A Magyar Tudományos Akadémia kedden megválasztotta új elnökét: a Pannon Egyetem geológusprofesszorát, a Széchenyi-díjas Pósfai Mihályt, aki az 1825-ben alapított intézmény 22. elnöke lett.
A tisztújítás a szervezet 200. közgyűlését követően zajlott, amelyen Magyar Péter leendő miniszterelnök is felszólalt, és nagyszabású ígéreteket tett a tudományos szféra megreformálására.
A négy jelölt közül Borhy László régész az első fordulóban kiesett, Pósfai pedig a szavazatok többségével győzött Miklósi Ádám etológus és Perczel András kémikus előtt.
Az új elnök mandátuma három évre szól.
A főtitkári posztot Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, a főtitkárhelyettesi tisztséget Kovács Ilona pszichológus tölti be. A három alelnöki pozíciót Hunyady László endokrinológus, Borsos Balázs etnográfus és Kiss Rita építőmérnök kapta.
Pósfai Mihály az arizonai és cambridge-i kutatói kitérőkkel tarkított pályáján elsősorban a környezeti ásványtannal, a biogén mágneses nanokristályok vizsgálatával és az atmoszférikus aeroszolrészecskék kutatásával foglalkozik.
Az újonnan megválasztott elnök a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón részletesebben is kifejtette, hogyan képzeli el a 2019-ben elcsatolt kutatóintézetek jövőjét. Pósfai Mihály szerint az MTA-nak, a kutatóintézetek dolgozóinak, az intézetigazgatóknak és a kormány képviselőinek kerekasztalhoz kellene ülniük, hogy együtt döntsenek a leginkább megfelelő szervezeti megoldásról. Az új főtitkár, Kecskeméti Gábor – aki maga is a HUN-REN keretein belül dolgozott – személyes tapasztalatait is megosztotta: az elmúlt hat évben öt különböző intézet munkatársa volt, és a felesleges átszervezések rengeteg energiát vontak el a tényleges kutatómunkától. Elmondása szerint 2019 előtt tíz-tizenkét ember is elegendő volt az adminisztratív feladatokra, míg az utóbbi években egész osztályok és főosztályok szaporodtak el a hálózaton belül.
Pósfai Mihály végül egyértelműen fogalmazott: akkora a bizalomvesztés a HUN-REN kutatóhálózatban, hogy jelenlegi formájában szerinte nem lehet tovább működtetni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a változásokhoz törvénymódosítás is szükséges, és a folyamat nem lesz gyors – tartós, konszenzusos megoldást kell kidolgozni minden érintett bevonásával. Abban Kecskeméti Gáborral is egyetértett, hogy a hálózat körüli diszfunkciók mögött valószínűleg nem tudatos rombolási szándék, hanem elsősorban szakmai hozzá nem értés és bizalmatlanság állt.
A leköszönő Freund Tamás elnök nyitóbeszédében úgy értékelte: a kormányváltás utáni helyzet kedvezőnek ígérkezik, amelyet szerinte az is jelez, hogy Magyar Péter és a leendő tudományos és technológiai miniszter, Tanács Zoltán elfogadták a meghívást a közgyűlésre.
Magyar Péter beszédében elismerte, hogy a tudomány és a politika közeledése bizalmatlanságot kelt – de hozzátette, az elmúlt tizenhat év adott rá okot. Élesen bírálta a Fidesz-kormányzatot, amely szerinte ellenségként kezelte a tudományos közösséget: az autonómiát korlátozta, a kritikai gondolkodást visszaszorította, a kutatóhálózatot 2019-ben a tudósok megkérdezése nélkül szervezte át. A humán és társadalomtudományi intézeteket tavaly az ELTE alá rendelték, szinte kizárva őket az egyéb kutatóknak megítélt béremelésekből. Magyar szerint az állam évente két-háromszor annyit fordított propagandára, mint kutatásra, a HUN-REN-hálózat vezetői pedig tízszer-hússzor annyit keresnek, mint a legtöbb fiatal kutató.
Ígéretei között szerepelt, hogy a tudományos döntéseket a jövőben maguk a kutatók hozzák meg, a politikai befolyást kizárják, a kutatói béreket rendezik, és a K+F-ráfordításokat hosszú távon az uniós átlagnak megfelelő GDP-arány három százalékára emelik. Magyar egyértelműen támogatásáról biztosította az MTA-t abban, hogy visszafogadja a korábban elcsatolt kutatóintézeteket – ez a szándék mind az akadémia, mind a kutatóintézetek és a tudományos szakszervezetek részéről már korábban megfogalmazódott.
Adója 1%-a most a független helyi újságírás fennmaradását jelentheti. Támogassa kiadónkat, az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesületet, melynek adószáma 19315333-2-05.
