A magyar egészségügyi ellátórendszer problémái gyakran szolgáltatnak beszédtémát a buszon, villamoson vagy a közértben. A helyzet mostanra mondhatni kritikussá vált, és ezt a legtöbben magunk is érezhetjük. Olvasóink beszámolói a miskolci sürgősségi osztályon tapasztalt állapotokról érzékletes képet tárnak elénk, melyet közelebbről nézve jó láthatjuk milyen nehéz helyzetbe kényszerültek az intézmény alkalmazottai, valamint az ellátásra szoruló betegek egyaránt.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla, úgy tűnik a Miskolcon működő sürgősségi betegellátó osztály komoly, rendszerszintű problémákkal küzd. Legutóbbi cikkünkben három valós emberi történetet osztottunk meg olvasóinkkal, akik az írásra reagálva még több hasonló esetről számoltak be. Az érintettek legtöbbször ezúttal is a megnyújtott várakozási időre, a képalkotó és egyéb eszközös vizsgálatok elérhetőségére hívják fel a figyelmet, de olyan ellátott is akad köztük, aki arról számol be, hogy a rendszer túlterheltsége miatt összecseréltek egy másik beteggel.
„Nekem csak nagyon rossz tapasztalatom volt az ellátással kapcsolatban. A férjemet stroke-kal vitte be a mentő, és kint ültették a váróban. Csak azt nem tudom hogy miért. Úgy kellett a koordinátorral beszélnem, hogy sürgősen infúziós ellátásra lenne szüksége. A férfi csak bámult rám, hogy sürgettem az ellátást. Úgy végül bevitte egy vizsgálóba. A CT kimutatta a stroke-ot. De hála istennek, hogy nem bénult le! Mert kitartottam, hogy már is vizsgálják meg. Ha nem erősködöm, akkor már csak egy bénult férjet tudtam volna haza vinni” – írja egy olvasónk.
Egy másik beszámolóban ez áll:
„Az öcsémet is csak úgy látták el, hogy ismerős ott dolgozó segített. Az egyik falumbelit bevitték, mert meg volt duzzadva a nyelőcsöve. Adtak antibiotikumot, majd közölték vele, hogy menjen haza, mert csak a mandulája gyulladt be. Másnap reggel a mentő jött érte, már majdnem megfulladt. Azt mondta a mentős, ha tíz perccel később érkeznek már késő lett volna.”
Az egyik olvasónk arról tájékoztatott minket, hogy a sürgősségin véletlenül összekeverték egy másik ellátottal.
„Amikor én kerültem be az osztályra háziorvosi sürgősségi beutalóval, hét órán keresztül a kutya sem szólt hozzám. Ez idő alatt csak a triázsba hívtak be, vakbélgyulladás gyanújával. A végére össze is kevertek valakivel, mert EKG-t szerettek volna csinálni, de azt nem tudom miért. Aztán megkérdezték, fáj még a mellkasa? Mondtam, hogy a mellkasom nem is fájt. És akkor kiderült: Georgina lennék? Nem tudom már lassan én se tudtam a saját nevem a fájdalmak közt. De mire elmondhattam volna hogy én más vagyok és még mindig rosszul érzem magam, addigra a doktor leíratta az asszisztenssel, hogy panaszmentes vagyok. Közölte, ha három nap múlva sem vagyok jobban, akkor menjek vissza. Másnap meglepődött a háziorvosom mikor vissza érkeztem hozzá a papírral. Nem kell mondanom, nagyon ideges lett. Elküldött hasi ultrahangra, ahol kiderült, hogy nagy baj van.”
Egy másik, igen rövid és lényegre törő beszámolóban ennyit olvashattunk.
„Kilenc órát vártunk arra, hogy orvos lássa a beteget. Idős emberek félpucéran, ott hagyva a gurulós ágyon, a kutya rájuk nem néz, jajveszékelnek szerencsétlenek. Megalázó, embertelen dolgok vannak sajnos. Ez a magyar egészségügy.”
Egy újabb rövid hozzászólás szerint:
„ami Miskolcon a sürgősségi van, az nem emberi sajnos. Borzasztó ami ott van, saját tapasztalat”.
Az intézmény egy alkalmazottjától szintén kaptunk visszajelzést.
„Lehet szidni a a rendszert, de 12 órában 3-4 orvos dönt a beteg felett, hogy merre tovább. Rájuk megy napi 120-150 beteg. Lehet hogy túlterhelt ez a rész, főleg mikor egyszerre érkezik 5-6 rossz állapotú beteg. Igen, a többi részében lévő dolgozók oldják meg a besorolást, vagy éppen egy mentőtiszt gyógyszert ad a fájdalomra, így ők elvégezték a feladatot. Menet közben a váróból kiemelnek betegeket, akik rosszul vannak. Lehet szidni a rendszert, Mivel ezen a pár orvoson (KB 3-4 rezidens orvos, egy szakorvos) múlik a beteg sorsa, lehet számolni miért kell ennyit várni. Az orvoson kívül a képalkotóban (CT, röntgen , UH ) beragadt betegekről ne is beszéljünk!”
„Megfelelő kapacitással, azaz humán erőforrással és több vizsgálóval lehet gyorsabb lenne minden. Főnökeink már jelezték a problémákat, de a megoldás várat magára. Ha minden jól menne, akkor akár a legtöbb beteg három órán belül végezhetne, de így nem lehetséges. Szállítás: kórházon belül szintén terhelt, ezért kell várni, bár nagyjából két órán belül célosztályon lenne a helye ( nem jön össze). Bocsánat, hogy 12 órában merünk enni, kávézni.”
„A férjemet infarktus gyanújával vitte be a mentő. Este kilenc órától hajnal négy óráig vártunk. Erre kijött az orvos, hogy közölje, sava van a férjemnek. Kérdezem én, ennyi idő kellett ahhoz hogy ezt elmondják? Erre kell egy rakás adót levonni? Ez a magyar egészségügy” – írja egy másik olvasónk.
Akadt, aki nagy felháborodással nyilatkozott a sürgősségi betegellátásról.
„Borzalmas ami van ott. Édesanyám ott ült 11 órán keresztül úgy, hogy trombózissal vitték be és légzési elégtelenséggel. Ráadásul a súlyos betegsége miatt kapott sugárkezelése után történt mindez. Én Április óta járom az orvosokat, és még semmit nem csináltak velem. Ide-oda küldenek és hónapokra adnak időpontot. Egy súlyos betegnek vajon ez így jó? Meghal mire orvos látná.”
„Sajnos tapasztaltam az esetet ugyanitt. A beteget mentő vitte be sürgősségire, egész napos kivizsgálások voltak, amivel nincs is gond. De az, hogy úgy adják haza, hogy a branült a karjából nem veszik ki, az azért nem a létszám vagy a leterheltség kifogása” – számolt be egy másik olvasónk.
A beszámolók alapján jól látható, hogy a miskolci sürgősségi betegellátó osztályon bőven akadnak megoldandó problémák. Bár az ellátottak elkeseredése és türelmetlensége minden szempontból teljesen érthető, azért sose feledjük el, hogy az egészségügyi rendszerben is emberek dolgoznak. Emberek, akik egy végsőkig kivéreztetett szférában igyekszenek helytállni nap mint nap, akiknek a kitartása, ereje és türelme ugyanúgy véges, mint bármelyikünké.
Fotók: MTI / Balázs Attila, ILLUSZTRÁCIÓ
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
