A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros országos szinten elsőként vezette be a helyi identitás védelmére szolgáló szabályozást, amely korlátokat állít a betelepülés elé.
Mezőkeresztes képviselő-testülete megelőzte a július elsején hatályba lépő országos jogszabályt, és már június végén elfogadta saját rendeletét a helyi önazonosság védelméről. A 3500 fős település vezetése ezzel olyan eszközt kapott a kezébe, amely lehetővé teszi számukra, hogy befolyásolják, ki költözhet be a községbe.
A döntés meglepő lehet, hiszen Mezőkeresztes demográfiai helyzete nem indokolja a beköltözés korlátozását. A népszámlálási adatok szerint a település az elmúlt két évtizedben jelentős lakosságvesztést szenvedett el: 2001 és 2022 között a lakosok száma közel 14 százalékkal, 4129 főről 3565 főre zsugorodott. A hosszú távú tendenciák alapján számottevő beáramlás sem várható a közeljövőben.
Ennek ellenére a helyi képviselők úgy döntöttek, hogy szigorú feltételeket állítanak az új lakosok elé. A rendelet preambuluma szerint a testület célja “a helyben élők boldogulásának támogatása”, különösen azok esetében, akik szoros kapcsolatban állnak a településsel, ott élnek, dolgoznak vagy családi kötelékekkel rendelkeznek.
A szabályozás központi eleme az önkormányzat számára biztosított elővásárlási jog, amelynek segítségével a helyi vezetés bármely ingatlanügyletnél dönthet arról, hogy maga szerzi-e meg az adott tulajdont. Ez a mechanizmus lehetővé teszi számukra, hogy megakadályozzák a nem kívánatos vásárlásokat.
A rendelet szerint az elővásárlási jog gyakorlásának indokai között szerepel a helyi hagyományok és ünnepek fenntartása, az utcanevek és intézménynevek védelmé, a helyi értéktár építése, valamint a település történelmének feldolgozása és oktatása. Emellett a községi szimbólumok – zászló, címer – használatának és védelmének biztosítása is cél.
A konkrét alkalmazási területek között találjuk a közösségi célok támogatását, beleértve közösségi terek kialakítását és lakhatási programok indítását. További fontos szempont a spekulatív ingatlanvásárlások visszaszorítása és a település népességmegtartó képességének erősítése.
Mezőkeresztes független polgármestere, Majoros János neve korábban is felkerült az országos hírekbe, bár nem pozitív kontextusban. 2016-ban a helyi lapban közzétett nyílt levelében cigányellenes álláspontot fogalmazott meg, amelyben azt szorgalmazta, hogy a településen kínált ingatlanokat csak “rendszeres keresettel rendelkező, megtakarításokra és vállalkozások beindítására képes” személyeknek értékesítsék.
A polgármester akkor azt állította, hogy a helyi ingatlanárak csökkenését két nemkívánatos jelenség okozza: egyrészt jövedelem nélküli személyek szereznek ingatlant, amelyet később bérbe adnak, másrészt a részletfizetéssel vásárlók nem fizetik ki teljes egészében a vételárat. Levelében konkrétan arra kérte a helyieket, hogy “roma nemzetiségű lakosok felé ne értékesítsék ingatlanjaikat”.
Ez a kijelentés jogi következményekkel járt: az Egyenlő Bánásmód Hatóság százezer forint bírság megfizetésére kötelezte a polgármestert, megállapítva, hogy cikkével zaklatást valósított meg a roma nemzetiségű személyekkel szemben és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
A közelmúltban társadalmi vitára bocsátott részletszabályok szerint az új rendszer működtetése meglehetősen körülményes lesz. Az adásvételi folyamatba beépülő elővásárlási jog gyakorlása jelentősen meghosszabbíthatja az ügyleteket.
Az eljárás első lépése, hogy a vevő – vagy vevő és eladó közösen – benyújtja az adásvételi szerződést a jegyzőhöz, aki nyolc napon belül köteles eltávolítani a személyes, banki és egyéb, az elővásárlás szempontjából irreleváns adatokat. Ezt követően a jogosult feleknek – Mezőkeresztes esetében az önkormányzatnak – harminc napjuk van nyilatkozni a jog gyakorlásáról.
Az eljárás ügyintézési határideje harminc nap, amely további harminc nappal meghosszabbítható. Ez azt jelenti, hogy ami korábban – például készpénzes fizetés esetén – heteken belül lezajlott volna, most akár 75-90 napig is eltarthat.
A szabályozás ugyanakkor számos mentességi lehetőséget biztosít. Ezek közé tartoznak azok, akiknek hozzátartozója él a településen, akiknek ez a származási helyük, vagy akik igazolni tudják, hogy születésüket követő tíz évben ők vagy hozzátartozójuk legalább egy évet töltött a településen.
Mentességet élveznek továbbá az állami vagy önkormányzati alkalmazottak, akik munkavégzés céljából kerültek a településre, valamint azok, akik lakáscélú állami támogatással – például családi otthonteremtési kedvezmény – szerzik meg az ingatlant. A lista tartalmazza még az egyházi alkalmazottakat, a tanulókat és hallgatókat, valamint azokat, akik különböző intézményekben – egészségügyi, szociális, oktatási – élnek a településen.
A szakértők szerint a rendszer bevezetése számottevő gazdasági következményekkel járhat. Az elhúzódó eljárások nemcsak kellemetlenséget okozhatnak az eladóknak, hanem bizonytalanságot is a vevők számára, akiknek hetekig kell várniuk, hogy kiderüljön, él-e valaki az elővásárlási jogával.
Az érintett településeken az ingatlanok értéke várhatóan csökkenni fog a visszaeső érdeklődés és kereslet hatására. Ez különösen hátrányos azok számára, akik banki hitelből vásároltak ingatlant, hiszen az ingatlan értékcsökkenése vagy forgalomképességének romlása érintheti a jelzálog fedezeti értékét is. Ennek következtében a pénzintézetek új értékbecslést rendelhetnek el vagy módosíthatják a hitelkonstrukció feltételeit.
Mezőkeresztes döntése országos figyelmet keltett, mivel ez az első konkrét példa arra, hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni a július elsején hatályba lépett törvényi lehetőségeket. A jogszabály lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy különböző eszközökkel korlátozzák a településükre való beköltözést, beleértve az elővásárlási jog gyakorlását, a lakcímbejelentés feltételekhez kötését, vagy akár betelepülési adó kivetését.
Bár a törvény számos kivételt és mentességi lehetőséget tartalmaz, a mezőkeresztesi példa megmutatja, hogy a helyi önkormányzatok komolyan veszik az új lehetőségeket. Szakértők szerint azonban kérdéses, hogy a népességfogyással küzdő kistelepülések esetében mennyire indokolt az ilyen típusú szabályozás bevezetése, különösen akkor, ha az hosszú távon további gazdasági hátrányokkal járhat.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
