítő onkológiai operációt is végre kellett hajtani, mondta forrásunk.
Vagyis könnyen előfordul, hogy a műtéti sorrendet a szakmai szempontok helyett az operáló orvosok lobbiereje dönti el.
A C-sek műtétjeit sokszor azok az orvosok végzik el, akik éppen ráérnek vagy ők az ügyeletesek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a beteg emiatt veszélyben van, de a normális szakmai protokollok alapján nem így kellene szervezni az ellátást.
A sokat vitatott, jelenleg alapos átdolgozásra váró egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény egyik célja éppen a hálapénz kiirtása, illetve az állami és a magánellátás szétválasztása lenne. A törvény azonban megtartja az önkéntes segítő intézményét, amely szakértők szerint a hálapénz egyik melegágya marad. Egyre több jel utal arra is, hogy a törvényhez most készülő végrehajtási rendelet épp a szülész-nőgyógyászok esetén akar kivételt tenni, és nekik megengedné az állami mellett a magánellátást is.
