Felülvizsgálják a vörösiszap-katasztrófa jogerős ítélet

Megosztás

Nyilvános ülést tartott a Kúria kedden a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet felülvizsgálata ügyében. Meghallgatták a vád és a védelem képviselőit, a vádlottak az utolsó szó jogán beszélhettek. Határozatot várhatóan november 27-én hirdetnek.

A keddi tárgyaláson távmeghallgatással kapcsolódtak be a nyilvános ülésbe a kecskeméti, illetve a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézetben jogerős büntetésüket töltő elítéltek.

Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ökológiai katasztrófája tíz éve, 2010. október 4-én történt. 

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel.

 A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án meghozott elsőfokú ítéletében bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte, az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, két vádlottat – a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét – letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy vádlott pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott. A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosbította az elsőfokú ítéletet és három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott.

A táblabíróság jogerős ítéletével az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy év börtönbüntetésre súlyosította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.

A másodrendű vádlott, D. József Bálint, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, az ötödrendű vádlott, D. József a cég egykori hidrátgyártás üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését pedig két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosította, szintén közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.

A felülvizsgálati eljárásban az egykori vezetők védői az ítélet törvényességét támadják, továbbá a megismételt elsőfokú eljárás módját. Beadványukban a három elítélt felmentését vagy hatályon kívül helyezést, új eljárás lefolytatását kérik.

Bánáti János, a cég egykori vezetőjének védője a keddi tárgyaláson a marasztaló ítéletekkel összefüggésben elfogultságról beszélt. Szerinte az első nem jogerős felmentő döntés “politikai vihart gerjesztett”, amikor a másodfokon eljáró táblabíróság döntött az eljárás megismétléséről, a közhangulatot már felkorbácsolták. Véleménye szerint a megismételt eljárás “furcsa körülmények közt zajlott”, abban már nem hallgattak meg tanúkat és szakértőket, nem volt bizonyítás, csak felolvasták az ügy iratait és ennek alapján hoztak a korábbival teljesen ellentétes döntést.

A Mal Zrt. volt műszaki igazgatójának védője, Pál Helga azt hangsúlyozta, hogy előre nem látható, kivédhetetlen volt a katasztrófa, amelyben ügyfele büntetőjogi felelőssége, vétkessége nem állapítható meg. Bírálta, hogy a büntetőeljárásban csak a cég működtetőinek és alkalmazottainak felelősségét vizsgálták, az iszaptároló kazetta tervezőjéét, kivitelezőjéét vagy akár csak az azt ellenőrző hatóságokét nem. Hozzátette: szakértők utóbb megállapították, hogy a tragédia mindenképpen bekövetkezett volna az altalaj törése miatt, erről azonban védence akkor nem tudott.

Gyalog Balázs, az egykori hidrátgyártás üzemvezetőjének ügyvédje ugyancsak azt kifogásolta, hogy a Győri Törvényszék nem folytatott bizonyítást, annak ellenére sem, hogy a megismételt eljárást előíró táblabíróság külön felhívta a figyelmet erre. A védő arról is beszélt, hogy ügyfelének a gyár működésének biztosítása volt a feladata, büntetőjogi felelőssége ezért sem merül fel a történtekben.

A védők kérték a megismételt eljárásban első fokon eljáró Győri Törvényszék tanácsvezető bírájának kizárását az ügyben elfogultságra, valamint a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla két bírájának a kizárását is a pártatlan eljárás hiányára hivatkozva.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a kizárási indítványokra úgy reagált: az elfogultságra semmilyen konkrétumot nem jelöltek meg a védők. Az ügyész rámutatott: a közveszély nem maga a gátszakadás, hanem a vörösiszapzagynak a kiömlése és annak pusztító hatása, a vádlottak mulasztásai pedig befolyásolták a történtek lefolyását, mértékét. Az ügyész ezért a jogerős ítélet fenntartását indítványozta.

Utolsó szó jogán a három elítélt ugyancsak felmentést kért.

via 168ora.hu

Related posts