A közlekedési miniszter nemrég arról tájékoztatta követőit a Facebookon, hogy a friss mérési adatok ismét megmutatják, mennyire Budapest-központú Magyarország közlekedési rendszere. Nemcsak a vasúti személy- és áruszállítás szerveződik nagyrészt a főváros köré, hanem a közúti forgalom is: minél közelebb kerülünk Budapesthez és az agglomerációhoz, annál látványosabban nő a járművek száma. Olyan borsodi példákat is felsorolt a szakember, amelyekre elsőre nem gondoltunk volna.
A lista élén nem meglepő módon az M0-s körgyűrű áll, amelyen az átlagos napi forgalom meghaladja a 95 ezer járművet. Az M1-es autópályán naponta mintegy 68 ezer, az M5-ösön 49 ezer, az M7-esen 38 ezer autó halad át. Az M3-as átlagos napi forgalma 34 ezer jármű körül alakul, míg a Budapest és Vác közötti M2-es autóút is 33 ezres értékkel szerepel az ország legforgalmasabb útvonalai között.
Egészen más képet mutat azonban az ország északkeleti része.
Vitézy Dávid külön is megemlítette a Mezőkövesdet elkerülő főúti szakaszt, ahol mindössze mintegy 4700 jármű az átlagos napi forgalom. Ez nagyjából a huszada annak, amit az M0 legforgalmasabb részein mérnek.
Még feltűnőbb a másik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adat. Az M30-as autópálya és Emőd közötti főúti szakaszon alig több mint 1400 jármű halad át naponta, amivel ez az ország egyik legkevésbé forgalmas, a bejegyzésben szereplő útszakasza. Összehasonlításképpen: az M0-n nagyjából annyi jármű halad át húsz perc alatt, mint ezen a borsodi úton egy teljes nap során.
A példák jól érzékeltetik, milyen óriási területi különbségek alakultak ki Magyarország közlekedésében. A főváros és környéke egyszerre vonzza a célforgalmat, illetve az országon áthaladó közlekedés jelentős részét is, miközben a Budapesttől távolabb fekvő térségekben több út kihasználtsága rendkívül alacsony.
Ennek történelmi és gazdasági okai egyaránt vannak. Magyarország úthálózata hagyományosan sugaras szerkezetű, vagyis a fő közlekedési tengelyek döntő része Budapest felé fut. Ehhez társul a főváros rendkívüli gazdasági súlya: a munkahelyek, szolgáltatások és gazdasági teljesítmény jelentős része is Budapesten és környékén koncentrálódik.
A bejegyzés szerint a közutak zsúfoltságának csökkentésében a vasútnak is komoly szerepe lehet. A korszerű, gyors és kiszámítható elővárosi, valamint távolsági vasút ugyanis autós utazások tízezreit válthatná ki. A logika egyszerű: ahol a vasút valódi alternatívát kínál, ott kevesebben kényszerülnek autóba ülni, így az autópályák terhelése is mérséklődhet.
A közúti fejlesztések ugyanakkor nem állnak le. A közlés szerint idén országosan mintegy 570 kilométernyi mellékút teljes körű felújítása indult el, a munkák közel fele pedig már be is fejeződött.
Borsod szempontjából a számok különösen érdekesek: miközben az M3 és az M30 a térség legfontosabb közlekedési ütőerei közé tartozik, néhány kapcsolódó útszakasz forgalma meglepően alacsony. A 95 ezres budapesti és az 1400-as borsodi napi forgalom közötti különbség pedig talán minden más adatnál látványosabban mutatja, milyen egyenlőtlenül oszlik el Magyarország közúti forgalma.
Fotó: Vitézy Dávid Facebook
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
