A Portfolio és a KAVOSZ közös országjárásának miskolci állomásán a szakértők egyértelműen fogalmaztak: bár Magyarországon nincs gazdasági válság, három éve nem nő a magyar gazdaság. A növekedési gyengeség, a magas kamatkörnyezet és a gyenge európai kereslet nehéz helyzetbe hozta a kis- és középvállalkozásokat. A különböző finanszírozási eszközök ugyan segíthetnek, de a cégeknek alapvetően stratégiai változásokra van szükségük a túléléshez.
Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a helyi vállalkozások számára a legnagyobb kihívást a piacok jelentik, mind belföldön, mind külföldön. A világgazdasági zavarok különösen érzékenyen érintik a vármegye exportjának mintegy 80%-át adó nagyvállalatokat, míg a belföldi kereslet visszaesése főleg a kisebb cégeket és szolgáltatókat sújtja. Ebben a környezetben a 25 éves Széchenyi Kártya Program továbbra is fontos támaszként szolgálhat.
Dr. Tóth Róbert, a KAVOSZ Zrt. megbízott vezérigazgató-helyettese elismerte, hogy a vállalkozói visszajelzések alapján a bizonytalanság csökkentése és további kamatmérséklés szükséges, mivel a jelenlegi környezetben a fix kamat biztosítása kritikus fontosságú a pénzügyi tervezésben. A program próbálja követni a változó igényeket: a hagyományos portfólió mellett mikrohitel és lízing is bekerült a kínálatba, valamint folyik a digitalizáció, de ez inkább szükségszerű alkalmazkodás, mint előrelépés.
A Demján Sándor Tőkeprogram összetett konstrukció, amelyben az állam jelképes, 1%-os tulajdonrészt szerez a cégben – magyarázta Szombati András, az MKIK Tőkealap kezelő Zrt. igazgatósági tagja. Az öt év futamidejű megoldás ugyan cash flow szempontból kedvezőbb lehet, de a végén egy összegben esedékes tőketartozás jelentős terhet róhat a vállalkozásokra.
A belépési küszöb nem alacsony: 300 millió forintos éves árbevétel szükséges, ami kizárja a kisebb cégeket. Bár a program szakmai támogatást is nyújt, a tulajdonrész átadása nem minden vállalkozó számára elfogadható. A forrás ugyan rugalmasan felhasználható – akár üzletrész-vásárlásokra is -, de ez egyben nagyobb kockázatot is jelent az amúgy is bizonytalan gazdasági környezetben.
Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde igazgatója a tőzsdét “svájci bicskaként” jellemezte, de ez inkább elméleti lehetőség marad a legtöbb kisvállalkozás számára. Bár a részvénykibocsátás valóban hosszú távú finanszírozást jelenthet, a tőzsdére lépés költségei és adminisztratív terhei sokak számára elérhetetlen. A növekvő, akvizíciót tervező középvállalatok számára lehet csak reális alternatíva, de ez a cégek töredékét érinti.
Nagy Péter Gábor szerint “öldöklő verseny” folyik a kkv-k körében, nemcsak Magyarországon, hanem régiós szinten is. Ebben a környezetben a tőzsdei jelenlét előnyei – mint a fokozott bizalom vagy könnyebb terjeszkedés – keveseknek jutnak el, a többség továbbra is a hagyományos finanszírozási formákra szorul.
Ádám Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei VOSZ elnöke a szervezet hárompillérű küldetését emelte ki: országos érdekképviselet, gyakorlati vállalkozói szolgáltatások és társadalmi felelősségvállalás. A 60 ezer tagsággal rendelkező szervezet jelen van a kormányzati egyeztetéseken, és nemrég több ügyben ért el vállalkozóbarát megoldást. A VoszPort digitális platform egyablakos felületen segíti az ügyintézést banki és NAV-kapcsolatokkal, időpontfoglalóval és CRM-modulokkal.
Madár István, a Portfolio csoport vezető elemzője világosan fogalmazott: bár Magyarországon nincs gazdasági válság, három éve nem nő a magyar gazdaság. Ez komoly probléma, hiszen másfél évvel ezelőtt még négyszázalékos növekedést vártak idénre, mára viszont egy százalék alá zuhantak az előrejelzések – a jegybank mindössze 0,6%-ot jelez.
A problémák sokrétűek: gyenge európai kereslet, szerkezeti gondok az autóiparban, tartósan magas kamatok, akadozó uniós források és szűk költségvetési mozgástér. Ezek együttesen olyan környezetet teremtenek, amelyben a kisvállalkozásoknak egyre nehezebb helytállni. Bár Madár István szerint több tényező is óvatos élénkülést jelezhet – például az európai fiskális ösztönzés -, ez még várat magára, és nem biztos, hogy elég erős lesz a hazai gazdaság felpörgetéséhez.
A rendezvény panelbeszélgetésén a Pi-Pi Kft. példája mutatta, hogy van kiút – de csak azok számára, akiknek van világos víziójuk és kellő tőkéjük. Klauser Róbert ügyvezető igazgató hangsúlyozta: “Olyan vállalkozók vagyunk, akik látják magukat öt-tíz év múlva” – ez azonban korántsem jellemző minden kisvállalkozásra, sokaknak a napi túlélés a fő kihívás.
Nagy Péter Gábor reálisan fogalmazott: a vállalkozásoknak folyamatosan fejlődniük kell, “hogy helytálljanak a következő évtized versenyében”. Kovács Bálint, a Stradamus Zrt. igazgatója szerint egy cégvezető számára a saját tőke a legdrágább, de alternatívák híján sokan kénytelenek erre támaszkodni. A különböző finanszírozási lehetőségek optimalizálása elméletben működik, de a gyakorlatban sok cég számára nem elérhető a szükséges szakértelem vagy tőke.
A szakértők szerint tapasztalt tanácsadók bevonása felgyorsíthatja a folyamatokat és csökkentheti a kockázatokat, de ez további költségekkel jár, amit nem minden kisvállalkozás engedhet meg magának a jelenlegi nehéz helyzetben.
Forrás és fotó: Portfolio.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
