Honnan jön az erő, hogy valaki ötven év civil lét után, a kényelmes távolságtartást feladva fejest ugorjon a politika sűrűjébe? A Tisza Párt helyi képviselőjelöltje számára egy televíziós interjú és a gyerekei jövője miatti aggodalom hozta meg a döntő fordulatot. A politikus szerint Miskolc és térsége az elmúlt évtizedekben számtalan lehetőséget szalasztott el, a leépülő egészségügy és az elvándorlás pedig mára fojtogató valósággá vált. Interjúnkban a jelölt őszintén beszél a pultoknál végzett munkáról, a gyűlöletmentes közbeszéd fontosságáról és arról a programról, amelyet a választókkal közösen, házról házra járva ír.
Ha egy mondatban kellene bemutatnia magát a választóknak, mi lenne az?
Egy civil vagyok, aki hisz abban, hogy lehet tisztességgel politizálni.
Mi volt az a pillanat, amikor eldöntötte, hogy elindul képviselőjelöltként?
A döntő pillanat számomra Magyar Péter első Partizán-interjúja volt. Ott éreztem először hosszú idő után, hogy talán még sincs vége ennek az országnak. Ötven évig éltem a magam életét: dolgoztam, gyereket neveltem, tudatosan távol tartottam magam a politikától. Őszintén nem gondoltam, hogy valaha képviselőjelölt leszek.
Aztán lassan minden elkezdett szétesni körülöttünk. Még nem is tudtuk azokat a botrányokat, amik ma már sorra derülnek ki – a pedofilügyet, az MNB-ből eltűnt százmilliárdokat, az oligarchák meseszerű gazdagodását, a kormány bűnszervezetként való működését, a korrupciót. Egy ponton rájöttem: a gyerekeim nem nőhetnek fel egy ilyen országban, az unokáimnak jobb, szabadabb jövő jár. Valakinek lépnie kell – és rájöttem, hogy ezt nem mindig másra kell érteni. A rendszer nagy munkát végzett rajtam, csak éppen nem úgy, ahogy szerette volna.
Mi lehet az előválasztási sikerének a titka?
Ha van titok, akkor az a munka. Több mint másfél évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni a Tiszával. Akkor még idegenek voltunk egymásnak, mára közösség lettünk. Ott voltam a Tisza-szigetek megalakulásánál, és ott voltam a tagokkal kánikulában, hóban, fagyban, pultnál, rendezvényen, szervezésben, pakolásban – mindenben.
A tartalom elkészítését a Local Innovative Media in Europe Network (LIMENet) program támogatta.
Ez a cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült a LIMENet program keretében. A tartalomért kizárólag az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesület vállal felelősséget, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Local Innovation in Europe Network (LIMENet) álláspontját.
