Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közölte az MTI-vel, hogy megszünteti az egészségügyi dolgozók éveken át fennálló nyilatkozási tilalmát és megnyitja a kórházakat a sajtó előtt. Lapunk megkereste a megyei kórházat, hogy kiderítse, ez a gyakorlatban mit jelent. A válaszból azonban egyelőre inkább óvatosság, mintsem nyitás olvasható ki. A hír azért is fontos a Borsod24 számára, mert lapunkat az elmúlt években két alkalommal is bíróság elé állította az intézmény a vele kapcsolatos tudósítások miatt, ugyanakkor az eljárások minden esetben lapunk igazát támasztották alá.
Az Egészségügyi Minisztérium Semmelweis-nap alkalmából jelentette be a változást. Hegedűs Zsolt azzal indokolta a lépést, hogy a magyar egészségügyben őszinte, a szakmai erényekre büszke és a hibákkal szembenézni képes kommunikáció csak úgy alakulhat ki, ha az elhallgattatás gyakorlatát felváltja a nyitottság. Ennek nyomán utasította az Országos Kórházi Főigazgatóság frissen kinevezett vezetőjét, Tótth Árpádot, hogy gondoskodjon az irányítása alá tartozó intézmények átláthatóságáról.
Mindezek alapján a kórházaknak folyamatosan kell fogadniuk és mielőbb megválaszolniuk a sajtómegkereséseket, a válaszokban kerülve a politikai állásfoglalást, szakmai kérdésekben viszont véleményt is megfogalmazhatnak.
A sajtó a betegek személyiségi jogainak és méltóságának tiszteletben tartása mellett a jövőben az intézményekbe is beléphet, hogy felvételeket készíthessen a nyilvánosság tájékoztatása érdekében, a nyilvánosságot korlátozó belső szabályzatok felülvizsgálatára pedig két hetet kaptak az intézmények. A tárca emellett ajánlást is kidolgozott arról, hogy az egészségügyi dolgozók milyen keretek között szólalhatnak meg nyilvánosan szakmai kérdésekben.
Mivel a bejelentés közvetlenül érinti a megyei intézményt is, lapunk levélben kérdezte meg a kórházat arról, hogyan változnak a jövőben az újságírókra vonatkozó szabályok. Válaszuk a következő volt:
„Köszönjük megkeresését, amelyben az egészségügyi miniszter által bejelentett kórházi nyilvánosság változásáról, a nyilatkozási tilalmak és fotózási tiltások feloldásáról érdeklődik. Szeretném tájékoztatni, hogy intézményünkben jelenleg folyamatban van a sajtómegkeresések fogadása, feldolgozása és a válaszadás rendjének kidolgozása. A belső egyeztetések elkezdődtek, mely folyamat lezárását követően jogszerű és szakmailag megalapozott közleményt küldünk ki a médiumoknak.”
Érdemes felidézni, hogy a portálunk az elmúlt években két alkalommal is bíróság elé került a megyei kórházzal kapcsolatos cikkei miatt. Az egyik ügyben egy kollégánkat rágalmazás vétsége miatt jelentette fel a kórház egy 2023-as, a sürgősségi osztályon történtekről szóló cikkünk kapcsán.
Ebben az ügyben megállapították, hogy a büntetőjog úgynevezett ultima ratio jellegű eszköz, vagyis csak akkor alkalmazható, ha más jogvédelmi eszközök – például egy személyiségi jogi per – nem nyújtanak megfelelő védelmet. A végzés egyúttal arra is utalt, hogy a büntetőeljárás megszüntetése nem zárja ki egy esetleges polgári jogi per indítását.
A bíróság kimondta, hogy a cikkben és az ahhoz kapcsolódó közlésekben szereplő megfogalmazások nem minősülnek tényállításnak, mert azok felfokozott érzelmekből fakadó túlzások, retorikai fordulatok, élményalapú beszámolók és értékítéletek voltak, nem pedig valós tények állítása, ezért a rágalmazás törvényi tényállása nem valósult meg.
Becsületsértés vétségét is vizsgálták és megállapították, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint nem a feljelentő szubjektív sérelme számít, hanem hogy a kifogásolt közlés objektíve alkalmas-e a becsület csorbítására. Azonban cikkben megjelent tartalom pedig nem volt öncélú és mentes volt a felesleges gyalázkodástól. A végzés arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában az a tény, hogy egy újságíró változtatás nélkül, mástól idézett tartalmat jelentet meg, nem mentesíti automatikusan a felelősség alól, vagyis a puszta idézés ténye nem lett volna elegendő védekezés.
Kollégánk esetében azonban maga a közölt tartalom sem minősült jogsértőnek, ezért a felelősség kérdése végül fel sem merült. A bíróság végül azt is rögzítette, hogy a 2023-ban módosított Btk. dekriminalizálta a rágalmazás és a becsületsértés sajtón keresztüli elkövetését, amennyiben az nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására, és közügyek megvitatása körében történik. Az ügy pedig, mint fogalmaztak, közügyet érintett, a tartalom pedig sajtóban jelent meg.
Egy másik, szintén az intézménnyel kapcsolatos ügyben a Borsod24 kiadója ellen tettek feljelentést egy, a daganatos betegek gyógyításáról szóló cikkünk kapcsán. Bár a bíróság elsőfokon ebben az ügyben is arra jutott, hogy az újságírói közlések csupán kritikai megállapítások voltak, azonban másodfokon ezt a jogi indoklást megváltoztatták.
A törvényszék szerint a cikkben leírtak konkrét magatartásokra és múltbéli történésekre vonatkoztak, így jogilag igenis tényállításoknak minősülnek. A bíróság azonban az eljárást bűncselekmény hiányában így is megszüntette, mert megállapította, hogy ezek a tényállítások egyáltalán nem hordoznak becsületcsorbító jelleget, nem alkalmasak a kórház társadalmi megbecsülésének csökkentésére, a szövegkörnyezetük pedig mentes minden becsmérlő vagy gyalázkodó jelzőtől.
Mindkét ügyben pert nyertünk és a bíróság bűncselekmény hiányában mindkét esetben megszüntette az eljárást.
A most bejelentett nyilvánossági változás fényében ezek a döntések is aktuálisak, mert miközben a miniszter a nyitottságot és az átláthatóságot hirdeti, a megyei kórház a gyakorlatban egyelőre csak a válaszadás kereteinek kidolgozásánál tart. Arról pedig, hogy ez mennyiben hoz majd tényleges könnyebbséget az újságírói munkában, egyelőre csak találgatni lehet.
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
