A modern technológia és a történettudomány különleges találkozása eredményeként ismét felépült a diósgyőri vár – legalábbis a digitális térben.
A Pazirik Informatikai Kft. munkatársai Buzás Gergely és Lovász Emese történész szakértők tudományos kutatásai alapján elkészítették a vár elméleti rekonstrukcióját, amely azt az állapotot mutatja be, ahogyan Nagy Lajos király építtette ki az épületet az 1360-as években.
A 2006 tavaszán alapított miskolci vállalkozás nem először ötvözi a történelmi hűséget a legmodernebb informatikai megoldásokkal. A cég tevékenysége többek között 3D történelmi rekonstrukciók, térinformatikai feldolgozások és interaktív multimédiás anyagok készítésére terjed ki, így ideális partner volt a diósgyőri vár múltjának digitális felelevenítésében. Tíz éve is készítettek egy népszerű kisfilmet, melyet a várban is meg lehetett nézni, amíg még az látogatható volt.
A rekonstrukció során a szakértők különös gondot fordítottak a történelmi pontosságra. A vár 14. századi állapotának megjelenítéséhez szigorúan történelmi forrásokra és régészeti eredményekre támaszkodtak. Ahol hiányoztak a közvetlen bizonyítékok, ott a legközelebbi ismert analógiákat, elsősorban olasz és provence-i várakat használtak mintaként.
A digitális modell egy szabályos négyszögű alaprajzú erődítményt mutat, amelynek épületszárnyai zárt belső udvart ölelnek körbe. Ez a kialakítás kényelmes szálláshelyet biztosított a vadászatok és utazások alkalmából gyakran itt megszálló királyi család és kísérete számára. A vár nem csupán időszakos királyi rezidenciaként funkcionált, hanem komoly diplomáciai eseményeknek is helyet adott: 1381-ben itt írták alá a torinói békét Velencével.
A rekonstrukció egyik figyelemreméltó részlete, hogy a tornyok tetőzetlenek maradtak. Ez nem a megvalósítás hiányossága, hanem tudatos döntés volt. A 14. században ugyanis még nem építettek magas tetőket a vártornyokra, mivel azok védelmi célokat szolgáltak. Az íjászok és számszeríjászok a pártázat résein keresztül lefelé lőttek a támadókra, nem pedig felfelé kellett védekezniük. A magas tetők csak később, a 15-16. században jelentek meg, amikor a kis jégkorszak egyre jelentősebb hóproblémákat okozott.
A történelmi források tanúsága szerint a 14. században a várat még nem vette körül az egységes külső várfal, amely csak később, a Mátyás-korban épült fel. Ugyanakkor már léteztek fallal övezett kertek a királynéi és anyakirálynéi lakosztályok közelében, valamint egy gazdasági udvar a bejárat mellett. A várat vizesárok övezte, amelyet a források vizét felduzzasztva hoztak létre.
Később, Zsigmond király idején a vár királynéi birtokká vált, amikor a uralkodó feleségének, Borbálának adományozta. A Pazirik által készített rekonstrukció azonban még a korábbi korszakot, a királyi vár fénykorát mutatja be, amikor Nagy Lajos Európa-szerte elterjedt típusú erődítményt hozott létre a magyar hegyvidéken.
A digitális rekonstrukció nemcsak tudományos értékkel bír, hanem a nagyközönség számára is életre kelti a múltat, lehetővé téve egy virtuális időutazást a magyar középkor egyik legjelentősebb emlékéhez. Akit a történelmi hitelesség is érdekel, az mindenképp merüljön el ebben az alábbi linken, mert a jövőre átadni tervezett várnak nem sok köze lesz ahhoz, ahogyan a múltban kinézett.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
