A KAVOSZ és a Portfolio közös miskolci rendezvényén a helyi gazdasági szereplők legfontosabb üzenetei egybecsengtek: a cégeknek kiszámítható jogszabályi környezetre és megfizethető finanszírozásra van szükségük ahhoz, hogy talpon maradjanak és fejlődni tudjanak.
A szakmai fórumon Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke elmondta, hogy a kamara önkéntes tagsága 2025-ben közel százhatvan fővel bővült – annak ellenére, hogy a gazdasági környezet korántsem nevezhető könnyűnek. Az elnök kiemelte: a borsodi vállalkozások gerincét adó Széchenyi Kártya Programnak meg kell maradnia, mivel ez az egyik legfontosabb forrás a helyi cégek számára.
A rendezvényen szóba kerültek az energiaköltségek is. Ádám Imre, a VOSZ megyei elnöke saját példáján keresztül mutatta be, mekkora megtakarítást hozhat a csoportos energiabeszerzés: a gázszámlája feleakkora lesz, mint lett volna az első ajánlat alapján, az áramé pedig nagyjából harminc százalékkal csökken. Az érdekképviselet ennél is tovább megy: energiaszövetkezetek alapításán gondolkodik, amelyek nap- és szélerőművekből akár tíz éven át fix áron szállítanának energiát a tagoknak.
Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke rámutatott: a magyar gazdaság elért egy olyan ponthoz, ahonnan a régi módszerekkel – több munkás, több nyersanyag, több beruházás – már nem lehet tovább növekedni. A jövő útja az okosabb termelés, a technológiai fejlesztés és a tudatosabb vállalatvezetés. Hasonlóan fogalmazott Madár István, a Portfolio vezető elemzője is, aki szerint a magyar gazdaság nincs ugyan válságban, de már több mint három és fél éve nem növekszik. A demográfiai helyzet sem könnyíti meg a dolgukat a cégeknek: évente tíz-húszezer fővel kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan elhagyják azt.
A drága hitel szintén komoly teher. Magyarországon a kis- és középvállalkozások piaci kamata 8-9 százalék körül mozog, miközben a nyugat-európai cégek három-négy százalékért jutnak kölcsönhöz. A Széchenyi Kártya fix, három százalékos kamatozásával éppen ezt az egyenlőtlenséget igyekszik csökkenteni – és az adatok szerint ahol él ezzel egy vállalkozás, ott a beruházási aktivitás több mint a duplája azokénak, akik nem vesznek fel hitelt.
A rendezvényt záró kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők nyíltan megfogalmazták, mire lenne a legnagyobb szükségük. Dr. Hajdu László, az Expert Társaságok vezérigazgatója két dolgot emelt ki: az egyik a kiszámítható, átlátható szabályozás – mert egy kisebb cégnek nincs jogászcsapata, hogy reggel értelmezze az előző nap elfogadott törvénymódosításokat –, a másik a kedvezményes hitelrendszer fenntartása. A Calimbra Hotel és a Sebesvíz panzió képviselői is megerősítették: a Széchenyi Kártya nélkül a fejlesztéseik nem valósulhattak volna meg, a szabályozási kiszámíthatóság pedig a vendéglátásban is alapvető igény.
A Miskolci Egyetem rektora, Horváth Zita szintén felszólalt a rendezvényen, és arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú távon a képzett munkaerő az igazi tőke – az egyetem ezért bővíti folyamatosan a szakjait, és egyre szorosabb együttműködést épít ki a borsodi cégekkel.
